Egyre nagyobb gond Németországban a családi pótlék megszerzését célzó migráció, már több mint 260 ezer olyan gyermek után fizetnek családi pótlékot a német adófizetők pénzéből, aki nem Németországban nevelkedik. Polgármesterek tömeges visszaélésről beszélnek és reformot sürgetnek, a kormány közös európai megoldásra törekszik.
A szövetségi pénzügyminisztérium adatai szerint az idei első fél év végén Németország 268 336 olyan gyermek után fizetett családi pótlékot, aki az Európai Unió (EU) vagy az Európai Gazdasági Térség valamely másik tagállamában él. Ez 10,4 százalékos emelkedés a tavaly év végi számhoz képest, és 15,5 százalékos a 2016 végén jegyzett adatokhoz viszonyítva.
A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tanul. Összege idén az első és a második gyerek után havi 194 euró (kb. 900 lej), a harmadik gyerek után 200 euró, a negyedik és az összes többi gyerek után 225 euró.
A támogatás a külföldön élő német állampolgárságú gyermekek után is jár (havi szinten nagyjából 50 millió eurós költséget jelent). Számuk évek óta 31 ezer körüli, míg például a német családi pótlékban részesített lengyel állampolgárságú gyermekek száma 2017 óta 15 ezerrel emelkedett, a cseheké ötezerrel, a románoké kétezerrel.
Önkormányzati vezetők szerint a növekedés sok esetben a szociális rendszer juttatásainak megszerzését célzó tömeges visszaéléseknek, kelet-európai bűnözőcsoportok tevékenységének tulajdonítható. Sören Link duisburgi polgármester elmondta, hogy a városban élő romániaiak, bulgáriaiak és romák száma 2012 óta hatezerről 19 ezerre emelkedett. Embercsempészek juttatják el őket az olcsó lakbérek miatt vonzó városba, hogy legyen bejelentett németországi lakóhelyük, és így jogosultságot szerezzenek a családi pótlékra.
A városi önkormányzatok szövetsége szerint a támogatás összegét hozzá kell igazítani a gyermek tényleges lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez. (Romániában a családi pótlék jövedelem és eltartó szülő függvényében 82 lejtől legtöbb 408 lejig terjed – szerk. megj.)
A családi pótlék indexálásának ötlete a Nagy-Britannia és az EU viszonyának újrarendezéséről kidolgozott megállapodásból származik, mely nem lépett életbe, mert a brit választók végül a brexit mellett döntöttek a 2016-os népszavazáson. A német kormány támogatja az elképzelést, de EU-s jogszabályi alap hiányában nem tudta megvalósítani. A pénzügyminisztérium szerint továbbra is törekednek egy közös európai megoldásra, amelynek révén a családtámogatásoknál figyelembe lehet venni a megélhetési költségek tagállamok közötti eltéréseit. (MTI)