Forrás: b1.ro

A román legfelsőbb bíróság szerdán kimondott ítéletében jogerősen megerősítette: hátrányosan különböztette meg Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere a székelyföldi város román lakosságát azzal, hogy a magyar nyelv ismeretét is megkövetelte bizonyos önkormányzati állások betöltésekor.

A legfelsőbb bíróság a honlapján közzétett ítéletkivonatban elutasította a polgármester fellebbezését, és megerősítette a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2015 decemberében kimondott elmarasztaló döntését.

A CNCD a magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresetére vizsgálta meg, hogy indokolt volt-e a magyar nyelv ismeretének megkövetelése egy humán erőforrással és egy urbanisztikával foglalkozó hivatalnok alkalmazásánál. A 2016 januárjában hozott határozatában megállapította, hogy csak azoknak a hivatalnokoknak az alkalmazásánál indokolt a magyar nyelv ismeretének a megkövetelése, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal. Álláspontja szerint az urbanisztikával foglalkozó hivatalnok esetében indokolt, a humán erőforrással foglalkozó hivatalnok esetében viszont indokolatlan volt a magyar nyelv ismeretének a megkövetelése. A CNCD 2000 lejes (140 ezer forint) bírságot rótt ki a polgármesterre.

Ráduly Róbert az MTI-nek elmondta: a város lakosságának a többsége jogos elvárásként fogalmazza meg, hogy a városháza hivatalnokai, akikkel kapcsolatba kerülnek, ismerjék a magyar nyelvet. Nyomatékosította: nem a nemzetiségre vonatkozó kitételt iktattak be az állásajánlatba, hanem csupán a magyar nyelv ismeretét kérték, és szerinte Székelyföldön egy kis igyekezettel bárki megtanulhat magyarul. A polgármester sajnálatosnak tartotta, hogy a CNCD nem azt vizsgálja: a város magyar anyanyelvű lakosainak megvan-e maradéktalanul a lehetőségük az anyanyelvi ügyintézésre nemcsak a városházán, hanem a rendőrségen, a prefektusi hivatalban, az adóhivatalban és másutt. Úgy vélte: a magyar polgárok anyanyelvhasználati jogait nap mint nap megsértik a hivatalok, de ez a hatóságokat nem érdekli.

A közel 39 ezer lakosú Csíkszereda lakosainak 81,5 százaléka vallotta magát magyarnak, 17,4 százaléka pedig románnak a 2011-es népszámláláson.

Gazda Árpád / MTI

5 hozzászólás

  1. marczy

    Irány Strasbourg, nincs más! Ahol a lakosság 80%-a magyar, ott egy született román Ion Popescutól is elvárható, hogy legalább alapszinten bírja a magyar nyelvet. De ha ugyanez a született román Ion Popescu tökéletesen tud magyarul, ám román neve miatt nem veszik fel, nos, _az_ diszkrimináció. Viszont ez a Ion Popescu jobban fog tudni románul, mint mondjuk Salló Hunor, ami egy romániai hivatalban akkor sem hátrány, ha csak magyarul szólnak hozzád, mert írásban döntően románul kell kommunikálnod. Tehát ha Ion Popescu tökéletesen tud magyarul, akkor az én logikám szerint fel van véve az állásra. Mi ebben a diszkrimináció?

    Válasz
  2. Rozsnyai László

    Igazságos volt Ráduly!

    Válasz
  3. antal m.

    Az ország törvényei a románság érdekeit képezik. Továbbá, aki ennek ellentétesét állítja az helytelen! Nem számítanak emberi jogok, jogállamiság, demokrácia,- akkor amikor itt élsz!
    Keresd ember az identitásodat hol az nincs!…

    Válasz
  4. Tóducz

    S ez a mély sovén romák banda vezeti 2019 első felében időlegesen az EU-t!

    Válasz
    • Névtelen

      Igen ez volna a hejes út mert magyar lakta telepulet

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.