Erdély.ma
2021-05-08 szombat, Mihály RSS

Napra pontosan 80 éve hirdették ki a II. bécsi döntést

Illusztráció / A II. bécsi döntés (1940. augusztus 30.) értelmében Erdélybe bevonuló magyar csapatok a Királyhágó térségében (Fotó: MTI/Reprodukció)

A második bécsi döntést napra pontosan nyolcvan éve – 1940. augusztus 30-án – hirdették ki és írták alá a tengelyhatalmak (Németország és Olaszország), valamint a két érintett ország – Magyarország és Románia – külügyminiszterei.

Ezt megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két – egyébként szövetséges – ország között, és a teljes magyar hadsereget is mozgósították. A döntés értelmében Észak-Erdélyt Magyarországnak juttatta, így ismét az ország része lett 43 ezer négyzetkilométernyi terület a trianoni határtól a Székelyföldig, 2,4 millió lakossal.

A bécsi döntésekről alig esik szó, ezek a kérdések nem tisztázottak a közvélemény számára sem, de mivel életünk részét képezi beszélnünk kell róla – mondta Lehőcz László közíró a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hozzátette, aktuálissá teszi a kérdést az, hogy

a román politikában olyan kezdeményezések láttak napvilágot az utóbbi évben, amelyek kimondottan kapcsolódnak a bécsi döntéshez is

– ezért is beszélni kell róla. A bécsi döntések nem hoztak megoldást, mert ha valóban eredményesek lettek volna, akkor valószínűleg a második világháború után nem törlik el mindenféle következmény nélkül – magyarázta.

A Magyarország által visszakapott területek déli határait maga Hitler húzta meg. A döntést nagy lelkesedéssel és üdvrivalgással fogadta a magyar lakosság mind Magyarországon. Az ország vezetői azonban sokkal visszafogottabbak voltak, mert tudták, hogy ennek még nagy ára lehet.

Hitler kiegyensúlyozott döntést akart,

mert el akarta kerülni, hogy szövetségesei háborúba keveredjenek egymással,

hiszen egy ilyen konfliktus komolyan veszélyeztette volna az Anglia elleni küzdelem sikerét.

Románia tengelyben tartása elsősorban a havasalföldi olajmezők miatt volt fontos, míg Magyarország földrajzi helyzetének köszönhette kedvező alkupozícióját – részletezte.

A második bécsi döntés kihirdetésére a Belvedere-palotában, 1940. augusztus 30-án került sor. A német–olasz bizottság határozata értelmében Magyarország Erdély területéből mintegy 43 000 négyzetkilométert kapott vissza, melynek 2,4 milliós lakosságából 1,3 millió fő vallotta magát magyarnak.

Ez a döntés tehát főként Magyarország számára volt kedvező,

nem véletlen, hogy – a korabeli beszámolók tanúsága szerint – az új határvonalak kihirdetésekor Mihail Manoilescu, Románia külügyminisztere a sokktól el is ájult –részletezte Lehőcz.

Az első, felvidéki területnyereséget eredményező bécsi döntéshez képest a második kevésbé volt igazságos, de ebben az erdélyi népesedési viszonyok is komoly szerepet játszottak, hiszen a romániai magyarság zöme – a Partium mellett – a Kárpátok délkeleti sarkában fekvő Székelyföldön élt.

[audio mp3="/media/2020/08/200830_03_lehoc_bodo_II_becsi_dontes.mp3"][/audio]

hirado.hu