Hetek óta egyre gyakrabban gondolkodom azon, hogy az online oktatásról miért lehet oly keveset hallani pozitív szövegkörnyezetben. A különböző sajtóorgánumok és közszereplők által szajkózott álláspont folyamatosan borzolja a kedélyeket.
Nem, nem azt várom, hogy bennünket, pedagógusokat dicsérjenek, mert a mi munkánk csak olyan fókusz lehet egy mondatban, hogy mit NEM lehet megvalósítani online, mit NEM lehet megtanítani és mit NEM tanítunk meg.
2020 október 6: a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium átállt az online oktatásra
2020: november 9: országszerte minden tanintézmény átállt online oktatásra.
Kényelmetlen állapotok ezek. Bekuckózott, beburkolt attitűdök, gondolatok, támadó hozzászólások, soha véget nem érő ujjal-mutogatások.
Bélyeg bélyeg hátán és a céltáblán a legerősebb pontszámot az éri, hogy ki tud cifrábbat és lesújtóbbat mondani a jelenlegi állapotokról és munkafolyamatokról. Az utca hangja felerősödött és komment-szekció név alatt fut az utóbbi időben.
A fenti két dátum a folyamat lehetséges kezdőpontjai. Mióta megkezdődött ez az állapot, azon vagyok, hogy adjak valamit a diákoknak. Rövidítem az online tanórákat, kevesebb házit adok, zenével indítjuk vagy zárjuk a tanórákat. Gondolom mondanom sem kell, hogy pedagógustársaim az ország minden pontján ezen vannak. Persze erről is kevés szó esik.
2020 december 5: egy újabb okoskodó írás, újabb gondolat a semmiről – mondhatják egyesek.
Van pozitív oldala és pozitív hozadéka annak, hogy online zajlik az oktatás. Azok a diákjaim, akik az osztályteremben csendesebbek voltak, az online oktatásnak köszönhetően szárnyalnak, kinyílnak és végre felvállalják a gondolataikat.
Feltehetőleg az otthonlét elősegíti ezt a folyamatot.
A diákok otthoni környezetükben sokkal inkább önmaguk, egy újabb szeletet megismerünk személyiségükből.
És ha ingerültebbek? Könnyebb összekapni velük, de ez már csak a türelem és a megértés pillanatnyi kiesése. Minden megoldható, megjavítható.
Persze, ahhoz, hogy ez a folyamat működőképes legyen egy sikeres tanár-diák-szülő kapcsolatra van szükség.
Kedves szülők, diákok, köszönjük a befektetett munkát. Öröm látni a reggeli karikás szemet, a felkontyolt, félig borzos és az elaludt frizurákat, a keresem a helyem a tanórán-állapotot, a kimegyek a reggelimért 2 percre, kész az ebéd elenged hamarabb pillanatokat, az akarást, a kíváncsiságot és olykor az értetlenséget is a tekintetekben.
Ez az online oktatás egyik szegmense, ami a sikerélmény egyik alapja (is) lehet.
Csak így tovább, jó lesz. Fel a fejjel!
Nagy Egon, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium magyartanára