Nem csitul a „magyarveszély” Úzvölgyében (VIDEÓ)

Fotó: MTI – Veres Nándor

A Marosvásárhelyi Táblabíróság október 7-én jogerős ítéletben ugyan elutasította a Bákó megyei Dormánfalva arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot, a sírkert körüli háború nem csitul.

A járványügyi korlátozásokat semmibe véve több száz román ünnepelte október 25-én a román hadsereg napját a román–magyar egymásnak feszülés immár szimbolikus helyszínévé alakuló katonatemetőben.

Mint ismeretes, Dormánfalva önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben, amelyet korábban Csíkszentmárton község gondozott, a magyar közösség pedig magyar katonatemetőként tart számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, és vett részt a román parcella és emlékmű felszentelésén, miközben a székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni az agressziót.

A köztéri megemlékezések szervezését korlátok közé szorító járványügyi intézkedések miatt az 1956-os forradalom és szabadságharc október 23-i emléknapján idén számos magyar rendezvényt halasztottak el. A román hadsereg napján – amelyet az utolsó erdélyi település román katonaság általi, 1944. október 25-i elfoglalásának évfordulóján tartanak – azonban idén is megemlékezést tartottak az úzvölgyi katonatemetőben, nem törődve a járványügyi előírásokkal. Az eseményt a korábbiakhoz hasonlóan a Nép Útja (Calea Neamului) elnevezésű egyesület szervezte, amelynek elnöke, Mihai Sorin Tîrnoveanu előzetesen a közösségi oldalán tömeges részvételre buzdított. Felhívása célba is ért, több százan érkeztek a helyszínre, amelyet rengeteg csendőr és rendőr biztosított, még rohammentőket is kirendeltek. Tîrnoveanu szerint ezeken a megemlékezéseken ezentúl még nagyobb számban kell jelen lenni, tudatosítani kell mindenkiben, hogy Hargita megye is román föld.

Az egyesület elnöke beszédében fokozott éberségre szólított fel. Szerinte az RMDSZ célja eltávolítani a tavaly felállított román betonkereszteket és az ortodox emlékművet.

A szónok arra kérte a környékbeli román falvak lakóit, hogy bármi gyanús mozgást észlelnek, azonnal jelezzék, és „tízezer román lesz itt”.

A dormánfalvi polgármester is biztosította az egybegyűlteket, hogy őrséget állva vigyázzák majd a románság tavalyi temetőfoglaláskor gyújtott lángját. Az elöljáró a tavalyi megemlékezéshez hasonlóan többeknek is átadta az Úzvölgye fia elnevezésű kitüntetést.

A provokatív gesztus által a magyarság körében kiváltott hatalmas felháborodásból Borboly Csabának, a Hargita megyei önkormányzat elnökének is „jutott”. A székelyföldi elöljáró ugyanis azzal igyekezett nyugtatgatni a kedélyeket, hogy nem kell reagálni minden hasonló provokációra. Az elnök amúgy a járványügyi tiltásokra hivatkozva kezdeményezte a rendezvény betiltását, levélben fordult a szomszédos Bákó megyei önkormányzathoz, hogy ne engedélyezzék a román hadsereg napja alkalmából tervezett tömeges rendezvényeket, és hasonló eljárásra szólítsák fel a helyi önkormányzatokat is. Mint kiderült, eredmény nélkül.

Az úzvölgyi katonatemető ügye amúgy más helyszínen is felbukkant A dél-romániai Giurgiu megyében tartott egyik ünnepségen egy háborús veterán beszédében úgy fogalmazott: az úzvölgyi katonatemetőben egyfajta magyar terjeszkedés történik, pedig ott román hősök szenvedtek, akik most is ott nyugszanak. „Ne engedjétek, hogy elmagyarosodjon az úzvölgyi katonatemető!” – szólított fel a román hadastyán.

Csinta Samu / Magyar Nemzet

1 Megjegyzés

  1. marczy

    Hogy vitte volna el őket a vírus ott helyben… Úgy látszik, a román Isten ilyenkor félrenéz…

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük