Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A kormány célja, hogy a magyar gazdaság fejlettsége 2030-ra elérje az uniós átlag 85 százalékát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján tegnap Budapesten, hitet téve egyúttal a foglalkoztatás és a bérek növelésének folytatása mellett.

Azt mondta, a következő két évnek a választási esztendő után a kormányzásról, az országépítésről kell szólnia, és jelezte: készen áll a következő, 2022-ben esedékes miniszterelnök-jelöltségre.

A miniszterelnök közölte, jelentősen megnőtt a migrációs nyomás a magyar–szerb határon, ezért a kormány úgy döntött, megnöveli az ott szolgáló katonák és rendőrök számát. A határszakaszon a napi illegális határátlépési kísérletek száma meghaladta a százat. Ha szükséges, a V4-ek azonnal segítenek a határvédelemben, Magyarország pedig haladéktalanul segít Macedóniának egy rendőri kontingenssel. Orbán Viktor jelezte, hogy a török hatóságok adatai szerint tavaly 450 ezer illegális határátlépő jutott be Törökországba, ami 2018-hoz képest 70 százalékos növekedést jelent. Radikálisan megnőtt a Görögország felé igyekvő migránsok aránya, a balkáni útvonalon is emelkedett a migrációs nyomás, és mivel a rossz idő miatt a Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül vezető útvonal nehezebben járható, így egyre többen jönnek a magyar–szerb határhoz.

A foglalkoztatás és a bérek növekedését is folytatni akarja a kormány, mert a szegénység felszámolásának nincs más útja. A miniszterelnök célul tűzte, hogy az ő kormánya legyen az, amely felszámolja a szegénységet Magyarországon. Idézte az unió adatait, amelyek szerint 1,3 millió emberrel kevesebb szegény van Magyarországon, mint korábban.

2019-ben minden idők legtöbb beruházása érkezett Magyarországra, és az újonnan létrejött magyar munkahelyek 38 százalékát ázsiai beruházások adták, ami a keleti nyitás stratégiájának visszaigazolása. A magyar gazdaság az egyik legversenyképesebb gazdaság Európában – tette hozzá.

Úgy látja, 2020 izgalmas év lesz. A magyar modell lényegi elemekben különbözik az eurózóna országaitól, így például az adórendszert, a beruházásösztönzést, a versenyképességet segítő intézkedéseket vagy a szociálpolitikai megközelítést illetően. Kérdésre közölte: Magyarország nem áll készen az euró bevezetésére, ez nincs napirenden, de folyamatosan vizsgálják a kérdést.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a kormány nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát fogadott el. Kifejtette: „Nem szükségszerű, hogy bármilyen összeomlás következzen be a Kárpát-medencében, fenn lehet tartani itt a magyarok közös életét, de ehhez az kell, hogy a klímaváltozáshoz nyugodtan és tervszerűen alkalmazkodjunk. Ezt az alkalmazkodást meg kell kezdeni.”

Expozéját összegezve azt mondta, az önkormányzati választással a választási év lezárult, a következő több mint két évnek a kormányzásról kell szólnia, nem választásról. A kampányidőszak véget ért, a kormány a maga részéről legközelebb kampányban 2022. január 1. után vesz részt, addig pedig az országépítés lépéseire összpontosít a kabinet – közölte.

Kérdésekre válaszolva a kormányfő kijelentette: a magyar energiafüggetlenség sokkal jobb állapotban van tízéves kormányzásuk után, mint bármikor korábban volt, bár minőségi javulást eredményezne, ha Romániában minél hamarabb megkezdődne a gázkitermelés, illetve ha Horvátország hozzájárulna, hogy az épülő LPG-terminálban Magyarország résztulajdonossá válhasson. Ha ez a két dolog megtörténik, a magyar energiafüggetlenség garantálva lesz – szögezte le.

Kiemelte: a magyar energiastratégia a nukleáris energia arányát akarja megnövelni, valamint a megújuló energiáét – azon belül is a napenergiáét –, ez pedig ugyancsak a függetlenedés irányába mutat.

Az Ukrajnával kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök kifejtette: minden magyar erőfeszítés ellenére sem tudott eddig létrejönni magas szintű találkozó az új ukrán vezetéssel, de reményét fejezte ki, hogy a jövőben lesz ilyen, és új lendületet tud adni a magyar–ukrán kapcsolatoknak, amelyek nagyon leromlottak az előző ukrán elnök időszakában.

Orbán Viktor a betelepítési kvótára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, a jövőben sem tűnik el az a történelmi feszültség Európában, amely a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző országok között van, hiszen két különböző felfogású országcsoport küzd egymással Európában. Az egyikük bevándorláspárti, a másikuk pedig nem, Magyarország pedig utóbbihoz tartozik, és meg fogja védeni saját álláspontját ebben a kérdésben – hangsúlyozta.

Hozzátette: az Európai Uniónak az a feladata, hogy a két különböző jövőben gondolkodó országok együttműködéséről gondoskodjon politikailag és intellektuálisan. Ezzel kapcsolatban továbbra is számít politikai vitákra.

Újabb kérdésre a magyar külpolitikáról szólva megerősítette, annak a nemzeti érdekekből kell kiindulnia. A kizárólag értékalapú külpolitika, amely mellőzi a pragmatizmust, szükségképpen kompromisszumképtelen politikához vezet – érvelt, kijelentve: a külpolitikában csak kompromisszummal lehet eredményeket elérni, mert ezen kívül még két lehetőség kínálkozik az országoknak: az elszigetelődés és a háború. Mint mondta, Magyarország nem az elveit adja fel, amikor megállapodik a törökökkel vagy bármelyik ázsiai hatalommal, hanem „külpolitikát csinál”. A kizárólag értékalapon álló külpolitikát azért nem fogadja el, mert az teljesen lefegyverezné Magyarországot. „Nekünk a magyar nemzeti érdekekből kell kiindulni” – szögezte le.

A kormányfő szerint ma a demográfiai kihívás jelenti a legfőbb problémát Magyarország számára. Ha „nem bevándorlókat akarunk, hanem magyar gyermekeket”, és a magyar gazdaság képes a forrásokat megtermelni, akkor az egyetlen megoldás az, hogy a forrásokból minél nagyobb összeget a családok és a gyermeknevelés támogatására fordítsanak – hangoztatta. (Háromszék)