„Hogyan tovább erdélyi magyar oktatás?” címmel szervezett rendkívüli oktatási konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhelyen, május 10-én, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épületében.

A szakértő előadók részvételével lezajlott egész napos konferenciával a szervezők célul tűzték ki egy problématérkép összeállítását az erdélyi magyar közép- és felsőoktatásról, valamint ehhez kapcsolódva, megoldási lehetőségeket is kerestek.

A jelenlévő érdeklődőket – házigazdaként – dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora köszöntötte, aki beszédében rámutatott: a rendszerváltást követő időszakban az erdélyi magyarság nem tudott egységes oktatási stratégiát kialakítani, noha számos elkötelezett szakember áll készen e munka elvégzésére. „Bízom benne, hogy az EMNT jelen konferenciája is hozzájárul ahhoz, hogy közelebb kerüljünk egy általánosan elfogadott oktatási stratégia kidolgozásához, a Sapientia példája pedig azt bizonyítja, hogy nehéz körülmények között is lehet minőségi képzést biztosítani” – jelentette ki Dávid László.

Tőkés László: „Egyetlen kitörési pont a tanügyi önrendelkezés feltételeinek megteremtése!”

„Az EMNT a Székely Nemzeti Tanáccsal közösen tavaly ősszel itt, Marosvásárhelyen emlékezett meg azonos nevű történelmi, illetve jogelődeik megalakulásának a 100. évfordulójáról. A Vártemplomban megtartott rendezvényünk központi gondolata ez volt: Válasz Trianonra: az autonómia. Kisebbségi állapotunk mostani centenáriumi időszakában erdélyi magyar oktatásunk sem adhat más és jobb választ a hogyan tovább kérdésére ennél” – kezdte felszólalását Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

„Állhatatosan folytatnunk kell egzisztenciális küzdelmünket, egyetlen pillanatra sem adva fel a közösségi önrendelkezés, jelen összefüggésben pedig a tanügyi autonómia iránti igényünket és jogos követelésünket. Mondom ezt amiatt, mert a mindennapok lélekölő szélmalomharcaiban és a szorító körülmények kiszolgáltatottságában igencsak hajlamosak vagyunk a kompromisszumként tálalt megalkuvásra, akarva-akaratlanul is balek vagy cinkos partnereivé válva ezáltal a mindenkori többségi hatalomnak a saját elnyomatásunkban. Ennek jegyében mi magunk is egyre lejjebb adjuk, teljes körű jogok helyett beérjük kegyes engedményekkel, s már a túlélés létminimumát is képesek vagyunk sikertörténetként prezentálni” – jelentette ki a politikus.

„A Petőfi–Schiller-egyetem magvában holt tervének meghiúsulása nyomán erdélyi történelmi egyházaink voltak azok, amelyek hivatásuk magaslatán állva és felhagyva a politikai opportunizmus kényelmes álláspontjával, készek voltak a magyar egyetemalapítás korszakos feladatának a teljesítésére. Most, amikor a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni újabb megsemmisítő szándékú támadások és a románosítás dicstelen szerepét vállaló Petru Maior Egyetembe beolvasztott Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem már-már reménytelen helyzete ismételten teljes defenzívába szorítják az erdélyi magyar oktatásügyet, a Partiumi és a Sapientia egyetemek létrehozása tanulságos és követendő példával szolgál arra nézve, hogy az éppen fennálló, kedvezőtlen országos tanügyi viszonyokat meghaladva, a helyzetteremtő politika lehetőségeit felfedezve miképpen keressük a kiutat a romániai magyar oktatásügy jelenlegi helyzetéből” – mondta az EMNT elnöke.

Tőkés László hozzátette: a diktatúra bukása óta eltelt harminc évre visszatekintve sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a rendszerváltozás nemhogy a kisebbségpolitikában, de a tanügy terén sem ment végbe. „A rész – a magyar oktatás – törvényszerűen osztozik az egész – az országos román oktatási rendszer – sorsában, a maga sajátos nehézségeivel és hátrányaival megtetézve. Egyáltalán: van-e lehetőség kitörni ennek az általánosan kedvezőtlen és bennünket is visszahúzó áldatlan állapotnak a kénszerhelyzetéből?

Egyetlen kitörési pontnak a tanügyi önrendelkezés feltételeinek a megteremtését látom. Habár ennek megvalósítása – a hazai valóság ismeretében – szinte a lehetetlennel határos: le kell vetnünk a poszt-nacionálkommunista román oktatásügy kényszerzubbonyát, ki kell szabadulnunk a többségi oktatás asszimilációs rendszerének a szorításából, és a lehetséges nemzetközi, valamint az elengedhetetlenül szükséges magyarországi politikai támogatás megszerzésével meg kell teremtenünk önálló magyar oktatási rendszerünket, más szóval: tanügyi autonómiánkat. Ennek elérése céljából pedig egy új alapokra helyezett, önálló erdélyi magyar oktatáspolitikára, tanügyi stratégiára van szükségünk” – hangsúlyozta a politikus.

Beszédében Tőkés László megköszönte Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének és munkatársainak a konferencia megszervezését, s hogy egy asztalhoz ültették az erdélyi magyar oktatásügy felelős képviselőit. „A körülmények úgy hozták, hogy az elnök asszony éppen a napokban vehetett részt és szólalhatott fel azon a brüsszeli nemzetközi konferencián, mely az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt, Fernand de Varennes kisebbségügyi főbiztos jelenlétében vitatta meg az európai nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvi jogait, s melynek tanulsága szerint a kisebbségi közösségek elidegeníthetetlen emberi joga az anyanyelvű oktatáshoz való minden szintű, akadálytalan hozzáférés. Végezetre magyar politikai eszköztárunk lehetőségeire hívnám fel a figyelmet. Orbán Viktor miniszterelnök mindaddig nem volt hajlandó támogatni Románia tagságát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), amíg a román kormány nem rendezi a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum ügyét. Ehhez hasonlóan az RMDSZ-nek Románia schengeni csatlakozását sem volna szabad támogatnia – amint mostani választási kampányában teszi – mindaddig, amíg a romániai magyar oktatásügy tételesen megfogalmazott problémái nem rendeződnek. Sőt, az RMDSZ-nek a román kampánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodást is fel kellene mondania, amennyiben a MOGYE helyreállítása nem történne meg. Egy reális politikai alkupozícióban nincs helye a finomkodásnak. Erdélyi magyarságunk létfontosságú ügye megköveteli tőlünk a politikai bátorságot” – jelentette ki Tőkés László.

Összmagyar, erdélyi és regionális oktatási stratégiára van szükség

Nemzetpolitika és oktatás: kihívások és… kihívások címmel tartott előadást Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Felszólalásában elhangzott: két kiegészítő nemzetpolitika van érvényben, tételesen a magyar állam nemzetpolitikája, valamint a helyi magyar közösségek nemzetpolitikái, s mindkettőnek célja a külhoni magyar közösségek megerősítése.

„Minden kisebbség célja a reprodukció és a hosszútávó megmaradás biztosítása, valamint a saját életvilág megteremtése. A nemzetpolitikában három fő alappillért különítünk el, s ezek a klasszikus nemzetpolitika, a jogkiterjesztés és jogvédelem, valamint a gazdaságfejlesztés területeit érintik” – hangsúlyozta Kántor Zoltán. Az előadó kiemelten fontosnak nevezte a különböző árnyékjelentések elkészítését, melyek nemzetközi színtéren irányíthatnak kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek helyzetére, ugyanakkor megjegyezte: az oktatási intézmények kettős küldetéssel rendelkeznek, hiszen a munkaerőpiacra képezik ki a növendékeket, ugyanakkor a reprodukció megkerülhetetlen központjai is.

Kántor Zoltán felvázolta az oktatási terület szereplőit, az oktatási intézményválasztás modelljét és a beiskolázási tendenciákat, majd hangsúlyozta: konkrét célokra, szakmai tudásra, finanszírozásra és erős intézményi hálóra van szükség a minőségi oktatás megteremtéséhez. „Összmagyar, erdélyi és regionális oktatási stratégiára is szükség van a megfelelő jövőtervezéshez” – zárta felszólalását az előadó.

Több iskola vagy minőségibb oktatás?

Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője, a számok tükrében mutatta be Hargita megye oktatási rendszerét. Beszámolójából kiderült: 392 oktatási intézmény működik a megyében, melyek 132 jogi személyiséghez kapcsolódnak, ebből pedig 333 magyar intézvény – 106 jogi személlyel. (Városon 93, míg falvakon 240 iskola vagy óvoda működik.)

Az előadó részletesen ismertette a Hargita megyei beiskolázási adatokat, majd hangsúlyozta: több veszély is fenyegeti a helyi iskolákat, így például a finanszírozási problémák, valamint a gyerekek létszámának csökkenése, de ugyancsak problémát jelent az a jelenség, melynek értelmében a városokhoz közeli falvak iskolái megszűnnek, amiért a szülők inkább a nagyobb települések oktatásai intézményeit választják gyermekeik számára. „Fontos kérdés előtt állunk: meg szeretnénk tartani a minél több magyar iskolát, vagy a minőségi oktatásra fókuszálunk inkább” – mondta Görbe Péter.

Illés Ildikó, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese, felszólalása elején elmondta: elégtétellel nyugtázzák, hogy sikerült megmenteni a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceumot, melyet egyértelmű sikerként értékelnek, s külön megköszönte a szülői közösségnek, mely kitartott az intézmény mellett és bízott a kialakult helyzet megoldásában. A főtanfelügyelő-helyettes előadásából kiderült: Maros megyében 161 oktatási intézmény működik, melyben 87000 diák tanul, s ennek 32%-a magyar nemzetiségű, akik 87 magyar iskolában folytathatják tanulmányaikat.

Illés Ildikó rámutatott: a roma diákok a teljes diákság 12%-át teszik ki, sok esetben pedig nekik köszönhetően biztosítható a magyar osztályok megmaradása, ugyanakkor tapasztalható tény, hogy közülük sokan elhagyják az oktatási rendszert, így a magyar osztályok huzamosabb idejű fennmaradása nem veszélytelen. „A csökkenő gyermeklétszám főként a szórványban jelent veszélyt, véleményem szerint pedig minden települést és az ott zajló oktatást is külön kellene megvizsgálni, s a helyi viszonyoknak megfelelően kellene alkalmazni a hatályos szabályozásokat.  Ugyanakkor azt is el kell döntenünk, hogy mit kezdünk a jelenlegi szakiskolai hálózattal, mely egyértelműen nem felel meg a 21. század követelményeinek” – hangsúlyozta a főtanfelügyelő-helyettes.

Szükség van a felsőfokú oktatási intézmények összefogására

Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja a felsőoktatás jövőjét vázolta fel – a rendelkezésre álló számadatok tükrében. Előadásából kiderült: az előrejelzések azt mutatják, az erdélyi magyar közösség száma a 21. század közepére fog stabilizálódni – hozzávetőlegesen egymillió fő környékén. „Az elmúlt harminc évben kialakult az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatási hálózat, s ennek köszönhetően Nagyváradtól Sepsiszentgyörgyig működnek egyetemek és kihelyezett karok” – mondta dr. Tonk Márton.

A 2018-19-es beiskolázási adatok kapcsán elhangzott: a hat erdélyi magyar felsőoktatási intézményben összesen 10428 diák tanult – 755 magyar oktató irányításával, az erdélyi magyar érettségizőknek pedig 50%-a kerül be a felsőoktatási rendszerbe, melyből 25% román tannyelvű intézményben kezdi meg tanulmányait. „Különböző kihívásokkal kell szembenézzünk munkánk során.

Ide sorolható – egyebek mellett – közösségünk demográfiai csökkenése, a székelyföldi alacsony hallgatói létszám, a torz képzési kínálat, a nyelvi kompetenciák hiánya, s az is, hogy az erdélyi magyar orvosképzés helyzete történelmi fordulóponthoz érkezett. Egységes üzenetet és szándékot kell megfogalmaznunk ezen utóbbi területen, továbbá szükség mutatkozik a 6 felsőoktatási intézmény együttműködésére is, mely jótékonyan hatna a közös érdekérvényesítés esélyeire” – jelentette ki az előadó.

Az anyanyelvhasználat és a szakképzés kapcsolatáról

A szakképzésben tanulók és az anyanyelvhasználat kapcsolatáról tarott előadást dr. Pletl Rita, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora. Az előadó elmondta: a nyelv eszköze és médiuma is a nevelésnek, az utóbbi időben pedig előtérbe került annak megismerő, kognitív szerepe, a megfelelő nyelvi tudás pedig a hatékony oktatás alapvető feltétele.

„A nyelvi tényező a pályaválasztást is alakítja, egy 2013 és 2016 között elvégzett vizsgálat tárgyát pedig – egyebek mellett – az is képezte, hogy miként alakult a romániai magyar tannyelvű szakképzésben a tannyelv, az anyanyelv és az államnyelv kapcsolatrendszere” – tájékoztatott a professzor. Dr. Pletl Rita pozitív példaként említette, hogy az egyházak felvállalták a szakképzés ügyét, s az ide vonatkozó kínálat is bővülni látszik, valamint a vállalkozó szférával való összefogás is segített a hiányszakmák pótlásában.

„Kulcsfontosságú, hogy fiataljaink anyanyelvükön szeretnének tanulni, épp ezért megérdemlik a minőségi képzést. A diákok 78-79%-a vallja azt, hogy célszerű számára az anyanyelven való továbbtanulás, 80-90%-uk pedig csak akkor iratkozik be felsőfokú képzésbe, ha ott magyar nyelven folytathatja tanulmányait. Ugyanakkor negatívumként említhető, hogy kevés román nyelvű gyakorlati hely áll a diákok rendelkezésére, ugyanakkor komoly tankönyvhiányt is tapasztalunk e területen” – mondta az előadó.

