Igen hézagos tájékoztatás közepette kezdődött Romániában az energiaár-liberalizáció. A szabadpiaci viszonyokról egyelőre csak a fogyasztók töredéke értesült, ennek megfelelően legfeljebb húsz százalék lehet az év végéig esedékes új szerződéskötések aránya.

A kaotikus képet a hatóság tájékoztatással tenné rendbeFotó: Németh György / MTI

Telefonos tájékoztató központot hívva érdeklődhetnek a román állampolgárok a január elsejétől érvénybe lépett energiaár-liberalizáció részleteiről. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) által működtetett call center, az energiaszolgáltatók és a független szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy a fogyasztók mondják fel jelenlegi, 13–26 százalékkal magasabb villanyszámlákat feltételező szerződésüket, és keressenek jobb árakat és feltételeket a szabadpiacon. Eközben természetesen lehetőségük van megmaradni a jelenlegi forgalmazójuknál. A döntést könnyítendő, az ANRE honlapján igénybe vehető egy alkalmazás, amely növekvő ársorrendben listázza a szolgáltatói ajánlatokat.

Mivel rengeteg kérdés és álhír terjeng, a tájékoztatásból sosem elég. A bizonytalanságot az is táplálja, hogy az érvényben lévő szabályozás értelmében

a jelenlegi szolgáltató automatikusan a szabadpiaci áraknál magasabb általános tarifával számolja a felhasznált elektromos energiát, ha a fogyasztó nem köt új szerződést.

A visszásság felszámolása érdekében Virgil Popescu energetikai miniszter is harcot hirdetett: kész kezdeményezni az energetikai törvény módosítását, hogy a szabadpiacra való átállás következtében a lakossági fogyasztóknak ne kelljen a korábbinál többet fizetniük. A tárcavezető javaslata szerint a vásárlóknak új szerződés hiányában is joguk volna a szolgáltató által alkalmazott legalacsonyabb szabadpiaci árhoz. Ha január 15-ig a szolgáltatók önszántukból nem normalizálják a helyzetet, a szakminisztérium kezdeményezi a törvénymódosítást.

A szolgáltatók és az ANRE valóban sok kívánnivalót maga mögött hagyó módon tájékoztatta a fogyasztókat a fontos változásról, miközben többek szerint

az átállási folyamat a nagyszolgáltatók érdekeit szolgálja, nem pedig a kisfogyasztókét.

Romániában 59 szolgáltató verseng az ügyfelekért, amelyek jelentős többsége a négy nagyvállalat – Electrica, E.On, Enel és a CEZ – valamelyikétől kapja az áramot. A tét óriási: az 5,8 millió ügyfél az államilag szabályozott időkben 3,9 milliárd lejes (804 millió euró) piacot jelentett. Az állami tulajdonban levő piacvezető Electricának közel hárommillió olyan kliense van, akik korábban szabályozott árú elektromos energiát használtak.

A liberalizáció ellenére a szakemberek 2021 folyamán még nem számítanak a piac lényeges átrendeződésére. Az átmenet alaposabb előkészítése mellett is legfeljebb a fogyasztók 25 százaléka esetében valószínűsíthető a szabadpiaci szerződések megkötése. Mivel egy decemberi felmérés szerint

a lakossági fogyasztók kilencven százalékának fogalma sem volt arról, hogy január elsejétől új feltételek mellett zajlik az áramszolgáltatás,

ez az arány aligha haladja meg a tíz százalékot.

A Maszol.ro hírportálnak adott nyilatkozatában Nagy-Bege Zoltán, az ANRE alelnöke megalapozatlannak ítélte azon vádakat, miszerint a hatóság rosszul menedzselte az átállást. A fogyasztók tájékoztatása ugyanis nem a hatóság feladata, miután nincs is hozzáférése a fogyasztói adatbázishoz. – Valamennyi szolgáltatót köteleztük arra, hogy legalább három alkalommal értesítsék ügyfeleiket a szabályozott árak megszűnéséről, a szabadpiacra való átállásról, és legalább egy szabadpiaci ajánlatot juttassanak el hozzájuk. Az előírások teljesítése folyamatban van, hiányosságok esetén a szolgáltatók bírságra számíthatnak – fogalmazott Nagy-Bege Zoltán.

Jelen állás szerint ha egy fogyasztó január végéig új szerződést köt, egész hónapra az abban szereplő feltételek szerint számláznak neki. Az ANRE ugyanakkor olyan tervezetet bocsátott közvitára, amely ezt a határidőt kitolná március 31-ig. A lakossági fogyasztók ugyanakkor bármikor új szolgáltatót választhatnak vagy kezdeményezhetik az aktuálisnál a szerződési feltételek módosítását. Ha valaki határidő előtt vált, január elsejétől kezdődően már visszamenőleg sem a drága áramot fizeti.

Csinta Samu / Magyar Nemzet