Szerzői jogokMTI/AP/Francisco Seco

Pótvizsgára, további írásbeli kérdések megválaszolására kényszerült Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt, de sikerült meggyőznie a frakciók koordinátorait: második alkalommal elegen támogatták.

Erről számolt be a Financial Times és a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítója is.

Várhelyit többek közt Orbán Viktor magyar miniszterelnök Türk Tanácsban tett ajánlatáról, és Nikola Gruevszki magyarországi menedékjogáról kérdezték. Hétfőn délig kellett leadnia a válaszokat, melyek úgy tűnik, hogy elég EP-képviselőt győztek meg arról, hogy függetlenként fog tevékenykedni a bővítés- és a szomszédság politikával foglalkozó biztosként.

Gyöngyösi Márton független EP-képviselő, aki tagja a külügyi bizottságnak azt írta, hogy Várhelyinek az EP második és harmadik legnagyobb frakciójának (szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport) támogatására is szüksége volt. Ez azt jelenti, hogy a jövő héten dönthet az Európai Parlament az Ursula von der Leyen bizottságról.

Várhelyi az utolsó, akit átengedett az EP, ez pedig egy komoly jelzés a magyar kormánynak: alig van már bizalom azok felé, akiket Orbán Viktor fontos pozícióra jelöl – kommentálta a szakbizottság döntését Donáth Anna momentumos EP-képviselő.

Hosszú út vezetett idáig

Az Európai Parlament szakbizottságainak meghallgatása a magyar és a román jelölt nélkül kezdődött meg, miután Trócsányi László magyar és Rovana Plumb román biztosjelölt esetében is összeférhetetlenséget állapított meg a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság (JURI). Ezt a vizsgálatot most vezették be a meghallgatások elé, egyfajta nulladik lépcsőfokként.

Időközben a francia biztosjelölt Sylvie Goulard a meghallgatásán bukott el. Így alakult ki a helyzet, hogy az Európai Parlament három legerősebb frakciója mind “elvesztett” egy jelöltet. A legrosszabbul a szociáldemokraták jártak, ugyanis az újabb jelöltet már nem az időközben egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Dancila kormány adta, hanem a hatalomra kerülő néppárti Orban.

A román és a francia pótjelölteket átengedte a meghallgatásuk után az illetékes szakbizottság.

Nehezen, de rábólintott Várhelyire a külügyi bizottság

Várhelyi Olivér szakbizottsági meghallgatásán november 14-én / Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

magyar biztosjelöltnek múlt csütörtöki meghallgatása után újabb fordulóban kellett részt vennie: újabb adag írásbeli kérdést kapott, melyekre hétfő délig kellett válaszolnia. Sikerült válaszaival meggyőznie a kétkedőket, a néppárti politikusok, az Európai konzervatívok és Reformerek EP-képviselői és a szélsőjobboldali képviselők mellett szociáldemokratákat és liberális-centristákat is.

Mi a következő lépés?

A legutóbbi terv szerint november 27-én az Európai Parlament szavazhat Ursula von der Leyen bizottságáról. Azaz innentől nem egy-egy személyről, biztosról dönt a parlament, hanem a teljes testületről. Ha megszavazzák az új bizottságot, akár már december elején munkába állhat. (Euronews)

EU-tisztújítás – Alapjogokért Központ: politikai támadás érte a magyar biztosjelöltet a meghallgatásán

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője politikai támadásként értékeli, hogy Várhelyi Olivér magyar jelöltnek szóban és írásban is nyilatkoznia kellett arról, hogy uniós biztosként a magyar kormánytól függetlenül dolgozna.

Pócza István kedden az M1 aktuális csatornán azt mondta: alapvető elvárás, hogy minden biztos kormánytól és más külső befolyástól függetlenül végezze a munkáját. Ezzel szemben viszont például Frans Timmermans meghallgatásán nem kérték, hogy írásban határolódjon el Soros Györgytől – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az új Európai Bizottság felállása azért késik, mert amikor az első magyar biztosjelöltet, Trócsányi Lászlót elutasították, bosszúhadjárat indult az Európai Parlamentben, és “dominó elv” alapján elutasítottak másik két biztost is.

Ebből az elemző véleménye szerint az látszik, hogy a következő öt évben sokkal jobban egymásnak feszülhetnek a csoportok, mert nem olyan egyszerű többséget felállítani. (MTI)

5 hozzászólás

  1. GÁBOR

    A régi EU, amely tönkre tette Nyugat Európát, meghosszabította (megtehette, mert NEM alkalmazzák az EUs törvényeket. Mindent kitalálnak maguknak!!) müködési idejét, hogy TÁMADJA A NYUGATI EMBEREK ÁLTAL IS CSODÁNAK NEVEZETT ORBÁN VIKTOR SZELLEMISÉGET!

    DOBREV KLÁRA (AKIT, GYURCSÁNNYAL A KORRUPCIÓS CSELEKEDETEIK MIATT VIZSGÁLNIA KELLENE AZ EU-NAK), DONÁTH ANNA, CSEK KATALIN, ÉS VALAMENNYI MOMENTUMOS ÉS DK-S KÉPVISELÕKET A MAGYAR EMBEREK HAZAÁRULÓKNAK TEKINTENEK, MERT NEM KÉPVISELIK A MAGYAR ÜGYEKET!

    ALATTOMOS MÓDON MEGAKADÁLYOZNAK MINDEN MAGYAR HASZNOS TEVÉKENYSÉGET AZ EU-BAN ÉS MOCSKOLJÁK VALAMINT TÁMADJÁK MAGYARORSZÁGOT ÉS A MAGYARSÁGOT!

    ÚGY VISELKEDNEK, MINTHA ÕK KÉPVISELNÉK A MAGYAR NÉPET BRÜSSZELBEN, PEDIG CSAK EGY KISEBB PÁRTHOZ TARTOZNAK!!

    Válasz
    • Joe

      Gaborur,mar evszzadok ota kijelentettek,hogy csodak sem es boszorkanyok ,nincsenek.

      Válasz
    • Dobai

      A gyerek a család tükre, szokták mondani. A politikus
      pedig az ország tükre. Látom több helyen szapulják
      a politikusokat, de azokról egy rossz szót sem ejtenek,
      akik megválasztották őket. Magyarország az egyetlen
      ország az EU-ban amely olyan politikusokat(is) küld az EU
      Parlamentjébe, akik saját országuk ellen kampányolnak.
      Vajon milyen nép lakja azt az országot?

      Válasz
  2. Tóducz

    A Momentumos, de lehet, hogy DK-ás Hajnalka beírótársunk, egy ideje, leterítette zsebkendővel a cimbalmát és nem srájbél idefelé. Gondolom, hogy érzékenyen érintette Furcsányné Dobrev Klári, Donáth Nusi, Cseh Katka, Rónai Sunci, Újhelyi Pifti és Gyöngyösi Marci, az az, a szivárvány antimagyar koalíció lebőgése!

    Válasz
    • TÜNDÉR

      Már megírtam, de megismétlem: a Momentum és a DK (remélem, hogy a többi ellenzéki párt észhez tért) a haza és a magyarság ellenségei!! Ezt már annyiszor bebizonyították az utóbbi időben, hogy ehhez már kétség nem fér hozzá!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük