Az Alkotmánybíróság szeptember 20-án tárgyalja az ellenzéki pártok és Klaus Johaniss elnök alkotmányossági óvásait, amelyek a Közigazgatási Kódex kapcsán kerültek benyújtásra. A Civil Elkötelezettség Mozgalom az Active Watch-csal[1] közösen amicus curiae-t nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.
Az ügy részleteiről röviden:
Románia Parlamentje idén nyáron egy Közigazgatási Kódexet dolgozott ki http://www.cdep.ro/pls/proiecte/upl_pck2015.proiect?idp=17174, amelybe a közigazgatásban jelenleg hatályos kisebbségi jogokat garantáló cikkelyek mellé az RMDSZ parlamenti képviselőinek javaslatára bekerült még néhány fontos – kisebbségeket érintő – jogkiterjesztő rendelkezés. Az új rendelkezések javarészt a ratifikált nemzetközi egyezményekben biztosított jogok, mint például a közterek és utcák kétnyelvű feliratozása.
Az ellenzéki pártok megtámadták az Alkotmánybíróságon az új Közigazgatási Kódex számos cikkelyét (peranyag szám: 1117A/2018) , köztük a kisebbségi jogokra vonatkozó rendelkezéseket is. Július végén Johannis elnök szintén óvást fogalmazott meg (peranyag szám: 1217A/2018), amelyben a már létező kisebbségi jogokat is megtámadta, mint például a kisebbségek anyanyelvhasználati jogainak érvényesítését a közigazgatási ügyintézés során; a szerzett jogokra vonatkozó garanciákat; a tanácsüléseken biztosított anyanyelvhasználati jogokat stb.
Johannis elnök óvása után a Civil Elkötelezettség Mozgalom úgy döntött, hogy él a civil szervezetek számára rendelkezésre álló civil érdekérvényesítő eszközzel, és benyújt az Alkotmánybíróságra (AB) egy amicus curiae-t. (Háttérinformáció: Az amicus curiae az emberi jogi NGO-k által hatékonyan alkalmazott jogi eszközzé vált Romániában. Az APADOR-CH törte meg a jeget azzal, hogy kétszer is az amicus curiae alkalmazásával avatkozott be egyes törvények alkotmányosságának a romániai Alkotmánybíróság által folytatott vizsgálatába. Bármely, valamilyen adott területen szakértelemmel rendelkező NGO az Alkotmánybíróságot támogatva amicus curiae benyújtásával közbenjárhat a Bíróságon zajló eljárásokban. http://www.apador.org/blog/amicus-curiae-curtea-constitutionala/). A szervezetünk által megfogalmazott amicus curiae-t az Active Watch-al közösen nyújtottuk be.
Az amicus curiae megfogalmazásával párhuzamosan utánanéztünk a politikai érdekérvényesítési eszközöknek, megvizsgáltuk, hogy mit tehet a magyar közösség érdekeit védő – monopolhelyzetben levő – RMDSZ a megtámadott kisebbségi jogokat garantáló cikkelyek védelmében és azért, hogy az adott ügy kapcsán az AB-nál megjelenhessen az álláspontja, és azt találtuk, hogy az RMDSZ ugyan nem avatkozhat be közvetlenül a döntési folyamatba, de számos szövetségese viszont igen:
- A képviselőház elnöke, Liviu Dragnea;
- A szenátus elnöke, Călin Popescu Tăriceanu;
- Románia Kormánya;
- És az Ombudsman (Nép Ügyvédje)
Szervezetünk az AB-on megtámadott törvény védelmét szolgáló politikai érdekérvényesítés lehetőségeiről levélben tájékoztatta az RMDSZ-t és az Ombudsmanhelyettest, Molnár Zsoltot:
- Az RMDSZ-nek azt írtuk hogy lehetősége van közbejárni és tárgyalni a Kormány képviselőivel, a Képviselőház vezetőjével, a Szenátus Elnökével és az Ombudsmannal annak érdekében, hogy ezek a szervek hivatalosan belépjenek az alkotmányossági döntési folyamatba, hiszen ezekkel az RMDSZ szoros politikai kapcsolatot ápol, tehát lobbizhat náluk. Például a Szövetség kisebbségjogi szakemberei megfogalmazhatnak egy jogi állásfoglalást és azt átadhatják a fent említett szerveknek, tekintve, hogy olyan jogok is veszélyben forognak, amelyek közel húsz éve érvényben vannak Romániában. Reméljük, hogy az RMDSZ felmérte ennek a helyzetnek a súlyát és konkrét lépéseket tettek. A CEMO részére ezt az általános, konkrétumokat nem tartalmazó (nem túl megnyugtató) választ küldték.
