Bács Ferenc / Forrás: nepszava.hu

Egymás után hagynak itt nagyjaink, hiszen csak az elmúlt héten három kiváló személyiséggel lett szegényebb a magyar nemzet.

Közülük elsőként Bács Ferenc (1936–2019), Kossuth- és Jászai Mari-díjas, erdélyi származású magyarországi színész, érdemes és kiváló művész távozott április 16-án. Őt követte április 17-én, szerdán az Amerikai Egyesült Államokban Hámos László (1951–2019) emberjogi harcos, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) egyik létrehozója és elnöke.

Másnap, április 18-án, csütörtök reggel a sepsiszentgyörgyi Incze Sándor (1933–2019) nyugalmazott református esperes, a Székely Mikó Kollégium Alapítvány elnöke távozott közülünk.

Hámos László / Forrás: vajma.info

Három értelmiségi férfi, akik az élet különböző területein és a tér más-más pontján fejtették ki tevékenységüket, azonban összekapcsolta őket magyarságuk, nemzetük iránti elkötelezettségük és népük alázatos, de hatékony szolgálata.

Megpróbáltatásokkal terhelt, nehézségekkel telített, akadályokkal tűzdelt sors volt az övék, akár a nemzeté, amelyből vétettek. Fájdalmasan szép élet részesei voltak, így az sem véletlen, hogy az Úr éppen nagyhéten szólította magához őket.

Incze Sándor az erdővidéki Szárazajtán látta meg a napvilágot. Abban a faluban, ahol a hírhedt Maniu-gárda 13 ártatlan magyar életet oltott ki veszett kegyetlenséggel 1944. szeptember 26-án. Útja innen a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium padjaiba, majd a kolozsvári Protestáns Teológia falai közé vezetett, ahol 1956-ban fejezte be tanulmányait.

Incze Sándor / Forrás: 3szek.ro

Lelkipásztorként Szolokmán (1956–1964), Magyarhermányban (1964–1974), Kovásznán (1974–1981), végül pedig Sepsiszentgyörgy–Szemerján (1981–2003) szolgálta népét és Istenét. 1990-től mint a Sepsi egyházmegye esperese is.

Ugyanakkor a megyeszékhely tanácsának tagja, a már említett alapítvány vezetőjeként és az elesettek szószólójaként egyaránt a magyar közösség sorsának jobbá fordításán fáradozott. Egyik erénye a fiatalabbak véleményének kikérése és meghallgatása volt. Áldásos tevékenységének többek között három teljes alakú köztéri szobrot köszönhet a város.

Példája, példájuk helytállásra kötelez.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

12 hozzászólás

  1. Névtelen

    A magyar mondás úgy tartja,hogy a halottról vagy jót vagy semmit. Erre most nem volt szükség, mi célja van ezzel ?

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves Névtelen, az igaz magyar mondás, úgy tartja, hogy halottról vagy igazat, vagy semmit. Tisztelettel.

      Válasz
    • Tóducz

      Kedves Névtelen, maradjunk csak a színház berkeiben. Majdnem minden 65-70 életévét megért és betöltött színész (művész) vagy Jászai Mari-díjas, vagy Kossuth-díjas, vagy Prima-Primissima-díjas, vagy Életmű-díjas, vagy Érdemes-művész-díjas, vagy egyéb díjas, vagy mindegyik. A fiatalabban elhunyt művészek esetében önhibájuk miatt elmaradtak a kitüntetések! Maradjunk csak Marosvásárhelyen: a színpadon állandóan ordibáló Győrffy Bandika Jászai Mari-díjas, a színpadon csendesen viselkedő Szélyes Ferike Jászai Mari díjas. Csak egyedül Kárp Gyurinak nem jött össze semmi.

      Válasz
    • Tóducz

      Na de kedves Névtelen, elbeszélgethetnénk Pincze Sunyesz S/S úr “vitézségeiről” is, meg a hímes Hámos úr viselt dolgairól is. Ezek az urak arra az Ön által hangoztatott mesére bazírozták “dicső” múltjuk kultuszát, miszerint hullákról vagy jót vagy semmit!

      Válasz
      • Dobai

        Senki sem tett többet a “határontúli” magyarságért, mint
        Hámos úr. Hát persze, hogy a kivezényelt hozzászólok
        prüsszkölnek mint ördög a szenteltvíztől.

        Válasz
        • Tóducz

          Há Ön már csak tudja Dobai úr. Az ördög a tömjénfűstől szokott mifelénk prüszkölni. A prüsszög két sz!

          Válasz
  2. Tóducz

    Szóval úgy tartja a magyar mondás, hogy halottról vagy igazat, vagy semmit. Tanai Bella Marosvásárhelyen nagyon Honti Annás díva volt, s a marosvásárhelyi színi tanodában tanított és színnövendéke volt Bács Ferike, elégé tehetségtelen figura. Tanai Bella sztárhoz, akihez beházasodott a Nagyszebenben született színészi tehetség nélküli Julien Sorelünk, komoly szerepeket kapott a marosvásárhelyi Székely Színházban Tanai Bella befolyása miatt. Aztán az 1970-es években átrándultak a Csonkában. Tanai Bella, mint rohamosan öregedő matróna, nem nagyon aratott babérokat ott. De a fiatal bak párja lehengerelte a magyarországi szolgálatos kulturnyikokat, s Ferike sikerei mámorában dobta a kivénhedt dívát! Na hát csak ennyit az imádott Ferikéről. Öt is megilleti az Isten ne nyugtassa!

    Válasz
    • Mikulás

      Tóducz Úr, köszönöm. Ez tanulságos volt. Tehát annyi már biztosan megállapítható, hogy Valaminek Az Ura magával vitte a lelkét erdélyi Julien Sorelünknek, csak éppen azt lenne nehéz megmondani, hogy melyik irányba vitte!

      Válasz
    • Mikulás

      De ha van reinkarnáció, akkor az is lehet, hogy úgy járt, mint az ifjú kan szomáli migráncs, amelyik azt kérte a Jótündértől, hogy legyen sok vize, sok nője, és fehér legyen. Azután vécékagyló lett belőle a női mosdóban, egy MacDonald’s gyorsétteremben Merkelisztán fővárosában Berlinben.

      Válasz
  3. antal m.

    Tóducz! A világ űr-é is!

    Válasz
  4. Tóducz

    A Föld és a Víz ura is antal m.

    Válasz
  5. antal m.

    Az Ég ura, legyen velük! Üdvözüljenek jóságukért!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.