Klaus Iohannis román elnök (b) hivatalában fogadja Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét, Cseke Attilát, a szervezet Bihar megyei elnökét, Korodi Attilát, a párt képviselőházi frakciójának a vezetőjét, Hegedűs Csilla szóvivőt, kultúráért felelős ügyvezető alelnököt Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy polgármesterét (j-b) Bukarestben 2019. október 11-én. Az RMDSZ nem támogatja, hogy Romániában előrehozott parlamenti választásokat provokáljanak ki miután az ellenzék megbuktatta a szociáldemokrata Dancila-kormányt. MTI/Baranyi Ildikó

Az RMDSZ nem támogatja, hogy Romániában előrehozott parlamenti választásokat provokáljanak ki, miután az ellenzék megbuktatta a szociáldemokrata Dancila-kormányt, mert ez azt jelentené, hogy jövő tavaszig ideiglenes kormány vezetné az országot, nem lenne megszavazott költségvetése, és Romániának hónapokig nem lenne parlamentje.

A magyar érdekképviselet álláspontját Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertette pénteken az elnöki hivatalban, ahol Klaus Iohannis államfő a parlamenti frakciókkal egyeztet az új kormány megalakítása érdekében.

Az RMDSZ elnöke rámutatott: jövő február előtt nem lehetséges előrehozott parlamenti választásokat szervezni, a parlamentet leghamarabb – az új államfő beiktatása után – decemberben lehet feloszlatni. Az előrehozott választátások kiprovokálása – amihez a parlamentnek az államfő két egymást követő miniszterelnök-jelöltjét el kellene utasítania – azt jelentené, hogy a jövő évi állami költségvetést júniusig nem lehet elfogadni, tehát az önkormányzatoknak még később lesz elfogadott költségvetésük.

"Felelőtlenség lenne ilyen pénzügyi-politikai válságba sodorni az országot, a 2020-as választási évet a parlament által megszavazott költségvetés nélkül kezdeni" – szögezte le.

Kelemen Hunor elmondta: Romániának mielőbb működőképes kormányra van szüksége, amely megszervezi a választásokat, és felelős költségvetési politikát folytat. Az RMDSZ álláspontja szerint a következő kormánynak egy éves mandátuma lesz, el kell fogadnia a költségvetést, meg kell szerveznie a novemberi elnökválasztást, majd a jövő évben az önkormányzati és parlamenti választást, gyakorlatilag ügyviteli hatásköre lesz, tartózkodnia kell a túlkapásoktól és főleg attól, hogy sürgősségi kormányrendeletekkel avatkozzon bele a törvényhozásba bármilyen témában.

Az RMDSZ vállalná, hogy a következő kormány miniszterelnökét a magyar szövetség soraiból jelöljék.

Amennyiben ezt a megoldást az államfő nem támogatja, az RMDSZ prioritási sorrendjében egy "független, de nem technokrata", a pénzügyi-gazdasági szférából érkező miniszterelnök következne, aki olyan politikai kormányt vezetne, amelyben a szociáldemokrata kormányt megbuktató pártok képviselői vennének részt.

Kelemen Hunor csak harmadik opcióként, "tartalékmegoldásként" számol azzal a lehetőséggel, hogy a legnagyobb jobboldali párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban legyen a miniszterelnök. Az RMDSZ elnöke szerint fennáll a veszélye annak, hogy a választásokig hátralévő időszakban mindenki a PNL kormányán "fenné a fogát", rendkívüli módon megnövekedne a kockázata annak, hogy egy év múlva ismét a baloldal nyerje a választásokat és elszállna az esélye annak, hogy a következő években jobbközép kormány vezesse Romániát, ahogyan azt az RMDSZ is szeretné.

Baranyi László / MTI