Fotó: Béres Attila – Magyar Nemzet

Egy karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatás – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt, a parlament őszi ülésszakának első napján. Beszéde első részében a kormányfő a gazdaság eredményeit sorolta, szerinte a 4,2 százalékos munkanélküliségi ráta jelenti azt, hogy közel van az általa kívánatosnak tartott állapot. Az államadósság 74 százalék alá csökkent, 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság, a bérek pedig nőttek, de még van lehetőség több szektorban is – sorolta az eredményeket Orbán.

A miniszterelnök a családtámogatások ismertetését is azzal kezdte, hogy kormánya a bevándorlás támogatása helyett folytat családbarát politikát. Ebbe a körbe tartozik szerinte például a gyermekek ingyenes iskolai étkezése vagy ingyenes tankönyve is.

Magyarország, amennyire erejéből telik, a kárpátaljai ukrán családokat is támogatja, ezért is érint minket fájdalmasan az ukrán politika döntése, amely megfosztja a magyar gyermekeket a magyar nyelvű oktatástól „Mit vétettünk?” – kérdezte Orbán, utalva az ukrán oktatási törvényre.

A kormány a nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítés elleni küzdelmét – tért át kedvenc témájára Orbán, aki szerint épp új világrend lép a megszokott helyére, és ennek következménye az új népvándorlás, ami elérte Európát, és bennünket is próbatétel elé állít. A kormányfő szerint mindenki jól ismeri a véleményét, hogy az EU elhibázott politikát folytat, és példátlan módon nem védi a határait, hanem kinyitja azokat.

A NATO kutatására hivatkozva Orbán azt mondta: 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikában, és indul főleg Európa felé. Ennek következménye Orbán szerint az lesz, hogy „mindenhetesek” lesznek a terrortámadások, és szabad szemmel is jól láthatóan megváltozik a kontinens arculata.

A miniszterelnök ismét arról beszélt, hogy két csoportra oszlottak az európai országok, a bevándorlást támogatókra és elutasítókra. Utóbbiak, mint Magyarország, Orbán szerint ragaszkodnak a kultúrájukhoz, vagyis „magyar Magyarországot” akarnak. Európa jövője azon múlik, hogy ez a két csoport képes-e kialakítani az együttélést. A kormányfő szerint ők elfogadják, hogy egyes országok bevándorlást akarnak, de azt akarják, hogy a bevándorlók is fogadják el, hogy ők elutasítják.

Orbán szerint viszont a kvótaper is arról szól, hogy a bevándorlás támogatói rá akarják kényszeríteni az álláspontjukat az elutasítókra. „Én ezt a tervet Soros György tervének tekintem, ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik Soros tenyeréből esznek” – mondta a miniszterelnök, aki ezért is egyetért a Fidesszel, hogy nemzeti konzultáció induljon a Soros-tervről.

A foci, a szotyi és a kisvonat

„Miniszterelnök úr, nézze meg, mi maradt azokból a szép elvekből, amiket megfogalmazott: a foci, a szotyi és a kisvonat” – reagált Orbán beszédére Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki arról is beszélt, hogy a magyar nép 27 éve vár arra, hogy elszámoltassák a korrupt politikusokat, és vele személyesen fogják kezdeni, „mert ön a pókháló közepén a pók”. Ezen túl pedig a legfontosabb a magyar gazdaság felemelése és versenyképessé tétele, ebben viszont nincs helye a korrupciónak – mondta Vona.

„Két különféle világban élünk” – reagált Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, aki szerint Orbán mint Don Quijote küzd a démonaival, de közben orvos nélküli körzetek és kórházak és 600 ezer kivándorolt ember a valóság. Tóth támadta Orbánt az azeri baltás gyilkos elengedése miatt is: az ő interpretációjában egy keresztény ember meggyilkolása volt, és alig félreérthetően utalt az azeri számlákra, amelyekről Magyarországra is érkezett pénz. Tóth azt ígérte, a valóságból érkező kérdésekre ők valós válaszokat adnak 2018 után.

A 2018-as választás nem a kvótáról és a kerítésről fog szólni, de egyvalamit le tudok szögezni: Magyarországot nem a Fidesz fogja megvédeni, hanem a Fidesztől kell megvédeni – mondta Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője. Szerinte az elmúlt 30 évben a Fidesz és a szocialisták olyan politikai építményt hoztak létre, amit le kell bontani, de ebben senki nem tud részt venni, aki ott volt, amikor ezeket a falakat felhúzták. Fáradt, fásul és korrupt – minősítette Orbánt az LMP miniszterelnök-jelöltje, aki szerint a világban okos forradalom zajlik, de Magyarország ebben lemarad.

Lefitymált ellenzék

„Egy Mucius Scaevola tudná csak türelemmel végighallgatni az ellenzéki felszólalásokat” – csillogtatta meg klasszikus műveltségét , a Fidesz leköszönő frakcióvezetője, aki a négyes metró ügyét dörgölte az MSZP orra alá. Szél Bernadettet pedig azzal oktatta ki, hogy a magyar demokrácia nem is 30, hanem 27 éves. A Jobbiknak pedig a Kovács Béla-ügy jutott, aki Kósa szerint példátlan módon kémkedett megválasztott politikusként az oroszoknak.

„A nyár során elszaporodtak a miniszterelnök-jelöltek, és azzal a problémával küzdenek, hogy az emberek nem veszik őket komolyan” – mondta viszonválaszaként Orbán, aki azt tanácsolta az ellenzéknek, hogy szívleljék meg: hatalmi ambíciókból nem lehet országot építeni. Vona Gábornak külön is arra hívta fel a figyelmét, hogy a kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz. Az LMP-vel kapcsolatban pedig azt mondta: komoly erőfeszítést igényel, hogy komolyan vegye őket.

A kormányfő a viszonválaszban is a kvótaperről beszélt, amely szerinte a legsúlyosabb kérdés, hiszen az állandó betelepítési rendszert vetíti előre. Orbán olyan ellenzéki megszólalásokat idézett, amelyek szerint nincs is kvótarendszer, illetve nem probléma a bevándorlás, majd ebből azt a következtetést vonta le, hogy rájuk nem lehet bízni az ország sorsát. „Magyarország komoly kérdések előtt áll, összefogásra, erőre és egységre volna szüksége” – mondta Orbán, aki arra szólította fel az ellenzéket, próbálják meg szolgálni a választókat.

Magyar Nemzet

3 hozzászólás

  1. Édes Erdély

    Pontosítsunk!
    Mi magyar Kárpát-medencét akarunk!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Édes Erdély, oéyan csak a nagy nihilben van. A Kárpát-medencében vannak még mások is. Hogy a történelem folyamán ügyeskedő kapzsi magyarkáink ehhez bőven hozzájárultak az teljesen világos!

      Válasz
  2. Mikulás

    Nekem olyan francia, olasz szerzők segítettek jobban megérteni a Nyugat-európai gondolkodást, mint Thierry Meyssan és Manlio Dinucci. Franciaország ma is úgy tekint Afrikára, mint gyarmati birodalmára. Olaszország ugyanígy tekint Líbiára. Franciaország továbbra is vasmarokkal kontrollál 14 afrikai országot, amelyek korábban francia gyarmatok voltak. Lásd például a Mali elleni francia katonai beavatkozás nemrégen. Olaszország feltétlenül részt akart venni Kadhafi elnök legyilkolásában és a líbiai hepajban, mert úgymond Líbia olasz gyarmat volt és továbbra is olasz érdekszféra.
    Annyira ne sajnáljuk se a franciákat, se az olaszokat, amiért most elárasztják őket az afrikai gyarmataik népei.
    Gondolom a britek is így gondolkoznak, ezért vállalt Tony Blair vezető szerepet Irak lerohanásában 2003-ban. Hiszen Irak is korábbi brit gyarmat. Ha most India, Pakisztán, Bangladesh, Irak, Irán mind odaköltöznek Londonba, váljék egészségükre! Ezek mind a britek korábbi gyarmatai és jelenlegi érdekszférája.
    A baj csak az, hogy mi hülyegyerekek módjára beugrottunk a NATO-ba és résztvettünk Anglia, Franciaország, Olaszország, Amerika bűneiben, bűnös háborúiban. A NATO egyszerűen a gyarmattartó országok bűnbandája, a NATO háborúiból azonnal ki kell lépnünk, és nyíltan, hangosan el kell ítélnünk őket.
    Brüsszelnek pedig meg kell mondani, ezek a ti Nyugat-európai gyarmataitok népei, legyetek velük boldogok.
    De amíg mi ott vagyunk Afganisztánban, Irakban, addig mi is bűnös megszállók vagyunk, és nincs erkölcsi alapunk elzárkózni az onnan menekülők befogadása elől. Választanunk kell, továbbra is nyaljuk a NATO …gét és részt veszünk bűneiben, vagy végre növesztünk egy hátgerincet magunknak és a saját talpunkra állunk. Haza kell hozni a magyar honvédeket Afganisztánból, Irakból.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük