A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet(OECD) adatainak megfelelően, a Szervezet tagországaiban miden második felnőtt, illetve hatból egy gyerek túlsúlyos. E statisztikáról a napokban hallottam, mikor néhány fiatalember a szabadidejűk beosztásáról beszélgetettek.
Manapság nagyon sokan órák hosszat üldögélnek a számítógép képernyője, vagy az okostelefonjaik előtt. Ez nem is csoda, hisz a 2018-as Global Digital statisztika szerint, több mint 4 milliárd ember használja az internetet. A Facebrands adatai szerint Romániában, 9.600.000-en vannak bejelentkezve a Facebookra!
A worldobesity.org honlapon található adatok szerint a jelenlegi trendnek megfelelően, 2025-ig világszerte, 2,7 milliárd felnőtt lesz túlsúlyos! Az elhízásnak több oka is lehet, történhet ez betegség miatt, de mozgáshiánynak köszönhetően is.
Nincs olyan nap, hogy ne lássak gyerekeket, fiatalokat, akik még az utcán menet is, a telefonjukat böngészik, nem figyelnek másra. Amint említettem, a napokban néhány fiatal az időtöltésről, a vakációról beszélgettek, s többségük azt mondta, hogy legkényelmesebb órákig az ágyban ülni, vagy heverni s filmeket nézni vagy ami annyira trendi: a „csak nettezni”.
A statisztikák és a realitás is elgondolkoztató, miért töltenek olyan sokat egyre több időt online, s nem választják az offline, azaz a számítógép, internet nélküli időtöltést, a természetben? Annyira nehéz megválni a technológiától?
Ennek érdekében megkérdeztem Antal Zsófiát, aki annak ellenére, hogy egy multinacionális cégnél gazdasági vezető, sikerül úgy beosztania idejét, hogy sportolni is tudjon s nem keveset!
– A hosszú napi program mellett, mennyi időd van az aktív életmódra, a sportolásra?
– Jelenleg egy német tulajdonban lévő vállalatcsoport egyik kisebb cégénél vagyok gazdasági vezető, közgazdászként végeztem, majd könyvelői képzettséget szereztem, ezeket végig munka mellett csináltam, ami elég sok időmet elvette. A munkám olyan jellegű, hogy folyamatosan tanulást, fejlődést igényel, mivel a törvények, szabályozások évről évre sokat változnak, így volt-van olyan időszak, amikor a napi teendők és a sport mellé még a tanulásnak is be kell valahogy férnie. Ez jó szervezés kérdése, de sokszor le kell mondani olyan dolgokról, amik másoknak természetesek, de én például soha nem alszok hétvégén sem délig vagy csak nagyon ritkán megyek el éjszaka szórakozni. Van, amiről viszont nem mondok le, ilyen a családommal töltött idő.
Egy éve kezdtem el a futást, előtte otthon tornáztam, illetve aerobik órákra jártam. Téli időszakban szoktam otthon súlyzós gyakorlatokat és intervall edzéseket végezni, illetve hetente 3 alkalommal spinning órám is van. Sajnos az időjárás miatt s mert sötétben nem túl biztonságos a futás egyedül, így tudom a telet átvészelni. De azért hetente kétszer, általában ez hétvége – futni is eljutok.
– Mennyit fejlődtél, például milyen távolsággal kezdted, s meddig jutottál?
– Első alkalommal 6 km-t futottam, amin akkor nagyon meglepődtem, mert a gimnáziumban soha nem bírtam és nem is szerettem. Azt mondják, erre meg kell érni, és az esetemben teljesen így is volt. Tavasz volt, jó idő, a természet is csodaszép, így észre sem vettem a távolságot. A nyár azzal telt, hogy ez a táv megemelkedett 10-12 km-ig, majd őszre már 16-18 km is összejött egy-egy alkalommal. A cél akkor a félmaraton volt, amit idén februárban sikerült is megtenni, de hozzáteszem, nem terveztem el aznap, hogy én ma itt félmaratont futok. Az egészhez így állok egyébként hozzá, érzésből teszem, örömből, ezért nem is gondolom azt, hogy versenyekre kellene járnom, nem hinném, hogy az nekem való. Legjobban a természetben szeretek futni, de sajnos erre nincs mindig alkalom, főleg télen vagy egy hosszú nap után, előtt, akkor a stadionban vagy a városban futom le a napi távomat. Most a cél, hogy egy maratont fussak, ha minden jól alakul, még ebben az évben!
– Szerinted a fiatalok nagy része miért nem sportol, inkább a telefon vagy számítógép képernyőt nézegeti órák hosszat. Neked, mint nem profi sportolónak, hogyan változtatta meg a sport az életstílusodat?
– Ezt csak sugallni lehet, mindenkinek magának kell ráéreznie, mi a jó neki. Nekem mindig nagyon jól esik, ha valaki azt mondja, motiválom vagy erőt merít abból, amit csinálok, én is sokszor teszem ezt. Nem mindig könnyű elkezdeni, vannak nagyon nehéz és rossz napok, de ilyenkor is fel kell állni és menni kell tovább, ehhez néha elég annyi, ha látom, hogy mások is elindulnak -10 fokban futni.
Szerencsére én azt látom, hogy egyre többen váltanak életmódot különböző okoknál fogva, de van olyan is, aki nagyon elhatárolódik a sportos élettől. Persze nem is könnyű ezt megoldani a mai felgyorsult világban, de ha helyet találunk neki egyszer mégis az életünkben, akkor rájövünk, hogy ez hozzásegít ahhoz, hogy más területeken is jobban teljesítsünk. Összességében ezzel el is mondtam, hogy mit változtat meg, konkrétan mindent. Segít jobb, határozottabb, egészségesebb, magabiztosabb embernek lenni. Könnyebben kezelni a problémákat, a nehéz embereket, kevesebbet aggódni, közelebb lenni a természethez, rácsodálkozni dolgokra, amik legtöbbször semmibe sem kerülnek. A sport megtanít arra is, hogy néha veszíteni kell, hogy egyszer majd győzni tudjunk és néha tényleg csak akkor kapunk meg valamit, ha előtte megtanuljuk elengedni azt!
Zsófia, csak egy a több olyan személyek közül, akik a hosszú napi program után, sportolásra is időt szakit, de sajnos több ezer ember naponta átlagban két órát tölt azzal, hogy közösségi oldalát frissítse, s több szakember szerint is, a közösségi oldalakon töltött temérdek idő, depresszióhoz, szorongáshoz, függőséghez vezethet.
Talán a jövőben tényleg a technológia rabjai leszünk, elfelejtjük a természetet csodálni, illetve a híres római költő, Iuvenalistól ránk maradott latin mondás: Mens sana in corpore sano azaz Ép testben, ép lélek a múltba vész?
Érsek Attila