Az elmúlt időszakban egyre több erdélyi magyar szembesült azzal, hogy a biztosítótársaságok nem térítik meg a Magyarországon őket ért kárt, ha az érintett kettős állampolgársággal rendelkezik, hívta fel a figyelmet Lőrincz Lehel.

A sepsiszentgyörgyi Transilvania Bróker Biztosító tulajdonosa rámutatott, a romániai biztosítók gyakorlata nem kimondottan a kettős állampolgárságú erdélyi magyarokra van kiszabva, de térségünkben őket érinti nagyobb számban, hiszen az elmúlt években több százezren szerezték meg a román mellett a magyar állampolgárságot is.

Tapasztalatok szerint egyre többen vásárolnak utasbiztosítást téli vagy nyári külföldi utazásuk előtt, de aki év közben sokat utazik, általában egész évre érvényes utasbiztosítást köt. Gond az, hogy kevesen olvassák el figyelmesen a feltételeket, másrészt a biztosítók sem mindig tisztázzák előre ezeket, nem figyelmeztetik az ügyfelet az esetleges kártérítési igénynél felmerülő gondokra. A biztosítók ugyanis arra törekednek, hogy minél kevesebb kártérítést kelljen kifizetniük.

Lőrincz Lehel rámutatott, az utasbiztosítási kötvényekben eddig is érvényben volt a szabály, miszerint „a biztosítás nem érvényes ott, ahol a kedvezményezett állampolgársággal rendelkezik, vagy letelepedési engedélye van”, csakhogy sokan csak az utóbbi időben, a könnyített magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét követően szembesültek ennek negatív hatásaival. A sepsiszentgyörgyi bróker szerint az ügyfelek általában úgy kérik az utazási biztosítást, hogy az legyen külföldön érvényes, tehát többnyire azokban az országokban, ahol az érintett nem rendelkezik sem állampolgársággal, sem letelepedési engedéllyel, viszont a biztosítónak figyelmeztetnie kell őket, hogy ha átutaznak a kettős állampolgárságuk szerinti országon, és ott éri őket kár, akkor nem kapnak kártérítést.

A romániai biztosítótársaságok nem rendelkeznek ugyan adatbázissal arról, hogy kinek és hol van kettős állampolgársága vagy letelepedési engedélye, ám mindez kiderülhet a kárral kapcsolatos ügyintézés során. Lőrincz Lehel példaként említette, ha valaki egy magyarországi kórházi kezelés számláját nyújtja be a romániai biztosítónak, és azon szerepel, hogy a kedvezményezett magyar állampolgársággal is rendelkezik, az már elég indok ahhoz, hogy megtagadják a kártérítést. Ez abban az esetben derül ki, ha a biztosított a magyarországi ügyintézés során magyarországi dokumentumokkal, például útlevéllel bonyolítja le az ügyintézést.

Lőrincz Lehel azt tanácsolja az utasbiztosítást megkötőknek, előre érdeklődjenek a feltételekről, tisztázzák, pontosan mit fedez a kötvény, ragaszkodjanak ahhoz, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezőknek például a Magyarországon elszenvedett kárt is fedezze a biztosító abban az esetben, ha az érintett nem fizet ott egészségbiztosítást, ahogy egyébként a legtöbb esetben történik. Hozzátette: tudomása szerint jelenleg Romániában csak a Mondial biztosítótársaság téríti meg a magyar állampolgársággal is rendelkező ügyfelek által Magyarországon elszenvedett kárt, amennyiben az érintett ott nem fizet egészségbiztosítási hozzájárulást.

A sepsiszentgyörgyi szakember szerint utazás előtt javallott kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát, amely feljogosít néhány olyan orvosi ellátásra, amelyet egy helyi biztosított is megkapna, ugyanakkor a „kék kártya” nem helyettesíti az utasbiztosítást, mivel nem fedez bizonyos szolgáltatásokat – például helikopteres mentést a sípályáról vagy gépkocsi elvontatását autópályáról –, amelyeket kiszámlázhatnak a károsultnak. Emellett az utasbiztosítás lényeges eleme a felelősségbiztosítás, amely a másoknak okozott kárt fedezi, ezeket pedig az utasbiztosítás térítheti meg.

Kovács Zsolt / Székely Hírmondó

1 Megjegyzés

  1. borem bukk

    Ez hülyeség, ugyanis a biztosítás az állandó lakcímhez és a hozzá való TAJ-számhoz (társadalombiztosítási azonosító jel, betegbiztosítás) van kötve, nem az útlevélhez (állampolgársághoz). Aki külhoni magyar útlevéllel utazik, arra ez pláné érvényes, hiszen Magyarországon nincs is lakcíme, ezért magyar TAJ-száma sincs, viszont ahol életvitelszerűen él, ott van neki, akár a szülei okán is, és onnan kapja az A1-es igazolást is, meg a román EU-s biztosítási kártyát is. A probléma akkor keletkezik, ha a kiskorú betegnek van magyar TAJ-a is meg román is, és román biztosítást vesz igénybe, miközben igénybe vette a neki alanyi jogon (kiskorúnak) járó magyar sürgősségi egészségügyi ellátást, majd hazautazik és Romániában megpróbálják a szülők igénybe venni a román biztosítási kötvény szolgáltatásait is. Na de erről nem tetszett beszélni egy szót sem…

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük