Két és fél hónapja egyetlen munkája sem volt a rendezvényszervező cégnek. Az állami támogatásba kapaszkodva, a tartalékokat felélve, profilváltással próbálkozva menekül a csődtől Nagy Tímea Zita nagyváradi vállalkozó.
Cége, a Davidam, nagy rendezvényeken, jellemzően falunapokon tart a gyermekeknek játékokat, kézműves foglalkozásokat, de március közepe óta egyetlen megrendelésük sincs. Most azt tervezik, hogy amint a helyzet engedi, kisebb, családi programokon vállalnának munkát, és ennek segítségével élnének túl.
Kevés olyan anyaországi és határon túli vállalkozó van, aki azt mondhatja magáról, hogy a koronavírus-járvány nyertese lett, a legtöbben vesztesen kerülnek ki a válsághelyzetből. Mivel foglalkozik az ön vállalkozása?
– A cégünk, a Davidam Rendezvényszervező Kft., ahogy a neve is mutatja, elsősorban programok szervezésével foglalkozik. Leginkább gyermekrendezvényeken veszünk részt, főként a Partiumban, Bihar megyében folytatjuk a tevékenységünket, többnyire magyarlakta településeken. Az elsődleges megrendelőink az önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások, magánszemélyek számára kevésbé szolgáltatunk. A megrendelők színes palettáról választhatnak, hiszen szabadtéri, ügyességi és logikai játékokat és kézműves foglalkozásokat kínálunk a partnereknek. Egy olyan programcsomaggal rendelkezünk, amelynek elemei lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyerekek lekössék magukat és ráadásul tartalmasan tegyék ezt, és közben a szülők számára is felszabaduljon egy kis idő. Sok falunapra látogatunk el, és nagyon fontos, hogy minket a megrendelők fizetnek, így a gyerekeknek már ingyenesek a programjaink.
– Miután gyermekrendezvényeket szerveznek, azon vállalkozások közé tartoznak, amelyeket kiemelten érint a koronavírus-járvány. Teljesen leállt a vállalkozásuk működése március közepe óta?
– Igen, sajnos ez így van, az elsők között voltunk, akiknek a meghozott intézkedések miatt abba kellett hagyniuk a tevékenységüket. A szolgáltatásaink alapvetően olyanok, amelyeket az online térbe nem igazán lehet áthelyezni, mert nagy, személyes jelenlétet igénylő rendezvényekre szakosodtunk. Nem lenne rentábilis, és nem is tudnánk bevállalni, hogy kiscsoportos foglalkozásokat tartsunk a világhálón keresztül.
– A reklám miatt sem érné meg az online térben foglalkozásokat tartani?
– A Davidam Rendezvényszervező Kft. neve alatt nem próbálkoztunk ezzel, de magánszemélyként rákapcsolódtunk más kezdeményezésekre, amelyek sokkal könnyebben tudnak az online térhez alkalmazkodni, és tudnak oktatni vagy más szabadidős programokat nyújtani. Nem mondanám azonban, hogy ez kifejezetten sikeres lett volna.
– Mit hozott a teljes leállás a vállalkozásuknál pénzügyi értelemben?
– A cégünket nagyon megviseli a válsághelyzet, amit annál is inkább érzékelünk, mert pénzügyi értelemben egy kifejezetten jó évre számítottunk. Romániában önkormányzati választásokat tartottak volna júniusban, és a kampányban a hozzánk hasonló vállalkozásoknak sokkal több megrendelése van, mint máskor. Az elmúlt éveink sem voltak rosszak, de 2020-ban úgy készültünk, hogy párhuzamosan sokkal több rendezvényen tudunk majd dolgozni, ehhez képest két és fél hónapja egyetlen munkánk sincs. Emiatt jelentősen mínuszos évünk lesz, és nem látom, hogy a helyzet egyhamar rendeződne.
– Milyen segítséget ad önöknek a román állam ebben a szorult helyzetben?
– Kapunk támogatást, de az még nem egyértelmű, hogy ez mihez elég, és hogy ennek segítségével túl lehet-e élni. Amíg a szükségállapot tartott, addig a válsággal sújtott vállalkozóknak lehetőségük volt arra, hogy az alkalmazottaknak állami segítséggel munkanélküli segélyt adjanak, így a bérek egy részét központi forrásból lehetett fedezni. Ezzel az összeggel azonban egy alkalmazottat hosszútávon nem lehet a céghez kötni. Ráadásul június 1-től változik a helyzet, talán továbbra is lesz állami támogatás, de az összeg kevesebb lesz, mint eddig. Ám amíg a vállalkozásunk nem tud működni, addig ezzel a központi segítséggel maximum az összeomlást tudjuk elkerülni.
– Kitartanak a munkatársak önök mellett?
– Mi mikrovállalkozás vagyunk, egy állandó alkalmazottunk van, de mellette több tucat munkatárs dolgozik be nekünk egy-egy rendezvénynél. A körülbelül 35-40 fős stáb tagjai máshol is dolgoznak, így az ő megélhetésük jobban biztosított. Félő azonban, hogy ha sokáig nem tudunk dolgozni, akkor nehéz lesz a csapatot egyben tartani.
– Azzal, hogy a szükségállapotot megszüntették, és könnyítettek a korlátozásokon, nem lett könnyebb a helyzetük?
– Sajnos nem, mert jelenleg, vészhelyzet idején családi rendezvényeket is csak maximum 8 fő részvételével lehet tartani zárt térben. A szabadban nem korlátozzák a résztvevők számát, június elsejétől a teraszok is megnyithatnak majd, de mégis azt tapasztaljuk, hogy a potenciális megrendelőink minden programot elhalasztanak.
– Milyennek látja a jelenlegi helyzetből kiindulva a vállalkozása jövőjét?
– Most azokból a tartalékokból élünk, amelyeket eddig félre tudtunk tenni, de ezeket ebben az évben feléli a vállalkozás. Éppen ezért megpróbálunk profilt váltani, és ha a járványhelyzet megengedi, akkor igyekszünk majd a kisebb rendezvényekre fókuszálni, és családi ünnepségekre is elmegyünk. Ebben az értelemben talán a klasszikus játszóházakat válthatjuk ki azzal, hogy egy-egy család udvarára elvisszük a szolgáltatásokat. Ebből nem áll helyre a cégünk, de valamit talán ez is hoz majd a konyhára.
– A közelmúltban ön is részt vett a Kárpát-medencei magyar vállalkozók I. online találkozóján. Merített onnan ötletet, javaslatot, hogy miként lehet túlélni ezt a nehéz helyzetet?
– Először is fontos megemlíteni, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő tavalyi pályázatán nyertünk, és az ott kapott támogatásból bővíteni tudtuk az eszközparkunkat. A játékokat zömét nem tudjuk egyelőre használni a járvány miatt, de alig várjuk, hogy kipróbálhassuk az eszközöket. Két játékot azonban kisebb rendezvényen is tudunk használni, és ez segítheti most a kényszerű profilváltásunkat. Ami a találkozót illeti, az előadások most is hasznosnak bizonyultak. Visszatérő probléma, hogy az ilyen jellegű rendezvények kevéssé a mikrovállalkozásoknak, sokkal inkább a nagyobbaknak szólnak, de a nemzetpolitikai államtitkárság találkozóján, főleg a mentoráláson, sok ötletet, javaslatot kaptam. Ebből is merítünk erőt, és próbáljuk optimistán tervezni a jövőt. (Külhoni Magyarok)