Pótünnep, felső utasításra

Klaus Iohannis / Fotó: romaniatv.net

Kihirdette Klaus Iohannis államfő a nemzeti kisebbségek napját szentesítő törvényt. Ennek értelmében minden év december 18-án önkormányzati, sőt központi költségvetési és logisztikai támogatással ünnepelhetnek a nemzeti kisebbségek Romániában, és a közszolgálati tévé- és rádiócsatornáknak is foglalkozniuk kell velük.

Jövő hétfőn tehát azok kerülnek közfigyelembe, akik a román állam, de nem a román nemzet tagjai, legalábbis ezt sugallja a jogszabály tálalása.

Vannak esetek, amikor a bocsánatkérés nem elsimítja, hanem inkább elmélyíti a sértést, és ez a törvény épp ehhez hasonlít, legalábbis magyar szemmel nézve. Hiszen a parlament az idén már kétszer utasította el – legutóbb pár hete – az RMDSZ azon kezdeményezését, amely március 15-ét nyilvánította volna hivatalos ünneppé a romániai magyarok számára is, egy olyan napot, amelyet valóban magáénak érez, és minden évben megtart ez a közösség. A román honatyák azonban úgy érzik, hogy nem ekkor kell kinyilvánítanunk nemzeti identitásukat, hanem akkor, amikor ők látják jónak. Azaz Mikulás és karácsony, december elseje és 22-e között, az ország más, hivatalosan elismert 17 nemzetiségével együtt. Ezek közül csak egynek van saját, Bukarestben is jóváhagyott nemzeti ünnepe: a húszezres létszámú tatár közösség számára 2006-ban szavazták meg a december 13-ai (kérésükre kiadható) szabadnapot, a rövid idejű krími tatár köztársaság emlékére. Az új jogszabály – amely egyébként egy 1998-as kormányhatározatot emel törvényerőre – szabadnapot már senkinek sem ad, tehát egy gyakorlatilag üres gesztus, amiről maguk a törvényhozók is tudják, hogy csak a látszat kedvéért született.

De azért lehet vele dicsekedni: lám, a nemzetiségi szempontból mintaállamként fellépő Románia parlamentje simán megszavazza a kisebbségi csoport kezdeményezését, sőt, támogatást is nyújt a rendezvényszervezéshez; ezek után senki nem állíthatja, hogy a kisebbségek jogait korlátozzák. A baj az, hogy valóban nem is igen akar senki az önelégültség függönye mögé nézni, azok sem, akik saját tapasztalatból tudják, hogy kötelező ünneplés csak a diktatúrákban van, és rosszabb az íze, mint a háborús pótkávénak. A saját nagylelkűségétől dagadozó román parlament ezzel a törvénnyel azonban épp azt mutatja, hogy mennyi­re nem demokratikus szemléletű, mennyire nem érdeklik a valós problémák, a valós közösségi igények: elintézi az egészet egyszerre valami fesztiváljellegű rendezvénnyel, és ezzel évi 364 napig mentesítve érzi magát a kisebbségi ügyek alól.

Nos, meglátjuk, hogy mennyire lesz ünnep december 18-a, legalább a többi nemzeti kisebbségnek. Mi, magyarok azonban továbbra is akkor szeretnénk ünnepelni, amikor mi érezzük úgy, hogy okunk van rá.

Demeter J. Ildikó / Háromszék

2 hozzászólás

  1. Tóducz

    Ez dumált szilveszterkor is. Mondott mindenfélét össze-vissza, miközben a romákok tovább lopnak, mint a güzük. Legújabban már a magyar népdalainkat is romákosítják. Szilveszter éjszakáján, a náci és soviniszta Romania tv. (ők hazafiasnak mondják!) szilveszteri ihaj-csuhaj műsorában, egy törökösen öltözött, csóré köldökű szőke üvöltöző festet romák démon, egy magyar népdalt, a magyar szövegétől távol eső fordításban nép dalolta el romákul, úgy sejtetve, hogy ez egy eredeti dakó-romák népdal. A Kék a kökény recece…-ről volt szó. A romák szövegben nem volt se kék (pedig egyik kedvelt színük!), se recece, se kökény.

    Válasz
  2. antal m.

    Az ilyen erőltetett döntések és törvénykezések senkinek nem tesznek jót.
    Ez a módszer és irányelv hasonló a kommunista rendszer módszerére, ezt már mindenki ismeri és köztudott mindenhol. Sokkal emberibb és demokratikusabb az ha teljes meggyőződéssel fogad valaki valamit el és nem kényszerítve.
    Alapul szolgálhat itt a Lucian Boia román író tézise,,abszurdum kötelezni,, ….azt ami nem közként fogadott el!
    Az i848-as történetekben a románság se volt soha eltaszítva-megvetve világilag.
    Akkor mi oka annak, hogy a Magyar nemzet, az 1848-as történteket tartjuk magunknak méltónak! Mi , – kit zsarolunk ezzel, vagy miért ellenséges történet!? Lánglelkű-okos ifjaink- embereink indították el az 1848-as forradalmat Magyarországon, amely világhírű történelem jellegű igazságokat tartalmaz!
    Ezért ünnepelünk március 15-én!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük