Az elmúlt napok folyamatos ellenzéki, szakszervezeti és civil tiltakozásai miatt komoly súly nyomja a köztársasági elnök vállát. Mit kezd a kormánypárti kétharmaddal megszavazott, úgynevezett rabszolgatörvénnyel?

A politológus szerint Áder János politikai renoméja is a tét. Az államfőnek 3 opciója van; aláírja a törvényt, és minden megy a maga útján. De ez további civil és szakszervezeti tiltakozásokat eredményez.

És kétféle vétó. Az egyik a politikai, amikor visszaküldi a törvényt a Parlamentnek újratárgyalásra. Az újratárgyalt és megszavazott törvényt már köteles lesz aláírni.

“Ezzel a vétóval viszonylag gyakran élt Áder János, de általában csak kisebb fajsúlyú törvényeket küldött vissza, környezetvédelmi okokból” – mondja Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

A másik vétó az alkotmányossági. Ez esetben előzetes normakontrollra küldené az Alkotmánybíróságnak a törvényt, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénnyel. Ha nem, sosem lép hatályba.

“Ezzel már ritkábban élt Áder János, de amikor igen, akkor hatékonyan és hatásosan. Nehéz helyzetben van Áder János, mert mégiscsak politikai természetű kritikája lehet inkább, de az alkotmányossági vétó az erősebb, de azt sokkal nehezebb lesz most megfogalmazni” – véli a politológus.

Mindkét vétó mintegy egy hónapot halasztana a törvény hatálybalépésén.

“Amennyiben az Alkotmánybíróság elkaszálná a törvényt, akkor egészen konkrét javaslatokat fogalmaz meg, hogy mit kellett volna másképp csinálni. Elképzelhető, hogy az eljárással is lehetnek panaszok. Hiszen a törvény megszavazása elég kaotikus körülmények között történt. De akkor egy újabb megszavazás megoldaná ezt a problémát -tartja a politológus.”

Amennyiben a köztársasági elnök aláírja túlóratörvényt, akkor a szakszervezetek azonnal elkezdik szervezni a munkabeszüntetést, aminek vége egy országos sztrájk lehet.

Euronews

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük