A kisbaconi Bodvaj Egyesület, folytatva a tavaly elkezdett Erasmus+ programban való részvételt, öt, Magyarországról, Észtországból és Örményországból érkező önkéntest fogadott július folyamán. Itt-tartózkodásuk három hete alatt nemcsak dolgoztak, hanem országukról, szűkebb szülőföldjükről tanítottak, illetve tőlünk, rólunk tanultak. A vendégfogadók úgy vélték, a programban való részvétel nyeresége nem csupán az önkéntesek által elvégzett munka, hanem az is, hogy jó hírünk viszik, és hogy maguknak bizonyítani tudták, képesek ilyen átfogó, nemzetközi projekt kihívásainak megfelelni.
Tavasz végén a kisbaconiak elvégezték a feredő általános takarítását, megjavították az öltözőket, a sétányok padlózatát és a kavicssétányokat megerősítették, elvégezték a medencék kitakarítását, de maradt még feladat a külföldi diákok számára is. Rájuk hárult a főépület takarítása, a tél alatt megrongálódott bútorzat helyreállítása és lenolajjal való pácolása; az egyesület irodájában az évek során adományba kapott régi bútorokat csiszolták le, javították meg és festették újra, úgy most egységes hatást sugallnak. A régi papilak takarítását a falu népe közmunkában végezte, de az öt segítő kéz ismét jól jött, hiszen a komoly beruházás után volt mit mosni, rendezni.
Az interkulturális estéken kis filmek segítségével mutatták be hazájukat, s a hozott ételek, illetve a frissen készített falatok segítségével szemléltették is, mi jellemző népükre. Mindezek viszonzásául a kisbaconiak megtanították őket töltött káposztát készíteni, sütöttek kenyeret, jóllakatták kürtőskaláccsal és házi készítésű süteménnyel, és környékbeli, illetve távolabbi, brassói és szinajai kirándulásra vitték vendégeiket.
Benedek Márta elmondása szerint a külföldről érkezettek nagyon jól érezték magukat: volt, aki azt mondta, meglepte őt a helyiek nyitottsága és segítőkészsége, más élete egyik legjobb döntésének nevezte, hogy Kisbaconba jött, ahol lélekben és hitben is sokat gyarapodott.
„Fontos volt közösségünk számára, hogy az önkéntesek segítettek értékeink megőrzésében, de legalább annyira hasznos volt egyszerű jelenlétük is, hiszen azon kisbaconiaknak, akik meg kívánták ismerni, szóba akartak állni velük, angol tudásukat elő kellett venniük, s gyakorlatba kellett ültetniük, amit az iskolában tanultak, ehhez pedig meg kellett nyílniuk. Hasonlóképpen fontos volt egyesületünknek is, hiszen önmagunk számára bizonyítani tudtuk, nemcsak két-három napos eseményeket vagyunk képesek megszervezni, hanem akár háromhetest is. Minden napra elő kellett rukkolnunk valamivel! Nem kell itt feltétlenül »nagy« dolgokra gondolni, de az eszközök beszerzését és a feladatok folyamatos összehangolását nem mindig egyszerű megoldani, azaz kihívás volt a javából” – mondotta a Bodvaj Egyesület vezetője.
A kisbaconiak tavaly ősszel az Erasmus+ programon keresztül magyar, örmény, észt és portugál önkénteseket fogadtak, akikkel közösen a tájház rendbetételét és újraberendezését oldották meg: a Pityókásból traktorral agyagot hoztak, istállótrágyát és szénamurhát szereztek, majd Karácsonyi Jóska bácsi útmutatása szerint az alapanyagokat elegyítették, kapával keverték, és lábbal addig gyúrták, amíg nem lett megfelelő állaga. Ezzel az anyaggal a tájház falának nagyobb hibáit javították ki, aztán a kulimáncolással a kisebbeket tüntették el. A tapasztás kiszáradását követően a házat belül fehérre, kívül pedig székelykékre meszelték.
Hecser László / Háromszék