Bukaresti recept: aki sikeres, az román, ha pedig hibázik valamiben, akkor cigány vagy magyar.
Román vagy magyar Zsóri Dániel, aki tegnap átvette az év legszebb góljáért járó Puskás-díjat a Milánói Scalában rendezett FIFA-gálán?
Ezen kérdés kapcsán esnek egymásnak a két ország sportkedvelői, miközben a válasz egyszerű, és mindjárt a labdarúgótól érkezik, aki a színpadon, a díj átvételekor arról beszélt: óriási megtiszteltetés, hogy a legnagyobb magyar játékosról elnevezett díjat első magyarként nyerhette el.
Ezzel szemben például a legnagyobb román sportlap, a Gazeta Sporturilor a Facebook-oldalán a MOL Fehérvár FC játékosának portréja mellé a következő szöveget írta tegnap este (értelemszerűen románul): Egy román nyerte a Puskás-díjat!
Az már a sors iróniája, hogy le sem tudták írni helyesen a nevét, hiszen a FIFA-gáláról szóló gyorstudósításban Daniel Szorinak nevezték Zsóri Dánielt. Mentségükre szól, hogy ma már öles cíkkben írtak arról, a Nagyváradon született, és az Arad melleti Simonyifalván felnőtt fiatal kettős állampolgár, aki magyarnak tartja magát, és ha a két ország közül kell választania, akkor egyértelműen Magyarország mellett teszi le a voksát. Leközölték a gálán mondott beszédét is.
Szőllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője, aki személyesen is kint volt Milánóban – és az esemény után Zsóri melett Mészáros Lőrinccel, az oligarcha Bea lányával, valamint a Puskás Akadémia felügyelőbizottsági elnökével, Jakab Jánossal fotózkodott –, az MTI tudósítása szerint azt mondta: „bár úgy tűnik, a semmiből jött a fiatal Zsóri Dániel csodagólja és az érte nyert Puskás-díj, valójában az egész magyar futball, sőt miután határon túl született magyar fiatalról van szó, az egész magyar nemzet erőfeszítése benne van”. – A többi pedig már történelem: a magyar csatárzseniről, Puskás Ferencről elnevezett globális díjat annak évtizedes története során először egy magyar futballista vehette át a FIFA-nak az egész világon figyelemmel kísért díjkiosztó gáláján – tette hozzá Szőllősi.
Az eseményről szóló romániai tudósítások alatt valóságos kommentháborúk robbantak ki, pro és kontra érvekkel. Aki Romániában született, az román, hangzik el legtöbbször, mások azzal érvelnek, az állampolgárság és a nemzetiség két külön dolog: az észak-Bukovinában vagy a Timok-völgyében élő románok sem ukránok vagy szerbek, hanem románok. Egy józanabb kommentelő azt írta: ha Romániában született egy magyar családban, akkor természetes, hogy magyarnak érzi magát. Mi is természetesnek tarjuk, ha egy Amerikában, de román családban születő gyerek románnak érzi magát, így rá sem haragudhatunk. A vérmesebbek ennek ellenére azt követelik, a fiatal játékostól azonnal vonják meg a román állampolgárságot. A vitának külön aktualitást ad, hogy az UEFA pár napja azért rendelt el zárt kapus mérkőzést a román válogatott következő találkozójára, mert a szurkolók a Málta és a Spanyolország elleni mérkőzéseken is azt skandálták: kifelé a magyarokkal az országból!
A román sajtó egyébként hajlamos arra, hogy a sikeres embereket románnak nevezze: szeptember elején például az Evenimentul Zilei a következő címmel harangozta be egy fiatal kanadai teniszező sikerét: „Csodálatos! Egy román lány nyerte meg a US Opent, miután legyőzte Serena Williamset! Bianca Andreescu történelmet írt!”. A lapot nem zavarta, hogy Bianca Vanessa Andreescu Kanadában született kanadai állampolgár, akinek szülei Romániából vándoroltak ki a tengeren túlra. Hasonlóan járt a csíkszeredai származású Barabási-Albert László hálózatkutató is, akiről – főleg amióta nemzetközi hírnévre tett szert – rendszeresen „románként” számolnak be.
A román sajtó gyakorlata szerint siker esetén nemzetiségtől függetlenül román az, aki román útlevéllel rendelkezik vagy felmenői között vannak román állampolgárok, viszont ha negatív kontextusban kell írni egy állampolgárukról (például bűnesetek kapcsán), akkor előszeretettel a nemzetiségét hangsúlyozzák, cigányként, romaként vagy esetenként magyarként írva róluk.
Lukács Csaba / Magyar Hang