Habár a háromgólos hátrányba kerülő magyar válogatott egy gólra felzárkózott Oroszországhoz, nem jött össze az egyenlítés, így Marco Rossi együttese 3–2-es vereséget szenvedett a Nemzetek Ligája B-ligájának 2. fordulójában.

Nem ment eléggé a mumus ellen: kikaptunk a Puskás Arénában az oroszoktól

Kihasználták az oroszok a magyar hibákat (Fotó: Szabó Miklós)

NEMZETEK LIGÁJA

B-LIGA

3. CSOPORT

MAGYARORSZÁG–Oroszország 2–3 (0–2)
Budapest, Puskás Aréna, zárt kapuk mögött. Vezette: Mariani (olasz)

Magyarország: Gulácsi – Bese, Lang, Orbán, Szalai A. – Sigér (Kalmár, a szünetben), Nagy Á. – Sallai R., Holender, Szoboszlai (Cseri, 82.) – Szalai Á. (Nikolics, 67.). Szövetségi kapitány: Marco Rossi

Oroszország: Sunyin – Fernandes, Szemjonov, Dzsikija, Kudrjasov – Ozdojev, Zobnyin, Ionov (Karavajev, 75.) – An. Mirancsuk (Gazinszkij, 67.), Dzjuba, Kuzjajev (Zsirkov, 57.). Szövetségi kapitány: Sztanyiszlav Csercseszov

Gólszerző: Sallai R. (62.), Nikolics (70.), ill. An. Mirancsuk (15.), Ozdojev (34.), Fernandes (46.)

A teljesség igénye nélkül mindaz, amire az oroszok büszkék: Jurij Gagarin, az első ember, aki a világűrbe jutott; a T34-es tank, amelyet először a második világháborúban vetettek be; Lev Nyikolajevics Tolsztoj, a Háború és béke megalkotója, a Kreml, amely az ország első számú szimbóluma, Alekszandr Szergejevics Puskin, az Anyegin megalkotója, vagy éppen a cékla alapból készült leves, a borscs. S bár a két ország mérete össze sem hasonlítható, a lakosok számát tekintve pedig nagyjából tizenötszörös a különbség, még sincs olyan híres labdarúgójuk, mint a magyar Puskás Ferenc. Az orosz emberek rendre kidomborított mellkassal beszélnek a történelmükről, a legendás kitartásukról, a hazafiságukról, a sport azonban – legalábbis ami a modern labdarúgást illeti –, nem azon tevékenységek közé tartozik, amelyről órák hosszat szívesen beszélnének. Főleg nem a mostani válogatottról…

Sztanyiszlav Csercseszov szövetségi kapitány merítési lehetősége még így is nagyobb, mint Marco Rossié, az orosz keretben még sincs olyan futballista, akit elcserélnénk Szoboszlai Dominikra.

A törökök elleni csütörtöki 1–0-s idegenbeli siker minden bizonnyal meghozta volna az emberek kedvét a vasárnap kora esti, Oroszország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzéshez, csakhogy a zárt kapu az zárt kapu, nemhogy pár száz, egyetlen drukker sem tehette be lábát a stadionba… A Puskás Arénát megközelítve néhány egykedvűen posztoló rendőrön és biztonságin kívül alig láttunk valakit, az előttünk elrobogó trolibuszon is mindössze egy (maszkos) fiatalember ült. A drukkerek jobb híján a kivetítőkön keresztül üzentek Gulácsi Péteréknek, miközben a nemzeti együttes tagjai már a gyepen melegítettek, az impozáns létesítmény négy óriáskivetítőjén sorban jelentek meg a szelfik, különböző üzenetekkel. Volt, aki a kisfiával közösen az öklét mutatta a kamera irányába, más a barátnőjével pózolt, akadt, aki a gombfociasztalra fekve, a bicepszét megfeszítve jelezte, a csapat mögött áll, sőt egy alig két-három hetes, piros-fehér-zöld „szerelésbe” öltöztetett csecsemő is megjelent a kivetítőn.

Marco Rossi ekkor még az öltözőfolyosón toporgott, miközben a futballisták a gyepen hozták üzemi hőmérsékletre izmaikat, a szövetségi kapitány nem bújt elő a játékoskijáróból. Az olasz tréner mindenesetre nem variált túl sokat az összeállítással, a csütörtökön Törökországban látott tizenegy futballistából tíz ezúttal is ott volt a csapatban, a kisebb sérüléssel küszködő Fiola Attila maradt ki, helyét  Bese Barnabás foglalta el a jobb oldalon. A válogatott ezúttal is a legutóbb látott három belső védős rendszerben játszott, így az oroszokat aligha érte meglepetésként, hogy Willi Orbán mellett Lang Ádám és Szalai Attila is ott volt a védelem tengelyében.

Biztonságra alapozott, agresszív orosz futballra lehetett felkészülni, ehhez képest – sajnos – jobban kezdtek a vendégek.

Öt perc sem telt el a mérkőzésből, amikor az oroszok megszerezhették volna a vezetést: Anton Mirancsuk akkor még elpuskázta a ziccert, tíz perccel később már nem tette meg ezt a szívességet…

Jobban – pontosabban eredményesebben – kezdte a mérkőzést Oroszország, ekkor még úgy tűnt, pánikra még sincs ok, hiszen a magyar válogatott ettől függetlenül összeszedetten futballozott. A találatot követő időszakban Sallai Rolandék bátran járatták a labdát, ebben a periódusban irányították a játékot, és néhányszor el is jutott a csapat Anton Sunyin kapujáig, Sallai Rolandnak, Szalai Ádámnak és Bese Barnabásnak is volt lehetősége egyenlíteni. Marco Rossi külön felhívta futballistái figyelmét, az orosz játékosok nemcsak gyorsak, agresszívek is, ám éppen ilyen szituációból született gól, amikor a hátvédek között felbukkanó Szalai Ádám rossz labdaátvétellel lehetőséget adott a letámadó vendégeknek, s Magomed Ozdojev, a Zenit játékosa pedig mesterien kilőtte a jobb sarkot. Innentől az volt leginkább a kérdés: a válogatott összezuhan, vagy megmarad a tartása, és akár szorossá tudja tenni a mérkőzést.

Nos, harmincnyolc másodperc elteltével úgy tűnt, a válogatott alapos verésbe szalad bele, mert a szünet utáni pillanatokban önbizalmat romboló gólt kapott (0–3), az oroszok a kapu előtt a végletekig kijátszották az akciót, rossz volt nézni, ahogy a védők kétségbeesésükben ide-oda szaladgálnak. A demoralizáló kezdés után félő volt, hogy Szoboszlai Dominikék megrogynak, ám nem így történt – sőt!

Az utolsó fél óra egyértelműen a magyar válogatotté volt, és a játékosok bizonyították, nem a véletlen műve volt a néhány nappal ezelőtti törökországi eredmény. Egyre-másra vezették a támadásokat, Sallai Roland pedig mesteri akció végén (a labda szinte végig a levegőben táncolva jutott át egyik térfélről a másikra) emelt pimaszul a kapuba.

Nem ment eléggé a mumus ellen: kikaptunk a Puskás Arénában az oroszoktól

Nikolics Nemanja góljával 2–3 lett az eredmény (Fotó: Szabó Miklós)

Ha megkésve is, de Marco Rossi is cserélt, és amit korábban már sejteni lehetett, Nikolics Nemanja új színt és némi lendületet vitt a futballba, a Mol Fehérvár FC támadója percekkel pályára küldését követően príma helyezkedéssel a kapuba lőtte az elé kerülő labdát, izgalmassá téve a hátralévő húsz percet. Rossi a hajrában Cseri Tamás személyében újoncot avatott, bízva benne, a magyar pályákon látott váratlan megmozdulásai közül itt is elsülhet egy, ám hiába próbálkozott a magyar együttes, az egyenlítés már nem jött össze neki.

Rossi a kezdés előtt úgy fogalmazott, az eredménynél ezúttal fontosabb lesz a játék, nos, legyünk pozitívak, mert az utolsó harminc percből (az akarásból) igenis lehet erőt meríteni, sőt ezúttal még az is jelzésértékű volt, hogy valóban mindenki szívből akarta az egyenlítést, a lecserélt Szoboszlai Dominik gesztusai is arról árulkodtak, a pályán akart maradni. 2–3

Októberben – ha a vírushelyzet erre lehetőséget ad – következhet a Bulgária elleni Európa-bajnoki pótselejtező, ám azzal mindenki egyetért, akkor mindennél fontosabb lesz az eredmény.

Nem ment eléggé a mumus ellen: kikaptunk a Puskás Arénában az oroszoktól

Nem ment eléggé a mumus ellen: kikaptunk a Puskás Arénában az oroszoktól

A magyar válogatott első tétmérkőzését játszotta a Puskás Arénában (Fotó: Szabó Miklós)

Borbola Bence / Nemzeti Sport

1 Megjegyzés

  1. TÓDUCZ

    Egy meleg, egy hideg.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük