Az RMDSZ törvénybe szeretné foglaltatni, hogy az erdélyi magyarságot ne lehessen nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekinteni Romániában – jelentette ki egy pénteki kolozsvári sajtótájékoztatón Csoma Botond parlamenti képviselő, aki a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) felügyelő, és a nemzetbiztonsági törvények módosítására létrehozott különleges parlamenti bizottságban képviseli a szövetséget.

Csoma Botond, képviselő. Fotó: rmdsz.ro

A képviselő elmondta: ha ezt sikerül a törvénybe foglalni, már nem fordulhat elő, hogy különböző stratégiák kockázati tényezőként említsék például a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Arra utalt, hogy 2015-ben a közrendre és közbiztonságra vonatkozó országos stratégia tervezete a székelység autonómiatörekvését bűnügyi jelenségként jellemezte, amely fenyegetést jelent az állampolgárok jólétére és biztonságára. A vitatott bekezdés végül nem került be a stratégiába, de – amint azt korábban Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke saját tapasztalataira hivatkozva kijelentette – ennek ellenére alkalmazzák.

Csoma Botond elmondta: az SRI-t felügyelő parlamenti bizottság titkáraként feltett kérdésére azt a választ kapta a szolgálat egyik vezetőjétől, hogy Székelyföld területi autonómiájának követelését nem tekinti kockázati tényezőnek a titkosszolgálat, míg az a szabad véleménynyilvánítás keretei közé illeszkedik. A meg nem nevezett SRI-vezető az autonómiatervezet parlamenti benyújtását is a szabad véleménynyilvánítás megnyilvánulásának tekintette. Hozzátette: az autonómia követelése csak akkor lenne kockázati tényező, ha követelői a demokratikus folyamatokba nem illeszkedő cselekedeteket tennének.

Csoma Botond azt is elmondta, hogy az önkormányzati vezetők nemzetbiztonsági okokból történt megfigyelése kapcsán azt a választ kapta: a határ menti települések migrációs kockázatai miatt van szükség esetenként ilyen megfigyelésre. Amikor nevet nem említve ugyan, de Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester féléves nemzetbiztonsági megfigyelésére kérdezett rá, azt a választ kapta, hogy a megfigyelést esetenként az is indokolhatja, hogy az SRI úgy ítéli meg: valamely önkormányzati vezető idegen országok titkosszolgálatával léphet kapcsolatba.

Csoma Botond a januárban elhunyt Verestóy Attila helyét vette át az SRI-t felügyelő bizottságban. Egyes – nacionalista hangvételű – román nyelvű portálok élesen bírálták, hogy román és magyar állampolgársággal is rendelkező politikus került a titkosszolgálat bizottságába.

Háromszék

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Ha már létrehozták az E U -t, és tagjai vagyunk, illene egyformán kezelni minden kisebbségi népet az emberi jogok terén is a Nagytöbbséggel együtt, és ne egy hátrányos sorsba szorongatni őket! Lásd, szimbólumok, zászlók, anyanyelvi-hagyományos kultúra ismeretek terén, stb. Ne mind diszkrimináljanak hol itt, hol ott!

    Válasz
  2. Tóducz

    Ha annak idején a romákok kockázati tényezőt jelentettek volna az őshonos magyarok számára, akkor ma az ilyesmi nem képezne próblémát egyik félnek sem. Van egy romák közmondás: akit nem hagysz meghalni, az nem fog hagyni élni.

    Válasz
  3. Várközi

    Véletlenül nem az államalkotó nemzetiség státuszt kéne kérni, és persze hivatalos magyar nyelvvel, pont mint ahogy Belgiumban az 1%-ot képviselő németek vannak és ahol német nyelv is hivatalos nyelv. Csak, tényleg már európai mércével kéne gondolkodni és cselekedni.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.