A hatóságok nem tekintik közérdeknek a magyar zászló ellen irányult támadás kivizsgálását, megbüntetését, és nem indítanak eljárást – jelentette be tegnap Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke és Zatykó Gyula, a Néppárt országos alelnöke annak apropóján, hogy kézhez kapták az ügyészség azon válaszát, melyben tájékoztatást adnak a nagyváradi zászlóügy fejleményeiről.
A nagyváradi Fekete Sas-palotában kitűzött magyar zászlót 2018 végén akarta meggyújtani egy fiatal. Csomortányi István felidézte: a támadás másnapján – december 31-én – rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tettek, majd – a hatóságok megkeresése nyomán – februárban jelezték, hogy részt kívánnak venni az eljárásban, most pedig írásos tájékoztatást kaptak az ügy állásáról. „Az ügyészség a nyomozás beszüntetéséről tájékoztatott minket, valamint arról, hogy nem indítanak semmiféle eljárást. A részletekhez hozzátartozik, hogy míg a rendőrség és az RMDSZ rongálásért tett feljelentést, addig a Néppárt – elsőként – közösség elleni izgatás miatt is kérte az eljárást” – mondta a Néppárt elnöke. Hozzátette: most az ügyészség azt indokolta meg, hogy miért nem számít bűncselekménynek Nagyvárad központjában magyar zászlót égetni.
„Az indoklás szerint azért nem indítanak nyomozást közösség elleni izgatás miatt, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélik, a szóban forgó cselekményt nem látta senki, azt a két fiatalt kivéve, akik eltávolodtak az elkövetőtől. Ezzel szemben a videófelvételeken jól látszik, hogy többen is jelen voltak a szórakozóhelyeknek teret adó épületben, hallani az ott jelen lévő fiatalok zaját, egy közösségi jelkép nyilvános megrongálása pedig attól függetlenül is a közösség ellen elkövetett cselekménynek minősül, hogy hányan látták a zászlóégetés kísérletét” – hangsúlyozta a politikus. Csomortányi ismertette a tűzoltóság véleményét is, akik azt állítják, a gyújtogatásnak nem lehetett volna komoly következménye, abból nem származott anyagi kár – noha a zászló megrongálódott.
„Azért sem helytálló a tűzoltóság véleménye, mert a büntető törvénykönyv – más bűncselekményekkel ellentétben – a gyújtogatás szándékát is bünteti. Az ügyészség tájékoztatásának legfelháborítóbb pontja az, melyben azt állítják: közösségi szimbólumunk nyilvános megrongálásának kivizsgálása és megbüntetése nem tekinthető közérdeknek” – mondta Csomortányi. Közölte: meg fogják fellebbezni az ügyészség határozatát, és 42 642 lejes kártérítést kérnek, épp annyit, amennyire Péter Ferenc Maros megyei tanácselnököt büntették meg, amikor – még polgármesterként – kitűzte a székely zászlót a szovátai városházára. A Néppárt elnöke szerint nem az a fő céljuk, hogy a fiatal és meggondolatlan gyújtogató ilyen jelentős bírságot fizessen, hanem hogy a futószalagon érkező magyarellenes eseteknek megálljt mondjanak.
A Kárpát-medencében tapasztalható magyarellenességek egy tőről fakadnak, s számos hasonlóságot mutatnak. Elég, ha csak a szlovákiai himnusztörvényre gondolunk, vagy az erdélyi magyarság szimbólumait ért folyamatos támadásokra – jelentette ki Zatykó Gyula, aki szerint az RMDSZ mulasztása, hogy nem született olyan törvény Romániában, mely egyértelmű védelmet biztosítana szimbólumainknak.