- Megkerestük Molnár Zsoltot, RMDSZ-hez kötődő Ombudsman helyettest mi magunk is. Megkértük, hogy hasson oda, hogy az Ombudsman is fogalmazzon meg álláspontot, hiszen a 47/1992-es törvény értelmében ő is megteheti. Az ombudsman válaszában kifogásokat fogalmazott meg és azt magyarázta, hogy miért nem léphet a konkrét ügyben, , azonban indoklását szervezetünk nem tudja elfogadni. Fontos hozzátenni, hogy az Ombudsmannal számos más romániai civil szervezet is elégedetlen, mert szerintük sem tesz meg mindent az emberi jogok védelmében.
Fontos kiemelni, hogy 2001-ben, amikor a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait biztosító cikkelyek nagy része bekerült az akkori Közigazgatási Törvénybe, az akkori nacionalista román ellenzék megtámadta azokat az Alkotmánybíróságnál. Az akkori Năstase-kormány, amellyel az RMDSZ a mostani helyzethez hasonlóan szorosan együttműködött, az Alkotmánybíróságon megvédte a megtámadott cikkelyeket, és kiállt a kisebbségi jogok mellett. Az AB 2001. április 19-én a 112/2001 számmal ellátott határozatában megvédte a megtámadott cikkelyeket. Szívből reméljük, hogy ezt a lépést a mostani kormány is meg fogja tenni, amennyiben nem történik meg, felmerül a kérdés, hogy mire jó az RMDSZ-PSD/ALDE paktum, ha arra nem elegendő, hogy létező jogokat megvédjen.
Röviden a CEMO által benyújtott amicus curiae-ról:
Az amicus curiae megfogalmazása a során az elnök által megtámadott kisebbségi jogokat, nyelvi jogokat biztosító cikkek védelmére koncentráltunk. Az elnök a következő kisebbségjoghoz kötődő cikkelyeket támadta meg: 94, 138, 195, 611-612. Minden egyes nyelvi jogokat szabályozó és az elnök által megtámadott törvénycikkely esetén fogalmaztunk meg érveket, egyrészt a már létező, másrészt az új (kétnyelvű utcanévtáblák) cikkelyek védelmében. Leginkább arra törekedtünk, hogy azokból a nemzetközi szerződésekből – amelyeket Románia ratifikált, és vállalta, hogy hazai jogrendjébe beilleszti – az adott vitatott cikkelyhez kapcsolódó nemzetközi jogi érveket az alkotmánybírák figyelmébe ajánljuk. Annak ellenére, hogy az alkotmány is rögzíti, hogy a nemzetközi vállalásokat Romániának tiszteletben kell tartani és jóhiszeműen alkalmazni azokat, nem biztos, hogy az Alkotmánybírák otthon vannak a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi jogban, vagy betéve tudják a nemzetközi egyezmények azon konkrét paragrafusait, amelyeket ezekben a vitatott kérdésekben figyelembe kell venni. A konkrét nemzetközi egyezmények mellett[2], az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott ajánlásait, a szakértői testületek tematikus kommentárjait, szakértői jelentéseket is az Alkotmánybírák figyelmébe ajánlottuk. Figyelmeztettük az AB-t, hogy olyan jogok forognak veszélyben, amelyek viszonylag széleskörű alkalmazásáról Románia külügyminisztériuma által megfogalmazott az időszakos országjelentésekben szerepelnek.
A CEMO által benyújtott amicus curiae-t 7853/18092018 számmal iktatták az Alkotmánybíróságon. Az AB szeptember 20-án tárgyalja a két alkotmányossági óvást (ellenzéki pártokét és Johannis elnökét). Az Alkotmánybíróság határozatából ki fog derülni, hogy a kormány, a szenátus vagy más szervek éltek-e Közigazgatási kódex védelmében tett beavatkozási jogukkal.
Amennyiben a kisebbségi jogokat érintően az AB elfogadja az alkotmányossági óvásokat, akkor sajnálatos módon – amellett, hogy a magyar közösség érdekeit védő politikai szervezet részt vett a törvény megalkotásában – a romániai magyar közösség már létező jogokat fog elveszíteni. Igaz ugyan, hogy a közigazgatási nyelvi jogainkkal számos esetben nem éltek az RMDSZ-es polgármesterek, tanácsosok, azonban ezek létezése egy erős kisebbségjogi keretet biztosít közösségünknek, elvesztésük felmérhetetlen károkkal járhat.
Szigeti Enikő
Ügyvezető igazgató, Civil Elkötelezettség Mozgalom – CEMO
[1] Az Active Watch egy bukaresti központú advocacy és watchdog jellegű civil szervezet, amely a romániai közbeszéd szabadságáért küzd.
[2] Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája http://language-rights.eu/nyelvijogokro/Karta.pdf
Helyi önkormányzatok európai kartája
Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900034.TV