Nem államcsíny, hanem forradalom történt 1989 decemberében Romániában, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor kivégzésével pedig nemzeti kérelemnek tett eleget az ideiglenes bukaresti vezetés – állítja a 28 évvel ezelőtti rendszerváltó események egyik főszereplője.
Gelu Voican Voiculescu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese lapunknak azt az elméletet is eloszlatta, miszerint Magyarország Románia feldarabolására törekedett 1989-ben.
Romániában közel harminc év elteltével sem sikerült fellebbenteni a fátylat a legvéresebb kelet-európai rendszerváltás részleteiről, ma sem tudni például, kik a felelősek a Ceausescu házaspár kivégzése után agyonlőtt felkelők százainak a haláláért. A Temesváron, Tőkés László lelkész parókiájánál december 15-én kirobbant népfelkelésben 1142-en estek el, és több mint háromezren megsebesültek, a legtöbben – mintegy kilencszázan – azonban a diktátor 22-i elmenekülése, majd 25-i kivégzése után vesztették életüket.
A bukaresti igazságszolgáltatás tíz évvel ezelőtt megpróbálta ugyan felkutatni a felelősöket, ám mindössze két tábornokot ítéltek börtönbüntetésre a temesvári események vérbe fojtásáért. 2016-ban fordulat állt be az ügyben, a legfőbb ügyészség katonai részlege újranyitotta a forradalomdossziét, és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított nyomozást. A 28. évforduló apropóján a nyomozó hatóság feltárta, hogy a forradalom idején az ország történetében egyedülálló összetettségű és mértékű katonai diverzió történt az új hatalom legitimálása érdekében.
A katonai ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy az 1989. december 22. után hatalomra került politikai és katonai vezetés tagjai számos civil és katona megöléséért, megsebesítéséért tehetők felelőssé. Új elem a nyomozati anyagban, hogy a diktátor elmenekülése után nem keletkezett hatalmi űr Bukarestben, sőt – egyelőre nevek ismertetése nélkül – azonosították, kikből állt a hatalmat átvevő politikai-katonai parancsnokság.
Ennek a csoportnak volt az egyik tagja Gelu Voican Voiculescu, aki a diktátor elfogása után alakult Nemzeti Megmentési Front (NMF) alelnökeként az akkori események főszereplőjének számított, a népfelkelés élére állt, a Ceausescu-rezsim utolsó éveiben kegyvesztetté vált Ion Iliescu későbbi államfő mellett.
Úgy véli: tájékozatlanságra vall elvitatni a forradalmat, és azt állítani, hogy 1989-ben puccs történt volna Romániában. – Iliescu és mindnyájunk számára, akik csatlakoztunk hozzá, külön érdemet jelentene, ha lett volna bátorságunk az összeesküvésre, előkészítve a majdani kitörést. Büszkék lennénk, hogy volt merészségünk titokban összeesküvést szőni, szembeszállva a Securitate megtorlásával. De nem volt eltervezve, hogy Iliescu átveszi a hatalmat, őt is váratlanul érték az események – nyilatkozta lapunknak a diktatúra bukása után alakult első, Petre Roman vezette kormány miniszterelnök-helyettese.
Voiculescu emlékeztet, az NMF vezetőjeként Iliescu általa ismeretlen forradalmárokra, az utca embereire támaszkodva alakította meg az ideiglenes kormányt, ami szerinte újfent azt bizonyítja, nem készült a hatalomátvételre.
Szerinte igenis létezett hatalmi űr annak idején, a megmentési front megalakítása után elhunytak haláláért pedig a Ceausescu által különleges helyzetekre létrehozott, R elnevezésű, a romániai nagyvárosokban gerillaharcot folytató hálózat tagjai a felelősek.
Kérdésünkre leszögezte: „egybehangzó nemzeti kérelemnek” tett eleget a rögtönítélő bíróság a diktátorházaspár december 25-i elítélésével, majd kivégzésével, ő pedig személy szerint a kötelességét teljesítette, amikor részt vett a tárgyaláson, majd titokban megszervezte Ceausescuék elhantolását.
A 76 éves Voiculescu elmondta, Romániában nem volt realitása a magyarországihoz hasonló bársonyos forradalomnak, ugyanakkor bár a nagyhatalmaknak és más országoknak érdekükben állt a diktátor eltávolítása, az eseményeket a román nép tartotta ellenőrzése alatt. Szerinte arra sincs bizonyíték, hogy Magyarország vagy Oroszország Románia szétdarabolására törekedett volna. – Végül is mit nyert volna Magyarország Románia felosztásával? Hogy a magyarok ismét kisebbséggé váljanak egy új Nagy-Magyarországon belül? – kérdezett vissza a rendszerváltás után szenátorként, majd nagykövetként tevékenykedő politikus.
A bukaresti rendszerváltás főszereplője úgy véli, az ügyészség politikai megrendelésnek tett eleget, amikor tavaly Iliescuval és Romannal együtt ellene is vádat emelt emberiesség elleni bűncselekmény miatt az 1990-es bányászjárás, a diáktüntetés vérbe fojtása ügyében.
Rostás Szabolcs / Magyar Nemzet