A magyar tankönyvek problematikájáról

A romániai tankönyvkiadási rendszer visszásságairól, valamint a magyar tankönyvek helyzetéről kerekasztal-beszélgetést szerveztek Andrási Benedek moderálásával, aki a Magyar Unitárius Egyház oktatási előadótanácsosaként vett részt az eseményen.

Meghívott előadóként felszólalt dr. Köllő Zsófia, az Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője és dr. Fóris-Ferenczi Rita, valamint dr. Kádár Edit, a Babeș—Bolyai Tudományegyetem docensei. A tematikus beszélgetésen elhangzott: komoly problémát jelent, hogy a tankönyvkészítéskor esetleges bizottságok jönnek létre, a tantervek pedig gyakran szakmai tudás nélkül, pár hónap alatt készülnek el, a tankönyvek értékelése pedig követhetetlen szempontrendszer szerint működik. 2013 ugyanakkor vízválasztó volt a tankönyvkiadás területén, hiszen ekkor kompetencia-alapú kiadványok jelentek meg, valamint a digitális technika vívmányait is felhasználó elektronikus tankönyvek.

Az előadók hangsúlyozták továbbá, hogy szükséges párbeszédet folytatni arról, hogy a különböző tudományágak eredményeinek beépítése az oktatásba módszertanilag mit jelent, problémaként jelölték meg, hogy bármely egyes fokozatú tanár írhat és bírálhat is tankönyvet, ugyanakkor nem átlátható az a döntésfolyamat, melynek eredményeként egy-egy tankönyvet kiválasztanak és alkalmaznak az oktatási folyamatban.

A hozzászólások rendjén Csíky Csengele, a Magyar Szülői Szövetség elnöke felhívta a figyelmet a diákok túlterheltségére, ugyanakkor szorgalmazta az oktatásra vonatkozó egységes jövőkép kialakítását, Tőkés András, marosvásárhelyi tanár, pedig kijelentette: a román oktatási rendszer nem elégíti ki a társadalmi igényt, a stratégianélküliség pedig a tanügyben is megmutatkozik.

Erdélyi magyar felsőoktatás: eredmények, veszélyek és perspektívák

Dr. Markó Bálint, a Babeș—Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese felszólalásában ismertette a kolozsvári székhelyű intézményben folyó képzést és elért az eredményeket, valamint a BBTE strukturális felépítését. Elhangzott: az egyetem Románia legjobbjaként van számon tartva, ugyanakkor minősítetten is nemzetközi láthatóságú oktatási intézménnyé vált.

Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja röviden ismertette a nagyváradi egyetem jelenlegi helyzetét, majd elmondta: a Partiumi Területi Kutatások Intézetének keretében számos olyan felmérést végeznek, melyek szorosan kapcsolódnak a partiumi mindennapok, így a helyi oktatás mindennapjaihoz is.

„Fontosnak tartom kiemelni a partiumi közoktatás területi specifikumait, s meg kell jegyeznünk: a Partium nem Erdéllyel, hanem sokkal inkább Kárpátaljával és a Felvidékkel mutat sorsközösséget számos esetben. A történelem során itt is egy izoláltan leválasztott magyar közösség jött létre, a közeli államhatár meggyengülése után azonban a Partium fejlődéstörténete elvált a Székelyföldtől. A határon átnyúló vonzáskörzeteknek köszönhetően más kihívásokkal kell megküzdenünk a Partium esetében” – jelentette ki az előadó.

Dr. Szilágyi Ferenc rámutatott: a demográfiai problémákon túl a Partiumban működő oktatási intézményeknek számolniuk kell azzal is, hogy a magyarországi iskolák és egyetemek vonzóbbak a helyi lakosok számára, így sokan már a legkorábbi időszaktól kezdve ezekbe íratják be gyermekeiket.

Dr. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, hangsúlyozta: az általa képviselt felsőoktatási intézmény képes arra, hogy kiszámítható oktatói életpályamodellt ajánljon oktatói számára, ugyanakkor a Sapientia kihelyezett szakjai olyan értelmiséget tudnak kinevelni, mely tapasztalhatóan szülőföldjén marad és a helyi közösséget gazdagítja tudásával.

MOGYE-ügy: politikai kérdésre politikai eszközökkel kell választ találni

Az oktatási konferencia utolsó kerekasztalbeszélgetése a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem helyzetét és jövőbeli lehetőségeit vizsgálta. Zakariás Zoltán, a beszélgetés moderátora, az egyetem egykori diákja, hangsúlyozta: az EMNT mindig is kiemelt ügynek tekintette a MOGYE megmentését és a magyar nyelvű képzés biztosítását, ennek szellemében pedig az SZNT-vel és a Néppárttal közösen több mint 15000 aláírást gyűjtöttek össze, melyet személyesen adtak át a román tanügyminiszternek.

„A MOGYE megalakulásától kezdve politikai kérdés is. A körülötte kialakult helyzetet épp ezért csak politikai eszközökkel lehet megoldani” – hangsúlyozta Zakariás. Dr. Szabó Béla, az MOGYTTE egyetemi tanára, tanszékvezetője felszólalásában az elmúlt időszak eseményeit ismertette, majd kijelentette: a MOGYE körüli minden esemény a román minisztérium hallgatólagos jóváhagyásával zajlik, ugyanakkor egy határozott kettős mérce is tapasztalható, melynek eredményeként a román diákok és tanárok, valamint a román oktatás résztvevői lényegesen pozitívabb eljárási módban részesülnek az ügyintézés és az oktatás minden területén. Dr. Nagy Előd, a MOGYTTE rektorhelyettese emlékeztetett: tavaly áprilisban – a szükséges kvórum hiányában – szabálytalanul szavazták meg a MOGYE beolvasztását a Petru Maior Egyetembe, azóta pedig számos diszkriminatív intézkedés elszenvedője volt az egyetem magyar tanári kara és diáksága.

„A MOGYE súlyosan beteg, halál előtti állapotban van, a mi feladatunk pedig az, hogy segítsük ezt a beteget, és bízzunk a felépülésében. Mindig van remény a gyógyulásra” – mondta dr. Ábrám Zoltán, a MOGYTTE egyetemi tanára. „Bátran kijelenthetjük: nem maradtunk adósak a politikummal szemben, ami a kapcsolattartást jelenti. A MOGYE helyzete immár nemzetközi üggyé vált, s ha megfelelően tudjuk képviselni érdekeinket, profitálhatunk ebből. A MOGYTTE oktatóiként az a feladatunk, hogy megtartsuk a magyar oktatók közti csapatszellemet, s a képzés irányítását magyar kézben tartsuk. Szándékunk egyértelmű: a magyar kar létrehozását kérjük a MOGYTTE keretein belül” – jelentette ki dr. Nagy Előd. A konferencia résztvevői szorgalmazták, hogy az illetékesek a lehető legmagasabb szinten egyeztessenek a magyar kormánnyal is a MOGYE-ügy legkedvezőbb rendezése érdekében.

A konferencia zárásaként Sándor Krisztina elmondta: az eseményen elhangzottakat, valamint a megfogalmazott javaslatokat és problémákat, írásban is összesítik, majd eljuttatják az oktatással foglalkozó  szervezetekhez és hatóságokhoz.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája

2 hozzászólás

  1. Tóducz

    Há megtörtént ez az “esemény” is és egy dekával se lettünk okosabbak a témában Csak néhány szerény gondolatot fűznék a tudósításhoz. A résztvevők zöme az erdélyi magyar oktatást és a politikát irányították eddig is! Tőkés László eddig 3 magyar pártot alapított Romákiában: az UDMR-t (Domokossal, Királlyal, Verestóyval), az MPP-t (Szász Jencivel), az EMNP-ét (egy más bagázzsal). Tőkés András, a testvére, soha nem oktatott a felsőoktatásban, középiskolában fizikuskodott, de benne volt minden magyar oktatási egyletek vezetőségében és erdélyi magyar pártokéban is. A MOGYTTE “képviselőihez” tudok hozzászólni: Ábrám Zoli igaz, hogy elvégezte a MOGYE-t, de beteget diákkora óta csak képeskönyvekben látott! Orgánuma defektje miatt diákjai nem nagyon értik előadásait, de szerencséjükre azok nem életfontosságúak. Ott ahol két politikai cintányért összevernek ő és kedves felesége mindig ott voltak/vannak! A többiek pedig a MOGYTTE megcsinálása előtt és utána is a MOGYE vezető beosztású manuszai voltak, pro rektorok, pro dékánok, katedrafőnökök, tanszékvezetők, stb. A helyzet alakulása miatt nem kis a felelősségük, de a fő felelősség a romákiai magyar politikusoké, az az, az UDMR-jé!

    Válasz
    • Pali

      Nagyon jo valasz !Igy igaz,csak a kepmutatas es a hazudozas a napi fejadag szamunkra !

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük