Kép: haon.hu

Immár, sajnos, arra vagyunk ítélve, hogy örökös őrséget álljunk anyanyelvünk mellett. Erre nem csupán az késztet, hogy az ellene időnként, elég gyakran felzúdulnak hivatalosan is, lásd iskoláinkat, hely- és helységnevek eltüntetését, hanem az is, amit mi magunk művelünk nyelvi műveletlenségünk sorozatos felmutatásával.

Persze, erről sokszor esett és esik szó, konkrétan arról viszont, hogy mi állíthatná meg ezeket a gyakran szándékos, olykor tudatlanságból eredő lépéseket, már kevésbé. Ezért tarthatjuk igen-igen áldásosnak az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének rendezvényeit, kezdeményezéseit, kiadványait, ám a tengerben csupán egy csepp marad mindez, ha nem talál kellő figyelemre, megértésre, ha törekvéseit nem értik meg, vagy egyszerűen észre sem veszik.

Legutóbb Nagybányán, a veszélybe sodródott magyar nyelv egyik határállomásán tartották azt a seregszemlét, amely hivatott volt előtérbe segíteni a máramarosi szórványvidék égető nyelvi problémáit, hitet verni azokba, akik tényleg a végvárakba szorulva őrzik, amit örököltek, s amit erős akarattal meg is akarnak tartani.

A Magyar nyelv napjai minden évben megújuló sorozata egyik állomáshelye volt hát Nagybánya az elmúlt hét végén, ott került sor a KAV (Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő) országos döntőjére, amelyen kis- és nagyiskolások egyaránt részt vettek, vetélkedtek, beszélgettek, barátkoztak a távolabbról – Háromszékről is – érkezettekkel a helybeliek, s nem is a versengésen volt a hangsúly, hanem mint máskor is, egymás örömeinek és gondjainak megismerésén. Mindkettőből éppen elég van!

Hadd jegyezzem meg azt is, hogy ez az állandó nyelvvédelem elengedhetetlen azért is, mert nem csupán a „törvényes” nyelvrontás ellenében óvja az anyanyelvet, de próbál szembeszállni azokkal is, akik „belülről”, sajátjainkként rombolják a nyelvvédők várait. Csak körül kell néznünk, itt, városainkban, akár falvainkon is, s közvetlen környezetünkben könnyen felfedezhetjük a nyelvrontás bajnokait.

Ezért is üdvös dolog, hogy az AESZ a versenyeken kitűnt tanulók mellett évente díjazza a Sütő András nevét viselő nyelvőrzés díjával az anyanyelvápolásban kiemelkedőt felmutató személyiséget, illetve – s ez még hatásosabb – egyesületet, közösséget. Ezt a címet az idén a nagybányai Iskoláinkért, Gyermekeinkért Egyesület nyerte el.

Péter Sándor / Székely Hírmondó