Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde

Gróf Apponyi Albert talpig feketében

A világtörténelem egyik legjelentősebb beszédével érvelt 100 évvel ezelőtt gróf Apponyi Albert a trianoni diktátum ellen, ám Európa lelkiismeretét nem tudta megszólítani, a fejlett Nyugat kiszolgáltatta hazánkat a hiénaszellemű politikának.

„Apponyi Albert beszédét a magyar nemzet védelmében elmondott egyik legkomolyabb és legszebb 20. századi beszédnek tartom, hisz olyan érveket sorol fel, amelyek azóta is érvényesek. A Kárpát-medence természeti és gazdasági egysége tény, a magyarság erős kulturális tényező, az utódállamokban pedig több millió magyar él mind a mai napig. Apponyi a hazája érdekében, reálpolitikusként gazdasági, földrajzi és kulturális érveket mondott a területi integritás mellett. Jól látta, hogy

a magyarok úgy nyerhettek volna, ha népszavazást írnak ki a vitatott területeken, és ez volt a legfőbb javaslata is,

hisz így erőszak nélkül lehetett volna megváltoztatni a franciák által tervezett határokat.

Persze, ha a győztesek nagyvonalúak lettek volna, de nem voltak azok”

– mondta Raffay Ernő történész Apponyi Albert gróf beszédének 100. évfordulója alkalmából.

Raffay Ernő szerint mire a magyar békedelegáció 1920 januárjában kiutazott Párizsba, a határmegállapító bizottságokban már nagyjából 99 százalékos bizonyossággal megszülettek a döntések.

Apponyi delegációjának semmi esélye sem volt változtatni a helyzeten, nem véletlenül nem hívtak meg oda magyar politikusokat 1919 őszén,

amikor megalakult a kereszténypárti Huszár Károly kormánya, amelyet az antant el is ismert. Valószínű, hogy azért nem változtathattak, mert akkor a románok még azért lobbiztak, hogy a Tiszánál állapítsák meg a végleges román határt. Apponyi Albert az Interparlamentáris Unió magyar bizottságának elnökeként tapasztalt diplomata volt, ezért

tudta, hogy ha az utolsó pillanatban hívják meg őket a béketárgyalásokra, akkor kész helyzet elé lesznek állítva.

Beszédével mégis ki akarta hozni a lehetetlen helyzetből, amit csak lehetett, hisz elismerte, hogy a vesztesnek fizetnie kell, de akkor tartsanak népszavazást, hisz mi értelme van annak, hogy a többnemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchia helyén újabb többnemzetiségű államokat hoznak létre? Ráadásul, mint mondta, „Közép-Európát a keletről jövő veszedelmekkel szemben egyedül a történelmi magyar terület stabilitása tudja megőrizni.”

Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde

Raffay Ernő történész
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

„A franciáknak, Clemenceau miniszterelnöknek az volt az érdeke, hogy Németország soha többé ne kapjon nagyhatalmi szövetségest, ezért kedvezett a románoknak.

Az Apponyi gróf által felvetett népszavazással a magyarlakta Felvidék, Kárpátalja, Partium, az észak-erdélyi sáv a Székelyföldig és Dél-Bácska is Magyarország része maradhatott volna. De a nagyhatalmak már megegyeztek egymással”

– fejtette ki a történész.

Apponyi beszédét ismertette a világsajtó, melynek Párizs volt a korabeli világközpontja, ezek világfelfogásuk szerint kommentálták. Azok a francia lapok, amelyek a korábban szabadkőműves Clemenceau-hoz köthetők, éles kritikával illették. Raffay Ernő szerint Apponyi gróf beszédének itthon nagy hatása volt, hisz az egész Horthy-korszakban azokat az érveket használták a revíziót követelő törekvésekben, amelyeket a politikus akkor elmondott.

„Statisztikusok és geográfusok részletesen kidolgozták Apponyi Albert érveit, tudományosan alátámasztották a mondanivalóját. Beszéde jó injekciót adott a földrajztudománynak is, Cholnoky Jenő földrajztudós bizonyította be, hogy a Kárpát-medence geográfiai, gazdaságföldrajzi egység.

Apponyi beszéde mégis a magyar emberekre hatott leginkább, a napilapok közölték és kommentálták”

– mondta a történész.

Gróf Tisza István lapja, az Újság január 18-ai számában gyászkeretben közölte a trianoni béketárgyalások legújabb fejleményeit Magyarország gyásznapja címmel, ebben Apponyi szereplését a következőképpen értékelték:

„Magyar volt. Öntudatos, önérzetes, nemes és – fölöttes. A levert Magyarország a győztesek gyülekezetében egy fejjel magasabb volt. Nekünk itthon méltóknak kell lennünk hozzá.

Nem gőgösködünk – sokkal szegényebbek vagyunk. Nem koldulunk – sokkal gazdagabbak vagyunk. Nem dühöngünk – sokkal önérzetesebbek vagyunk ehhez. Gyászolunk, mert betelt a méltatlanság pohara, de halott nincs a háznál.”

„Vén tigris” az oroszlánbarlangban – így jellemezte Apponyi Albert fellépését a Pesti Hírlap 1920. január 20-ai számának címlapján. A lap a politikus beszédét így értékelte: „Tesz-e csodát a szó hatalma, győz-e az érvek fegyvere: rövidesen elválik.

De az máris bizonyos, hogy Apponyi beszéde a világtörténelemé, egy mártírnemzet minden fenségével.

Azt mondotta, hogy az a kérdés: öngyilkos legyen-e a nemzet, vagy engedje, hogy megöljék. A jajkiáltás fájdalmasan hullámzik végig a világon. Meghallja-e Európa lelkiismerete, nem tudjuk, de mi mást, mint az Apponyi szavát, nem hallhatunk ezekben az órákban.”

A Pesti Hirlap ugyancsak a címlapon számol be a francia sajtó magyarellenes kirohanásairól is. Mint írják, a Journal des Débats gyűlölködő hangú cikkben kétségbe vonja a magyar civilizációt: „Azt állítja, hogy a magyar kultúra ugyanolyan mesterséges, mint a magyar ipar. Az a célja, hogy továbbra is igájában tartson olyan népeket, amelyek múltja sokkal ragyogóbb, mint a magyaroké. Ha el akarunk kerülni egy újabb katasztrófát, lehetetlenné kell tenni, hogy a germán–turán elemek koalíciója valaha is árthasson.”

A Budapesti Hírlap január 7-ei számának címlapján szintén Apponyi Albert grófé a főszerep, a lap viszont azt is érzékelteti, hogy a francia sajtó magyarellenes hangja arról árulkodik: nagy engedményt már nem lehet elérni. „Apponyi Albert holnap este hazaérkezik.

A gyászoló Budapest pedig tömeges fogadására készül a férfiúnak, a kinél méltóbban és hathatósabban senki nem képviselhette jobban a párizsi vészbíróság előtt fölnégyelésre ítélt szerencsétlen hazáját.

A távírókészülék csak töredékesen hozta meg Apponyinak a béketanács előtt mondott beszédét – előbb a végét s csak huszonnégy óra múlva az elejét –, de e töredékes közlés is lázba ejtette az országot. Bölcs mérséklés, a legyőzöttnek is méltósággal teljes hangja, csodálatos tapintat a nekünk kínált béke lelketlenségével szemben s az érvényes argumentumok drága gyöngysora s a mellett igazságának érzetéből eredt határozottság jellemzi ezt a történeti nevezetességű beszédet. Mert először hallotta ez a mindenható aeropág (szerk. megj. a régi Athén legfelsőbb bírósága) a magyar igazságot. A békéjét, melyet számunkra tartogatott, kizárólag ellenségeink: a csehek, oláhok és szerbek bemondásai, adatai és rágalmai szerint szerkesztette meg. Nem lehet csodálkozni azon, ha pártatlan források szerint a béketanácsot megdöbbentette Apponyi előadása azzal a kijelentésével, hogy lényeges módosítások nélkül ezt a békét alá nem írhatja.”

Pataki Tamás / baon.hu

10 hozzászólás

  1. joe

    A demokracia,NATO,EU stb,nem oldhat meg semmit senkinek Ezen intezmenyeknek nem az a feladata!!! AZ AKARAT KELL!!!!,amit egyeik fel sem akar soha elfogadni. Ez a konfliktus,csak egy parszaz eves!!! De vannak a vilagon evezredes problemak,amik eddig nem oldodtak meg,azert mert a felek semmit sem engednek az elvukbol,vagy a meggyozodesukbol,no meg a penzugyi erdek!!!,- mert ha melyebben megnezzuk,akkor a felek hatalmat,ugyancsak oda lehet vonatkoztatni. A penzhez.

    Válasz
    • antal m.

      Joe ! Csak Ön gondolja, hogy az EU, – mást szolgál!?

      Válasz
  2. Dobai

    Jó lenne a fájdalmunk enyhítésére legalább annyit kiharcolni,
    hogy az anyaországban törvény által büntethető legyen a
    nemzettagadás.
    Ha a zsidók ki tudták harcolni , hogy komoly büntetés járjon
    a holokausz tagadásáért, akkor mi miért nem tudjuk kiharcolni
    azt, hogy ugyanaz a büntetés járjon nemzettagadásért is.
    Legyen már végre vége a románozásnak, szlovákozásnak Mo-on!

    Válasz
  3. antal m.

    Igaz és tárgyilagos a felvetései Nyilas- nak. Vagy ott van amiről még nekem is tanították ,,Az 19o7-es parasztfelkelés,,-t vagy a ,,Marasesti csaták,,,/ részleteket mellőzöm/ amelyek a régi román területen- időkben történtek, hol nagyon durva emberi lemészárlások történtek, amelyet semmi beavatkozása vagy közük nem volt a régi Magyarországnak,–de megtörténtek. Olyanok voltak az korok-idők követelményei.
    Azt neheztelem ma, hogy most mintha nyitottság volna az EU kapcsán a népek közt, de az országaink tovább mereven maradtak egyik a másika iránt, és még nincs egy természetes egyetértés, csak formailag, az az egy merev politikai játszma!
    Kiegyezve, felszabadulna a népek lelkében a nyomasztó sérelem, gyűlölet, – élné mindenki a teljes szabadságát és nem érezné a még létező korlátoltságot maga körül!

    Válasz
  4. Nyilas

    Azért nem tud kedves anzal m. Mert ha azt meg akarnák oldani akkor Románia létének alapjai omlanának össze. A sérelmek tisztézásánál ugyanis kiderülne, hogy nem volt magyar elnyomás Erdélyben, nem szállták meg a magyarok az ősi román főldet, hogy nincs Dák kontinuitás, hogy a 2500 éves román nép nem a dákok és a rómaiak leszármazottja, sokkal inkább egy kun-jász-maradék magyar-balkáni vlach és leszakadt szláv keveréke mesterségesen összetákolt országban. Akkor kiderülne, hogy az un román műveltség Erdélyben, a magyarok ösztönzésével, magyar pénzen jött létre. Akkor fel kellene vetődni annak a kérdésnek, hogy a 700 éves elnyomásban hogy maradhatott meg a románság, úgy, hogy nem csak fizikailag megmaradt, de megmaradt a nyelve, a kultúrája az önazanossága annyira, hogy a nagy elnyomásban szémbelileg megsokszorozódva nemzetté tudott alakulmi Akkor ki kellene hogy derüljön, hogy nem volt véromtás 1948-ban, nem gyilkoltsk le 40000 ártatlan románt, volt viszontHorea féle lázadás (nem tudni miért???)soha össze nem szá,olt magyar áldozattal, volt Avram Janku, Axente Szever féle vérengzés, soha össze nem számolt lemészárolt magyarral, és az állitólagos magyar elnyomásban ezek a gyilkosságok soka nem lettek megtorolva. A “békesség legmagasabb csúcspontján” mindezek ki kellene hogy derüljenek, csak akkor összeomolna Románia létjogosultsága.

    Válasz
  5. antal m.

    Raffay Ernő kiváló magyar történész/ románok is vannak/ előadásait-beszédét nagyon sokszor meghallgattam s hallgatom a Tv. ben, videókról, vagy hazánkban tett látogatásai során is.
    Nem értem, hogy miért nem tud a két szomszédos ország okosai összeülni-gyűlni bárhol, és a békesség legmagasabb csúcspontján,– oldják meg mind azt ami sérelem a két nemzet közt /létre jött/ egy évszázad múltában ? ! Most ideje, — még! DEMOKRÁCIA, NATO, EU, stb. -MÁR MINDEN VAN! ?………….CSAK AKARAT KELL !

    Válasz
    • P.Kálmán

      Látszik hogy egy percet sem éltél az ellentétek közt. Amúgy örülj neki.

      Válasz
      • antal m.

        ,,Jobb nem vagyok, mint annyi sok más ,,/Ady Endre

        Válasz
        • Dr ANDRAS VARGA

          Kedves Antal M.
          Ennél értelmesebb hozzászólást ritkán olvashatok. Magam is Ady Endrére gondoltam, amikor a cikket elolvastam. Tiszteletem!

          Válasz
          • antal m.

            Tisztelettel!

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük