Az alkotmány sehol nem írja, hogy a parlament rendkívüli ülésszaka alatt ne lehetne benyújtani bizalmatlansági indítványt – szögezte le Puskás Bálint.
A volt alkotmánybíró „politikai blöffnek” minősítette a Nemzeti Liberális Párt (PNL) próbálkozását, hogy megóvja az alkotmánybíróságon a Szociáldemokrata Párt (PSD) kezdeményezését.
Az alaptörvény két cikkelyét kell figyelembe venni – véli Puskás Bálint. A 66. cikkely kimondja: a képviselőház és a szenátus évente két rendes ülésszakra ül össze, egyik februártól június végéig, a másik szeptembertől december végéig tart. A második bekezdés szerint ezen kívül összehívató rendkívüli ülésszak. A 113. cikkely pedig kimondja: egy parlamenti ciklusban egy törvényhozó csak egy bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet.
Ebből világosan látszik, hogy a rendes parlamenti ülésszakot nem lehet meghosszabbítani, hanem – ha igény van rá – rendkívüli szessziót kell összehívni. A rendkívüli ülésszak nem folytatása a rendesnek, az egy különálló szesszió, és annyit hívnak össze, ahányat szükségesnek találnak. Mármost minden parlamenti ülésszakban be lehet nyújtani bizalmatlansági indítványt, semmi korlátozás nincs, hogy az rendes vagy rendkívüli legyen. Tehát alkotmányjogi szempontból semmi akadálya sincs annak, hogy egy kormány ellen a parlamenti vakáció idején összehívott rendkívüli ülésszakban bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be. Bármit dönt az alkotmánybíróság, az csak a jövőre érvényes, tehát az eljárást nem kell felfüggeszteni – magyarázza Puskás.
Amint ismeretes, a PNL megtámadta az alkotmánybíróságon a PSD által kezdeményezett bizalmatlansági indítványt, mert – szerintük – ezt csak rendes szesszió alatt lehet benyújtani, és kéri, hogy az alkotmánybíróság döntéséig függesszék fel az eljárást.
Erdély András / Székely Hírmondó