Kisebb-nagyobb sikerektől megdöbbentő bírósági ítéleteken át a magyar érdekképviselet székházának felgyújtásáig sok minden történt az elmúlt időszakban a magyar nemzetpolitikában, a külhoni magyarság helyzete más és más a Kárpát-medence különböző országaiban: egyfajta számvetésre, családi kerekasztalra, közös dolgaink megbeszélésére alkalmas fórum Tusványos. A szabadegyetemen immár hagyományosnak számít a nemzetpolitikai kerekasztal, amelyen a külhoni vezetők ismertetik a magyarság helyzetét, az elmúlt időszak történéseit a magyar kormány képviselőinek jelenlétében. Bár a Kárpát-medencei kép igen változatos, abban a külhoni vezetők egyetértenek, hogy a magyar országgyűlési választások eredménye lehetővé teszi a nemzetépítés folytatását.

Fotó: Albert Levente

A Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai szakértő által moderált beszélgetésen Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese köszönetet mondott a külhoni magyaroknak, amiért olyan sokan részt vettek a magyar országgyűlési választáson, és 96,2 százalékban a Fidesz–KDNP-re szavaztak, nekik is köszönhető a harmadik kétharmad. Rövid helyzetértékelésében rámutatott: vannak olyan helyek a Kárpát-medencében, ahol sikereket, eredményeket ért el a magyar közösség – ide sorolta Vajdaságot, Horvátországot, Felvidéket –, a legnehezebb a kárpátaljai magyarság helyzete, de Erdélyben is sok a gond. Magyarország mindenhol igyekszik segítséget nyújtani, a kárpátaljai magyarság védelmében pedig a lehető legkeményebb lépésektől sem riad vissza, blokkolva Ukrajna minden euroatlanti integrációs törekvését mindaddig, amíg a magyarok jogfosztásának véget nem vetnek. A Romániával való viszonyra utalva megjegyezte: Magyarország nyitott az együttműködésre, s ha Szerbiával lehetséges volt a kiegyezés, ha Szlovákiával jók a kapcsolatok, akkor Bukarestben is be kellene látni, hogy „nem a mi készülékünkben van a baj”.
Kell az anyaország támogatása
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a geopolitikai konfliktus kereszttüzébe került Kárpátalja mindennapjairól szólt, hangsúlyozva: magyar támogatás nélkül közösségként már nem is tudnának létezni a polgárháború sújtotta, ukrán nacionalista törekvések uralta országban. 2014 óta az oroszelleneshez hasonló magyarellenes kampány folyik Ukrajnában, mindez pedig agresszióba torkollik – felgyújtották a KMKSZ székházát, szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek magyar cigányokat gyilkoltak –, a törvényhozás egyfajta bújtatott alkotmánymódosítás révén csorbítja a korábban megszerzett kisebbségi jogokat, de a hatóságok is üldözik a magyarságot. Legújabb fejlemény például, hogy bűnvádi kivizsgálás indult a közösségi támogatásokra szánt magyar kormányzati pénzeket kezelő alapítvány ellen. Úgy látja, a parlamenti és államelnök-választás előtt nincs is esély arra, hogy ebből a retorikából visszavegyenek, elhúzódó a polgárháborús válság is, rendezése csak nemzetközi színtéren lehetséges, a minszki folyamat végrehajtása révén. Ilyen körülmények között is a magyarság megpróbál megmaradni, értékeit megőrizni, ebben pedig Budapest segítsége létfontosságú – ismertette Brenzovics László.
A vajdasági magyarság helyzete az ukrajnaihoz képest összehasonlíthatatlanul kedvezőbb: Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszámolója szerint a belgrádi kormánykoalíció részeként több olyan intézkedést sikerült elfogadtatni, amely erősíti a közösség kulturális autonómiá­ját.
A magyar–szerb államközi kapcsolatok is nagyon jók, de sokat számít Magyarország támogatása, például a gazdaságfejlesztési program, annál is inkább, hogy az elvándorlás problémájával ők is szembesülnek.
A szlovéniai, muravidéki magyarság helyzete is jónak mondható, az alkotmány és számos törvény magas szinten biztosítja a közösség jogait, igaz, az alkalmazás tekintetében vannak hiányosságok – ismertette Horváth Ferenc. A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke pár veszélyre is rávilágított. A szlovén sajtó egy része érzékenyen reagál a magyarországi támogatásokra, de az elhúzódó politikai válság sem a legjobb, a magyar–szlovén államközi kapcsolatokon is van javítanivaló. Fontos ugyanakkor, hogy a budapesti kormány komoly segítséget nyújt a magyarországi szlovénoknak, és ez erősíti a muravidéki magyarok tárgyalási pozícióját a szlovén kormánnyal szemben.
Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke szintén a magyarországi segítség fontosságát hangsúlyozta, bírálva ugyanakkor a Most–Híd szlovák–magyar pártot, amiért a magyar törekvéseket nem tudja sikerre vinni. Számukra az egyik legfontosabb prioritást a kis iskolák megmentése jelenti, de készülnek a jövő évben esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokra, az elnökválasztáson pedig saját jelöltet indítanak.
Kedvező horvátországi fejleményekről számolt be Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke, aki a pozitívumok közé sorolta, hogy stabil kormánya lett Horvátországnak, ebben ők is partnerek, törekvéseiket pedig egyre komolyabban veszi Zágráb, ráadásul helyreállították a magyar közösség egységét. Potenciális veszélyt jelent a szélsőjobboldal által kezdeményezett népszavazás, de a magyar–horvát államközi kapcsolat is lehetne jobb. Deák Ernő, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke a diaszpórában élő magyarság küldetésére reflektált: közvetítenie kell nyelvek és kultúrák között, a magyar érdek mentén hallatnia hangját, diplomáciai eszközökkel támogatni a magyarság megerősödését.
Új hadszíntér Romániában
Az erdélyi magyarság képviseletében mindhárom párt képviselője szót kapott. Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora arra hívta fel a figyelmet: bár a parlamentben a kormánypártokkal kényszerből kötött laza együttműködési megállapodás révén – viselve ennek bélyegét, hiszen a magyar közösség körében nem túl népszerű a Szociáldemokrata Párt – kisebb sikereket elértek, például a katolikus iskola vagy a közigazgatási kódex ügyében, de ezeket az államelnök rendre megvétózza. A parlament lesöpörte az asztalról az autonómiastatútumot, a március 15-e ünnepnappá nyilvánítását célzó kezdeményezést, de a kulturális autonómiáról szóló tervezetet is évek óta elásták.
Ennél is súlyosabb, hogy az igaz­ságszolgáltatás lett a legújabb hadszíntér, ahol rendre vereséget szenved a magyar érdek: elakadt a restitúció, visszaállamosítás zajlik, a terrorperben pedig megbélyegezték a magyar közösséget.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a sikerek közé sorolta, hogy a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezéshez összegyűlt a szükséges számú aláírás, továbbá, hogy az április 8-i országgyűlési választáson győztek a kormánypártok.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is kitért erre, hangsúlyozva: a sikerhez az is-is szemlélet és logika is hozzájárult, ugyanis minden magyar párt és szervezet egymással is versengve ugyanazért a célért harcolt, és ez vezetett eredményre. Szerinte ugyanennek a szemléletnek kellene érvényesülnie a gazdaságfejlesztési program lebonyolításában is.
Semjén: A románság tartsa be százéves autonómiaígéretét
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban foglalt autonómiaígéretekre emlékeztette a románságot Semjén Zsolt (fotó). A magyar miniszterelnök-helyettest Marius Diaconescu román történész-újságíró kérdezte a nemzetpolitikai kerekasztal végén, gratulálva a magyar kormánynak, amiért támogatja a határain kívül élő magyarokat, és azt firtatva az indítandó gazdaságfejlesztési program apropóján, hogy eddig milyen összeggel segítette a magyar kormány a székelyföldi gazdaságot.
Kimerítő válaszában Semjén Zsolt mindenekelőtt Magyarország nyitottságát hangsúlyozta a Romániával való együttműködésre. Kitért arra, hogy a magyarországi románság teljes autonómiát élvez, Budapest pedig a kárpátaljai románság jogaiért is küzd Ukrajnában, csakúgy, mint a magyarok jogaiért. Voltak is olyan időszakok, amikor Magyarország kiválóan együttműködött Romániával, például Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnöksége idején.
Szerinte a két ország együttműködése nemzeti érdek mindkét államban.
A magyar–román közös érdekre példaként említette Európa észak–déli infrastrukturális tengelyének megépítését. Ami a gazdaságfejlesztést illeti, pontos adatot nem tudott mondani, de 20–25 milliárd forintra becsülte azt. Megemlítette: a most induló programban is vállalták például, hogy Romániában a magyar gazdák román gyártású traktorokat vásárolnak, és ez a román gazdaságnak is jó.
Egy Trianon értelmezéséről szóló kérdés kapcsán Semjén Zsolt leszögezte: tiszteletben tartja, hogy a románság december elsején ünnepli Erdély Romániához csatolását, de azt kéri, fogadják el, hogy a magyaroknak ezen nincs mit ünnepelniük. „Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a gyulafehérvári nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és az autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék szélsőségnek, amikor a magyarság autonómiát kér” – hangoztatta Semjén Zsolt.

3 hozzászólás

  1. Névtelen

    Pt. Marius Diaconescu! Pe anul 2017 au fost repartizati 1 Mrd. forinti pentru achizitia de tractoare si utilaje agricole. Proiectul concurs poate fi consultat pe saitul Min. Agriculturii ungare.

    Válasz
  2. antal m.

    Ma este a román Tv. több csatornáján lehetett látni egy román csoport tüntetését a Cotroceni Palota közelében. A hangsúly azon volt, hogy romániában elmagyarosítanak mindent, különösen Erdély szerte,- ez ellen tiltakoztak. Rengeteg tisztázatlanság el uralkodott! HELYTELENSÉGEKET ÖMLESZTENEK ITT! Nem értették meg Orbán Viktor beszédét Túsványoson!…………..Mindent,- román nyelvre kell fordítani nekik!
    Személyes véleményem az, hogy ideje lenne idejében mindent az Államok közt letisztázni!

    Válasz
  3. antal m.

    Vannak gondok szerteszét, mind azt továbbá felkarolva, kévébe gyűl!
    Az új alapokra kell fel szerelni-állítani!

    Válasz

Hagy egy Válaszot antal m.-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé.