megjelent: IF-virágnézeti lap 1994. Április 5. 1. szám POPsaROCK – Hazai rockkörkép

Retro-rock - Bemutatjuk a székelyudvarhelyi Requiem együttestA Requiem, mint már a címben is olvasható, Székelyudvarhelyen alakult ‘90-ben. Alapító tagok Orosz-Pál Levente és Máthé Lóránd voltak. Kezdetben, mint sok más együttes, szabályos átjáróház volt, sokan megfordultak náluk, míg kialakult az alábbi felállás: Orosz-Pál Levente gitár-ének; Máthé Lóránd basszusgitár-vokál; Simó Ferenc gitár, László Zsolt dobok.

Mivel a saját szerzeményeken kívül Edda, Pokolgép, Karthago, LGT, Guns’n’Roses számokat is játszanak, zenei stílusukat egykönnyen nem lehet meghatározni. Maradjunk annyiban, hogy dallamos rockzenét művelnek, világot meg nem váltó szövegekkel, vagyis általában a dalok szövegei a lány-fiú kapcsolatról szólnak.

Fellépéseik voltak Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és természetesen Székelyudvarhelyen. Az együttes tervei között szerepel egy kb. 8 nótát tartalmazó demo rögzítése és remélik, hogy a székelyudvarhelyi közönség felnő oda, hogy értékelni tudja egy együttes munkáját és nemcsak azért gyűl össze egy-egy koncertre, hogy piálhasson.

REQUIEM – megemlékezés, koncert, előadóest

Nagyszabású előadásra került sor 1994. február 9.-én a székelyudvarhelyi művelődési házban, amelynek mottója: “Requiem egy lány emlékére”. De egy ilyen beszámolónak nem is a POPsaRock rovatban lenne a helye, mivel nemcsak koncert volt hanem – mint ahogy a cím is mutatja – előadóest is. Ezen az estén közreműködött, Kovács László vezényletével, az egy éves Alla Breve Ifjúsági vegyeskórus, meghívottak voltak még: Hadnagy Árpád gitár, Demeter Szilárd fuvola, Bartus Sándor billentyűs hangszerek, Nagy Levente szaxofon, Bíró Júlia és Bálint Piroska szavalók.

Nem mindennapi esemény, hogy egy rockzenekar vegyeskórus és szavalás után lépjen színpadra, de így is nagy sikere volt ennek az estének. Csak az tud érteni és érezni egy ilyen kaliberű előadást aki maga is jelen van. Maga a színpadkép, a vegyeskórus előadása, a versek, amelyek fuvola és gitár aláfestéssel vannak előadva, egy, szavakba önthetetlen, érzést adnak az embernek.

… és akkor még ott van a Requiem zenekar előadása. A saját szerzemények mellett – Requiem, Egyedül, Maradj velem, Gyújtsunk gyertyát… – a műsorukban előadták még a Pokolgép: Itt és most, Hol van a szó?; Edda: Érzés; Guns’n’Roses: Don’t cry; Karthago: Requiem; LGT: Kék asszony c. dalokat is. A mottót és a nóták címeit olvasva biztosan mindenki rájött, hogy miért pont ezek a szerzemények szólaltak meg ezen az estén. A fiúk láthatólag idegesek voltak és ez nagyon kihatott az előadásukra, gondolok itt a Pokolgép: Itt és most, Hol van a szó? számaira amelyeknél enyhén szólva “mellé éneklés” történt, míg a Karthago: Requiem c. dalánál a szövegmásítás hatott furcsán. A saját szerzeményeknél zökkenőmentesen ment minden és itt jön be egy íratlan törvényszerűség, hogy mindenki a maga által írt dalokat biztosabban játsza. Dícséretre méltó László Zsolt dobos, aki nagyon precízen játszott és az egész együttesből talán ő egyedül őrizte meg nyugalmát, kiemelném még Hadnagy Árpád vendég gitárost, aki a Don’t cry-ba egy óriásit szólózott. Az előadás erre az alkalomra írt dallal ért véget: Gyújtsunk gyertyát

Schervenka R. Endre

 

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük