Őrizetbe vette a Scotland Yard tegnap Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt.

A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott diplomáciai menedékjogot. A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, és Assange-ot a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága elé állították. A bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt megszüntette, és visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni magisztrátusi bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-ot már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”, majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen kért és kapott politikai menedékjogot, és csütörtöki őrizetbe vételéig ott élt.

Lenín Moreno ecuadori elnök azzal indokolta a menedékjog visszavonásáról hozott döntést, hogy Julian Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket. Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-ot olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné. A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárjában jóváhagyta Assange átadását Svédországnak. Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek e végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-ot az Egyesült Államoknak, ahol titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.

Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték Assange-ot két egykori munkatársának feljelentése alapján. Julian Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást.

Az Egyesült Államokban számítógépes behatolás érdekében elkövetett összeesküvés miatt vádat emeltek Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ellen – jelentette közleményében az amerikai igazságügyi minisztérium. Washington az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb számítógépes támadásával vádolta meg a WikiLeaks portál alapítóját, aki 2010-ben az amerikai kormányzati számítógéprendszerről több százezer titkosított információt – köztük az afganisztáni és az iraki háborúval kapcsolatos dokumentumokat – lopott el és szivárogtatott ki. Ha bűnösnek találják, Julian Assange öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat.

Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus „a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren Julian Assange őrizetbe vételét. Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytat, és lehallgatóprogramokkal figyel amerikai állampolgárokat, külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is. Snowden akkor Oroszországba menekült, ami miatt erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várna rá az 1917-es kémtörvény értelmében. Snowdennek Oroszország legalább 2020-ig menedéket biztosított.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során. A „demokrácia” keze a szabadság torkát szorongatja – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Háromszék

2 hozzászólás

  1. Sorok-Soros

    Ha eddig sem volt belejuk szorulva a lelegzet.

    Válasz
  2. Tóducz

    Fellélegezhetnek az ámerikai sz..keverők!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük