Erdély.ma
2021-05-06 csütörtök, Frida, Ivett RSS

Régészeti feltárás kezdődik a Tihanyi Királykriptában

Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában. Az egy hónapig tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a szakemberek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.
 

Tihanyi Király Kripta
A Tihanyi Király Kripta, I. András nyughelye (Fotó: tihanyiapatsag.hu)

    A "Tihanyi altemplomként" ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több fontos kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól – olvasható a Tihanyi Bencés Apátság Titkárságának sajtóközleményében.

    A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, illetve esetleges későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában korábban feltárt további sírok keltezése és értelmezése.

    Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér közepén elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási módszerrel próbálnak választ adni a kutatók.

    A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz megtekinthető a nagyközönség számára.

    A közleményben felidézik, hogy I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kiemelkedő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon. 

    1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, majd később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építőanyagok felhasználásával 1719 és 1754 között épült fel a ma látható, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.

    A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek gyors régészeti feltárást az akkor "katakombaként", majd "altemplomként" ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor alakították ki.

    Évente mintegy 150 ezer látogató keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én – Szent András apostol ünnepén – pedig szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért. 

    Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740-1760) – a kéttornyú barokk templom építtetője – szívesen hangoztatta, hogy az apátsági templom "supra firmam petram", azaz "szilárd kősziklára" épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás során – írják a közleményben.