Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából az Európai Parlament az emberi jogok hetének nyilvánította ezt a munkahetét. Tegnap az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága parlamentközi bizottsági ülést tartott Brüsszelben, melyre az uniós tagállamok parlamenti képviseletét is meghívta. Az emberi jogok és az Európai Unió, valamint a tagállamok külügyi szolgálata címet viselő rendkívüli ülés három panelben foglalkozott az emberi jogok ügyével, különösképpen ezek gazdasági, munkajogi vetületeivel.

Benkő Erika az Európai Parlamentben. Fotó: Facebook

Sztavrosz Lambrinidisznek, az EU emberi jogi főképviselőjének, valamint Petras Austrevicius EP-jelentéstévőnek az előadása nyomán a hozzászólók – egyebek mellett – azt hangsúlyozták, hogy az EU-nak, amennyiben hiteles akar lenni, nemcsak az ún. harmadik országok viszonylatában, hanem saját keretein belül is meg kell követelnie az emberi jogok tiszteletben tartását. Jordi Solé i Ferrando spanyolországi képviselő azoknak a börtönbe vetett katalán politikusoknak az esetét hozta fel példaként, akiket a katalóniai függetlenségi népszavazás megszervezése miatt tartanak fogva. Mások az unióbeli „illiberális” politikai irányzat képviselőit, nevezetesen Lengyelországot és Magyarországot bírálták.

Tőkés László európai képviselő hozzászólásában annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EU-nak az emberi jogok terén nem szabad kettős mércét alkalmaznia, vagyis amit teljes szigorával megkövetel Kínától a tibetiekre és az ujgurokra nézve, azt a tagországok kisebbségeinek védelmében is ugyanúgy meg kell tennie. Erdély képviselőjeként példaként a romániai magyarok emberi-közösségi jogainak súlyos megsértését hozta fel. Emellett a gazdasági érdekek és az emberi jogok egymással való gyakori szembekerüléséről is szólt, bírálva, hogy az unió nem egyszer háttérbe szorítja az utóbbiakat, hogyha gazdasági érdekei ezt diktálják. Kifogásolta, hogy az európai polgárok jól felfogott érdekeit háttérbe szorítva a gazdasági bevándorlók jogait részesíti előnyben.

Szükséges a kisebbségi jogok európai szintű szabályozása

Benkő Erika a kisebbségi jogok európai szintű szabályozásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Amikor emberi jogokról van szó, fontos közelebbről is megvizsgálni a kulturális jogokat, hiszen ezek az emberi jogok lényeges részét képezik – emelte ki.

„Sajnos, még az Európai Unión belül is vannak olyan közösségek, amelyek nehézségekbe ütköznek, amikor a kulturális és nyelvi jogaik bővítését célzó kezdeményezéseket indítanak. A romániai magyar kisebbség is egy ilyen közösség. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy bővítsük és a valósághoz igazítsuk a romániai törvényeket, hogy ezek közösségünk kulturális és nyelvi szükségleteit tükrözzék, különös tekintettel az oktatásra, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatára az állami intézményekben, azokban a régiókban, ahol számottevő arányban élnek ezen közösségek tagjai” – fogalmazott a parlamenti képviselő, akinek meglátása szerint egy közösség jóléte nagyban befolyásolja egy térség fejlődését, és ezáltal mindenképpen hozzájárul az EU-n belüli fenntartható fejlődéshez.

„Figyelembe véve, hogy a kulturális és nyelvi jogokkal kapcsolatban többféle eltérő megközelítés létezik Európában, illetve hatalmas különbség van az egyes nemzeti kisebbségek helyzete között, azt gondolom, hogy kimondottan szükséges egy általános, széles körű és nyomatékosan kisebbségbarát európai szintű szabályozás létrejötte, amely hangsúlyosan és reálisan tükrözi az európai nemzeti közösségek helyzetét” – tette hozzá a képviselő.

Háromszék

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Egy kissé késve, de kezdjük be népesíteni több szakképzet embereinkkel Brüsszelt, az Uniót! A Mikulás hozzászólása is komoly észrevételt emelt ki,- rafinált jól felkészült szakemberek kellenek, akik megvédenek jogainkban!

    Válasz
  2. Mikulás

    ŐSHONOS!
    ŐSHONOS!
    ŐSHONOS!

    Indigenous, aboriginal!

    Ezek a kulcsszavak, könyörgöm!!!

    Válasz
  3. Mikulás

    JAJ!

    Nem a “kisebbségek”, hanem az

    ŐSHONOS NÉPEK ÉS AZ ŐSHONOS ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK

    védelméről kell beszélni! Angolul indigenous people and indigenous ethnic groups.

    Mert ha kisebbségekről beszélünk, a brüsszeli agymosott idióták rögtön a homoszexuális, leszbikus kisebbségekre terelik a szót, meg a transzvesztita diákokra, fiúkra akik lánynak öltöznek és a női mosdót, női tusolót akarják használni az iskolákban és a sport létesítményekben. Aztán belefér még a kisebbségek fogalmába a keresztény európai országokba települt muszlimok és zsidók csoportja, akik kifejezetten gyűlölik a kereszténységet és be akarják tiltatni a karácsonyfa, betlehemi jászol kiállítását közterekről, le akarják vetetni a keresztet a templomok tetejéről és be akarják tiltatni a déli harangszót, amit ugyebár a katolikus pápa rendelt el 1456-ban, Hunyadi János nándorfehérvári győzelmének emlékére, ahol 3 évvel Konstantinápoly 1453-as eleste után Hunyadi megállította a törököt és megmentette Európát a muszlim inváziótól.
    Na de kérem, ha mi nem konkrétan az őshonos népek és az őshonos etnikai közösségek védelmében lépünk fel, hanem valamiféle amorf és ködös értelmű “kisebbségek” érdekében, akkor Brüsszel majd tesz róla, hogy a szexuális perverziókat és a muszlim, zsidó bevándorlókat védje meg az őshonos népek helyett, mert hát egyes muszlimok érzékeny lelkét bántja a déli harangszó, a kereszt egyes zsidók szerint antiszemita jelkép, a karácsonyfát és a betlehemi jászolt a kis Jézussal pedig közös erővel gyűlölik. Sőt a románok is hamar fel fognak lépni Brüsszelben szegény “elnyomott” Hargita és Kovászna megyei román kisebbségek védelmében, ezt lefogadom.

    Szóval, tanuljunk már meg pontosan fogalmazni:

    ŐSHONOS NÉPEK ÉS ŐSHONOS ETNIKAI KÖZÖSSÉGEK

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.