A Musai-Muszaj egyesület tagjai elégedetlenek azzal, hogy a karácsonyi vásár üzenetei csak román nyelven üdvözlik a látogatókat, magyar fordítás nélkül.

Nemtetszését fejezte ki a Musai-Muszáj egyesület a kolozsvári karácsonyi vásárral kapcsolatban: „Nem igaz, hogy nincs hely magyarul is kiírni az üdvözlő feliratokat!”

„Nyelvi egyenlőség nélkül, Kolozsvár egy történelmi frusztrációktól szenvedő intoleráns város marad! Nem igaz, hogy nincs hely magyarul is kiírni a karácsonyi vásár üdvözlő feliratait! Nem lehet normális, hogy a város nyilvános tereiből évtizedek óta módszeresen száműzik 50.000 lakos anyanyelvét!”, olvasható a Musai-Muszáj közösségi oldalán.

„Közösen mutassuk meg, hogy Kolozsvár elutasítja a diszkriminációt és valóban hisz az egyenlő bánásmódban! Az igazi barátok bíznak egymásban és nem félnek egymástól!”, üzenik még a csoport képviselői, akik – racionális érvekre nyitottak számára – választ adtak az öt leggyakoribb kérdésre, ellenvetésekre a magyar nyelv használatával kapcsolatban.

Bár a kolozsvári magyarok ismerik és beszélik a román nyelvet, a többnyelvű feliratok kihelyezése nem a román nyelv ismeretének a hiánya miatt indokolt. A többnyelvű feliratok a különböző nyelvi közösségek elfogadottságát, baráti együttélését és a kölcsönös tiszteletet vállalja fel, vallják a Musai-Muszáj képviselői. Szerintük tévhit az, hogy egy kisebbségnek sincs annyi joga, mint a magyaroknak Romániában, hisz csak Európában a finnországi svédek vagy az olaszországi németek nyelvi jogai sokkal kiterjedtebbek, mint a romániai magyaroké.

Továbbá, az egyesület említést tesz arról, hogy a magyarországi Méhkeréken (Micherechi) találhatunk magyar-román, kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarországon, a romániai 20% helyett, már 10%-os kisebbségi arány esetén is kötelező kihelyezni a kisebbség nyelvén a helység nevét. Ugyanakkor a kolozsvári magyarok helyzetét a turistákéhoz hasonlítani azért elhibázott és sértő, mert a kolozsvári magyarok nem utaztak egy másik országba., Romániában születtek és még a szüleik is itt fizettek adót.

Nem utolsó sorban, a Musai-Muszáj szerint azért kifogásolni a nyelvi jogok betartásának kérelmét, mert a magyar nyelv használata nem nyújt megoldást számos más problémára, elhibázott megközelítés, hiszen a magyar nyelv használata semmit sem vesz el az állampolgárok jólétéből és a többi probléma megoldását sem korlátozza. A nyelvi jogok be nem tartásában, az oktatás gyengeségében, a korrupcióban egy dolog közös: nem tartják be a törvényt. Minél több területen van törvénytelenség, annál nehezebb a törvényesség elvárását állítani a hatóságokkal szemben. (monitorulcj.ro)

2 hozzászólás

  1. Brzan atya

    Nincs hozzá akarat, inkább gyűlölködnek naphosszat! Ez lenne Iohannis normális Romániája,? Vajon milyen lehet az abnormális Románia?

    Válasz
  2. Rozsnyai LÁszló

    Erdélyi magyarok vagyunk.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük