Forrás: bihon.ro

Nagyszabású ünnepségen felavatták hétfőn Nagyváradon Emmanuel de Martonne francia földrajztudós szobrát, akinek fontos szerepe volt az első világháború utáni román-magyar határ kijelölésében – írta az Agerpres hírügynökség.

A Nagy-Románia megalakulása centenáriumi rendezvényei közé sorolt, katonai díszszemlével egybekötött szoboravatást a Bihar megyei prefektus hivatala és a nagyváradi helyőrség-parancsnokság szervezte.

Ioan Mihaiu prefektus a rendezvényen elmondta: a szobor nem a földrajztudósnak, hanem a geopolitikusnak állít emléket, aki döntő módon befolyásolta Nagy-Románia nyugati határainak a kijelölését.

“Neki köszönhetjük, hogy Temesvárt, Aradot, Nagyváradot és Szatmárnémetit Romániának ítélték” – idézte Ioan Mihaiut az Agerpres. A prefektus kijelentette, hogy Emmanuel de Martonne érdemét növeli, hogy olyan körülmények között sikerült elismertetnie Románia mai határait, amikor egy adott pillanatban még az is kérdésessé vált, hogy a nagyhatalmak elismerik-e az ország háborús győztes szerepét.

A ceremónián elmondott beszédében Ioan Nicu Sava, a bukaresti tudományegyetem földrajz szakának docense azt tartotta Emmanuel de Martonne érdemének, hogy elkészítette a közép-európai térség etnikai térképét, mely kirajzolta a román etnikai teret. A térképet – mely szerinte jól jelezte, hogy hol kell meghúzni a sokat vitatott határvonalat – a francia hadsereg térképészeti szolgálata adta ki.

Az 1910-es népszámláláson Temesvár lakosságának 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, 10,4 százaléka románnak, Aradon a magyar és a román lakosság részaránya 63,4 és 19,1 százalék, Nagyváradon 91,3 és 5,5 százalék, Szatmárnémetiben 94,8 és 2,8 százalék volt.

Gazda Árpád / MTI

6 hozzászólás

  1. Pál

    Ma a magyarság Temesváron 5℅ alá csökkent, Aradon 10℅ alá, Váradon 25℅ alá, Szatmárnémetibe 35℅ alá. És tovább fog csökkenni mert nem vagyunk sovinisták, elfogadjuk a vegyes házasságokat és mint azt ami a megszállás hozott.

    Válasz
  2. antal m.

    A történelmi közösködés csapot közénk!…
    Igen túlzott bizalmiság-hittség, csapta be nemzetünket, nem annyira a gyávaság,- inkább a ki fáradság!?

    Válasz
  3. Rudi Mackós

    1918 ban még félkézzel vertük volna az oláhot, rácot, tótot, bunyevácot….. Hihetetlen gyávaságról tettünk tanubizonyságot! Vezetőink lefegyverezték a hadsereget, ilyen eszement hűlyeséget a történelem során soha sehol nem követtek el! Mátyás óta csak fél- és negyedeszű vezéreink voltak és vannak, az a csoda, hogy még egyáltalán van Magyarország! No de nem sokáig lesz az biztos! Pár éven belül a cigány leelőzi a magyart szaporulatban, tehát rezervátumba kerülnek a maradék elhűlyült magyarok……

    Válasz
    • Névtelen

      A magyar nép, a magyar katonaság nem volt gyáva. Sajnálatos módon azonban a legnagyobb szükségben, egy rövid időre olyan vezetők ragadták magukhoz a hatalmat, akik számára a magyar nép sorsa közömbös volt. Ez okozta a tragédiát.

      Válasz
  4. antal m.

    Tehát …,,első világháború utáni Román- Magyar határ kjelölése,,…nincs semmi újdonság benne! Ismerős nekünk a Francia erőszakoskodás Trianon-tól,- ma is nagyhatalomnak tartják magukat,- E. Marcon elnök személyében!
    A DEMOKRÁCIA TÖKÉLETESSÉGE NEM A HATALMASSÁGBAN KELL MEGNYILVÁNULJON! ! !

    Válasz
  5. Tóducz

    Ezek a romákok francia buzik, de érthető is, mert az egész Romákiát a franciák csinálták.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük