Kép: misucroitor.wordpress.com

„Felháborítónak” és „rendkívül meglepőnek” nevezte Petre Roman Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérését, hogy őt is hallgassák ki a forradalom ügyében, és azt állította, hogy a kérdéses időszakban neki semmi olyan tisztsége nem volt, amivel a katonai döntéseket befolyásolni tudta volna.

„Felháborítónak és meglepőnek találom a felvetést, hisz nekem abban az időben semmi olyan tisztségem nem volt, amivel a katonai akciókat befolyásolni tudtam volna. Abban az időben egy senki voltam. Belőlem csak december 27-én lett Románia miniszterelnöke. (...) Az előtt is számos katonai akció volt, több olyan, amelyben magam is életemet veszíthettem volna. (...) Akkor miként vágnak egybe ezek az események azokkal, amiket ebben a bűnügyi nyomozás kérelemben megfogalmaznak? Azért mondom, hogy ez végtelenül felháborító, egyenesen abszurd felvetés, hacsak nem egy nagyívű manipulációval állunk szemben, hisz én semmilyen módon nem tudtam befolyásolni azokat a katonai parancsokat, amelyek több száz ember halálához vezettek. Ugyanakkor említés sem esik azokról, akik a katonai egységekben ténylegesen kiadták a parancsokat. Nekem semmilyen tisztségem nem volt. Ha úgy lett volna is, ki, kire hallgatott? Csak úgy, a forradalom egyik résztvevőjére? (...) Nagyon gyanús nekem e kérelem motivációja” – nyilatkozta az AGERPRES hírügynökségnek Petre Roman.

Petre Roman / Kép: feedler.ro

Román szerint a Nemzeti Megmentési Front Tanácsában „voltak vagy 37-en”, és a testületnek egyébként sem volt hatásköre katonai parancsokat osztogatni.

„A parancsokat a belügy- és a hadügyminisztériumban adták ki. Milyen kapcsolatom volt nekem ezekkel az intézményekkel? Semmi. Milyen lehetőségem volt nekem a döntéseiket befolyásolni? Semmi. Abszolút semmi” – hangsúlyozta Roman.

Elmondta: kétszer is tett tanúvallomást a katonai ügyészségen.

Petre Roman nem kívánta kommentálni a legfőbb ügyész kérését, hogy hallgassák meg az ügyben Ion Iliescut és Gelu Voican Voiculescut is.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész hétfőn kérte Klaus Iohannis államfőtől, hogy engedélyezze, hogy bűnvádi eljárást indítsanak Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu ellen. Mindhármuk esetében emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt indítanának eljárást az 1989-es forradalom ügyében.

Az elnöki hivatal már hétfő délután megerősítette, hogy megkapta a legfőbb ügyész kérését.

A legfőbb ügyészség megjegyzi, Ion Iliescu tagja és elnöke volt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, amely a törvényhozói és végrehajtó hatalmat is képviselte 1989. december 27-éig, amikor a Tanács elnöke államfői megbízatást kapott. Petre Roman szintén a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja, majd '89. december 22-e után az ország miniszterelnöke volt, Gelu Voican Voiculescu pedig a Tanács tagja volt, illetve később miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be.

2017. december 18-án a katonai ügyészség közölte: a forradalom ügyében folytatott nyomozás során arra a következtetésre jutottak, hogy nem alakult ki hatalmi vákuum Romániában 1989 decemberében. Marian Lazăr katonai ügyész akkor sajtótájékoztató keretében jelentette be: a nyomozás igazolta, hogy december 22-én este katonai diverziót indítottak el, ez vezetett a számos emberéletet és sérültet követelő eseményekhez.

Lazăr hangsúlyozta: 2016. november 1-je óta – amikor emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indítottak vizsgálatot az 1989-es forradalom ügyében – kihallgattak, illetve újra kihallgattak több tanút, együttműködtek a forradalom témájával foglalkozó, ezzel kapcsolatban adatokat gyűjtő történészekkel, írókkal, újságírókkal, valamint átvizsgálták a különféle levéltárak, hang- és képfelvételek anyagát.

Mindezek alapján – tette hozzá a katonai ügyész – nemzetközi kontextusba helyezték az 1989. decemberi forradalmat; tisztázták a temesvári eseményeket megelőző helyzetet; tisztázták a Nicolae Ceaușescu volt elnök által 1989. december 21-ére összehívott nagygyűlés szervezésének körülményeit; azonosították annak a pánikot keltő zajnak a forrását, amely Nicolae Ceaușescu december 21-én tartott beszéde közben volt hallható, és amely – más tényezőkkel együtt – hozzájárult a bukaresti tüntetések kirobbantásához; megállapították a december 21-én délután, illetve a 21-éről 22-ére virradó éjszaka történt politikai-katonai események pontos sorrendjét; tisztázták a Ceaușescu házaspárnak a Központi Bizottság épületéről való menekülésének körülményeit; részben rekonstruálták a több síkon elindított, számos emberéletet és sérültet követelő, december 22-i katonai diverzió fontosabb elemeit (többek között fény derült arra, hogy a román hadsereg 1987-ben hang- és torkolattűz-imitátorokat vásárolt), és feltárták a „félretájékoztatás mechanizmusait”, amelyek fő eszközeiül a közszolgálati televízió és rádió, valamint a katonai távközlési rendszerek szolgáltak. Ez a félretájékoztatás vezetett a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis kialakulásához – derül ki az ügyészég beszámolójából, amely szerint a további nyomozások során vélhetően fény derül majd a diverzió kitalálóinak és az ennek kivitelezésében segédkezőknek a kilétére.

A katonai ügyészség szerint ugyanakkor tisztázták a Ceaușescu házaspár fogva tartási helyén, a târgoviștéi katonai egységnél 1989. december 22-én és azt követő napokban történteket. A bizonyítékok értelmében a legfelsőbb katonai körökből folyamatosan nyomást gyakoroltak az egység vezetőire, hogy végezzék ki Nicolae és Elena Ceaușescut.

A legfelsőbb bíróság 2016-ban hagyta jóvá az 1989-es forradalom aktáinak újranyitását, amit Bogdan Licu akkori ideiglenes legfőbb ügyész rendelt el, arra hivatkozva, hogy a katonai ügyészség 2015-ben megalapozatlan döntést hozott, amikor lezárta a nyomozást.

Agerpres