Fotó: rgnpress.ro

Már nem csak ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását és programjaik állami finanszírozását, hanem parlamenti képviseletet is kérnek a székelyföldi románok szervezetei – hangzott el a 27. alkalommal megszervezett Marosfői Nyári Egyetemen.

Marian Ştiopu, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke többek között arra kérte a kormányt, a parlamentet és az elnöki hivatalt, hogy „tegyenek sürgős és határozott lépéseket annak megakadályozása érdekében, hogy Magyarország végérvényesen kiterjessze társszuverenitását Székelyföldre”, és normalizálják az etnikumközi kapcsolatokat Hargita, Kovászna és Maros megyében. Marian Ştiopu szerint a létrehozandó kormányhivatalnak az lenne a feladata, hogy védje a románok jogait és kulturális identitását, és akadályozza meg a románok etnikai alapú hátrányos megkülönböztetését a térségben. Úgy vélte, a kormányhivatalt a miniszterelnöknek alárendelt „nemzeti identitás államtanácsosának” kellene vezetnie.

A civil fórum vezetője ugyanakkor azt is kérte, hogy a központi költségvetésből finanszírozzák a székelyföldi románok kulturális projektjeit, intézményeit, egyházi és civil egyesületeit és kiadványait. Kezdeményezte, hogy alkossanak törvényt, amely biztosítja a három megye románságának képviseletét a parlament alsóházában. Kérte ugyanakkor a kormány támogatását egy Kovászna Vajnafalva városrészében létrehozandó szabadtéri múzeumhoz, a berecki és vargyasi ortodox templom felújításához, az úzvölgyi katonatemető helyzetének rendezéséhez és egy Erdély történetéről szóló könyv többnyelvű kiadásához.

A székelyföldi román szervezetek fóruma azt is kérte, hogy a parlamenti pártok fogadjanak el egy olyan paktumot, „amelyben ünnepélyesen kijelentik, hogy soha nem fogadják el az etnikai alapú területi autonómiát Romániában”. Felszólította Románia kormányát, parlamentjét és elnöki hivatalát, hogy határozottan utasítsák el a budapesti kormány „abnormális” beavatkozását Románia belügyeibe.

A román fórum arra kérte a román állam illetékes szerveit, hogy elemezzék a romániai magyarok magyar állampolgárságának, a földtulajdonnal való szabad kereskedésnek, valamint a magyar állam térségbeli stratégiai beruházásainak közép- és hosszú távú következményeit. Azt is javasolta, hogy – szlovák mintára – olyan törvényt fogadjanak el, amely megakadályozza, hogy a kettős állampolgárok tisztségeket tölthessenek be a helyi és a központi közigazgatásban.

A székelyföldi román fórum ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy a kormány biztosítsa a Marosvásárhely–Jászvásár, valamint a Brassó–Bákó autópálya megépítését és a brassói repülőtér építésének befejezését.

A fórum kezdeményezte ugyanakkor, hogy Klaus Iohannis államfő sürgősen vigye a Legfelsőbb Védelmi Tanács elé „a nemzetbiztonságot érintő Kovászna, Hargita és Maros megyei problémákat”, és a védelmi tanács döntsön a szükséges intézkedésekről.

A Marosfői Nyári Egyetemen korábban Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa is nemzeti stratégia kidolgozását és olyan kormányhivatal felállítását szorgalmazta, amely a számbeli kisebbségben élő romániai román közösségekkel foglalkozik. A Maszol.ro portál júliusban közölt tényfeltáró írása szerint a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumában a román szélsőjobboldal erősítette meg pozícióit. (Háromszék)

5 hozzászólás

  1. Publik ANTAL

    Felháborító! A szemtelenség netovábbja! Egyet értek Antal M-el, aki hozzászólásában azt javasolja, idézem: “Már pedig felmérést kell végezni, akár népszámlálást is, /bár mikor/amelyből tisztázódjék az, hogy ki hol született élt az utóbbi században, akár a Trianontól, – jelenig!!! Mindenkinek van eredete- gyökere, e hazában.
    Mi, s őseink e tájakon léteztünk-dolgoztunk- éltünk és élünk ma is, Trianon után is!” (idézet bezárva). A sok igazságtalanság után, az aljas Trianoni diktátum és a II. Világháború után az erdélyi magyarságot valamelyest “kifizették” a Magyar Autonómia Tartomány létre hozásával. Sajnos, Gheorghe Gheorghiu-Dej halála után (1964), a csizmadia Nicolae Ceusescu, az ország megyésítésével (1968) a Magyar Autonóm Tartományt szétverte és feloszlatta Maros-Hargita-Kovászna megyékre. Akkor a három megye lakosságának összetétele, tudomásom szerint 75-80% magyar-székely nemzetiségű volt, a többi pedig román, szász, cigány és más nemzetiségű. 1968-tól a Ceusescu kormány teljes gőzzel neki fogott az erőltetett asszimilációnak, oly annyira, hogy Marosvásárhelyen (valamikor Székelyvásárhelynek hívták), most a lakosságnak csak a fele magyar-székely. Tíz ezrével telepítették be Moldovából, Olténiából és Munténiából a románokat a volt Magyar Autonóm Tartományban. Ha ellenőrzik az emberek eredetiségét, mint ahogyan Antal M. javasolta, akkor a valóság felszínre jön, hogy kiknek, hol a gyökerük. A temetők a legjobb, leghivatásosabb TANUK!

    Válasz
    • Várközi

      …. és tízezrével mentek el, a vásárhelyiek …

      Válasz
  2. Szekely Attila

    A Szekelyfoldre eroszakosan betelepitett romanok kerjenek bocsanatot a magyarsagtol !!!

    Válasz
  3. antal m.

    A fenti felsoroltak annyiban diszkriminálóak részünkre, hogy nem követik a népek őshonosságát-hagyományát, azonosságát! Már pedig felmérést kell végezni, akár népszámlálást is, /bár mikor/amelyből tisztázódjék az, hogy ki hol született élt az utóbbi században, akár a Trianontól, – jelenig!!! Mindenkinek van eredete- gyökere, e hazában.
    Mi, s őseink e tájakon léteztünk-dolgoztunk- éltünk és élünk ma is, Trianon után is! Nem vagyunk bevándorlok! Mi nem rontottunk-törtünk rá senkire, nem vettük el senki javait, akkor mégis miért feltételeznek rólunk elnyomást és jogtalanságot!??
    SÉRTŐNEK TŰNIK NEKÜNK, AZ ELLENÜNK FELVETETT KINYILVÁNÍTÁS, EGYES ROMÁNOK RÉSZÉRŐL!

    Válasz
  4. Tóducz

    Ezeknek a toronyóra láncostól se lenne elég. Szemtelenebbek a légynél.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük