Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából az Európai Parlament az emberi jogok hetének nyilvánította ezt a munkahetét. Tegnap az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottsága parlamentközi bizottsági ülést tartott Brüsszelben, melyre az uniós tagállamok parlamenti képviseletét is meghívta. Az emberi jogok és az Európai Unió, valamint a tagállamok külügyi szolgálata címet viselő rendkívüli ülés három panelben foglalkozott az emberi jogok ügyével, különösképpen ezek gazdasági, munkajogi vetületeivel.
Sztavrosz Lambrinidisznek, az EU emberi jogi főképviselőjének, valamint Petras Austrevicius EP-jelentéstévőnek az előadása nyomán a hozzászólók – egyebek mellett – azt hangsúlyozták, hogy az EU-nak, amennyiben hiteles akar lenni, nemcsak az ún. harmadik országok viszonylatában, hanem saját keretein belül is meg kell követelnie az emberi jogok tiszteletben tartását. Jordi Solé i Ferrando spanyolországi képviselő azoknak a börtönbe vetett katalán politikusoknak az esetét hozta fel példaként, akiket a katalóniai függetlenségi népszavazás megszervezése miatt tartanak fogva. Mások az unióbeli „illiberális” politikai irányzat képviselőit, nevezetesen Lengyelországot és Magyarországot bírálták.
Tőkés László európai képviselő hozzászólásában annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EU-nak az emberi jogok terén nem szabad kettős mércét alkalmaznia, vagyis amit teljes szigorával megkövetel Kínától a tibetiekre és az ujgurokra nézve, azt a tagországok kisebbségeinek védelmében is ugyanúgy meg kell tennie. Erdély képviselőjeként példaként a romániai magyarok emberi-közösségi jogainak súlyos megsértését hozta fel. Emellett a gazdasági érdekek és az emberi jogok egymással való gyakori szembekerüléséről is szólt, bírálva, hogy az unió nem egyszer háttérbe szorítja az utóbbiakat, hogyha gazdasági érdekei ezt diktálják. Kifogásolta, hogy az európai polgárok jól felfogott érdekeit háttérbe szorítva a gazdasági bevándorlók jogait részesíti előnyben.
Szükséges a kisebbségi jogok európai szintű szabályozása
Benkő Erika a kisebbségi jogok európai szintű szabályozásának szükségességére hívta fel a figyelmet. Amikor emberi jogokról van szó, fontos közelebbről is megvizsgálni a kulturális jogokat, hiszen ezek az emberi jogok lényeges részét képezik – emelte ki.
„Sajnos, még az Európai Unión belül is vannak olyan közösségek, amelyek nehézségekbe ütköznek, amikor a kulturális és nyelvi jogaik bővítését célzó kezdeményezéseket indítanak. A romániai magyar kisebbség is egy ilyen közösség. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy bővítsük és a valósághoz igazítsuk a romániai törvényeket, hogy ezek közösségünk kulturális és nyelvi szükségleteit tükrözzék, különös tekintettel az oktatásra, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatára az állami intézményekben, azokban a régiókban, ahol számottevő arányban élnek ezen közösségek tagjai” – fogalmazott a parlamenti képviselő, akinek meglátása szerint egy közösség jóléte nagyban befolyásolja egy térség fejlődését, és ezáltal mindenképpen hozzájárul az EU-n belüli fenntartható fejlődéshez.
„Figyelembe véve, hogy a kulturális és nyelvi jogokkal kapcsolatban többféle eltérő megközelítés létezik Európában, illetve hatalmas különbség van az egyes nemzeti kisebbségek helyzete között, azt gondolom, hogy kimondottan szükséges egy általános, széles körű és nyomatékosan kisebbségbarát európai szintű szabályozás létrejötte, amely hangsúlyosan és reálisan tükrözi az európai nemzeti közösségek helyzetét” – tette hozzá a képviselő.