Január 11-én látványos ünnepséggel körítve vette át Bukarestben Románia az Európai Unió soros elnökségét. Ezzel szinte egy időben érkezett a hír, hogy Ferenc pápa május végén Romániába látogat.
Január 15-én Viorica Dăncilă kormányfő az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be a román uniós elnökség tevékenységi programját. Ezekkel kapcsolatos Tőkés László erdélyi képviselő január 14-i esti spontán felszólalása, valamint a miniszterelnöki prezentációhoz fűzött hozzászólása, amit írásban nyújtott be 15-én.
Közismert, hogy tavaly októberben az Európai Parlament napirendjén két ízben is szerepelt Románia. A miniszterelnök és Klaus Iohannis részvételével tartott ülések vitáiban kemény bírálatok illették a romániai politikai-társadalmi állapotokat, november elején pedig a plénum határozatban marasztalta el az országot a demokratikus jogállamiságot érő sérelmek miatt.
Az Európai Bizottság együttműködési és ellenőrzési mechanizmusának (Cooperation and Verification Mechanism – CVM) keretében készült jelentés hasonló kritikákat és szigorú előírásokat fogalmazott meg. Felszólalásában Tőkés László arra kirívó ellentétre mutatott rá, mely a Bukarestben elhangzott ünnepi beszédek és a kormányzati ígéretek, valamint a sivár romániai valóság között feszül. Beszédeiben arra is kitért, hogy a szuperlatívuszokban nyilatkozó európai csúcsvezetőkkel összhangban a római pápa is – tervezett magas rangú látogatásával – akarva-akaratlanul a korrupt román posztkommunista rendszert, az állandósult válságok közt bukdácsoló román kormánynak az etnikai és vallási kisebbségek jogfosztására irányuló politikáját legitimálja.
Tudnivaló, hogy Iohannis elnök 2017 áprilisában, Dăncilă miniszterelnök pedig rá egy évre, 2018 májusában találkozott Rómában a pápával. Akkor mindketten előre jelezték, hogy a római katolikus egyház feje várhatóan 2019 első felében fog Romániába látogatni. Tőkés László ennek kapcsán idézte a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 2017. évi állásfoglalását, mely szerint: „Ott, ahol az emberi jogok sérülnek, ahol a hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.” Potyó Ferenc érseki általános helynök – az egyházát ért jogtalanságok miatt – még egy év múltán is úgy nyilatkozott, hogy amíg a román állam nem biztosítja a kisebbségek alapvető jogait, addig „nem lehet méltó keretet biztosítani a pápalátogatáshoz”.
Tőkés László azzal a kéréssel fordult az EU vezetőihez és Ferenc pápához, hogy segítsék elő a demokratikus jogállamiság romániai feltételeinek megteremtését, az egyházi és vallásszabadság biztosítását. Szerinte amíg Románia nem képes a belpolitikai háborúskodásoknak és viszálykodásoknak véget vetni, az Unió elnökeként az európai kohézió és egységteremtés ügyét aligha tudja hitelesen és hatékonyan képviselni. Ennek értelmében mind a szocialista román kormánynak, mind a liberális ellenzék oldalán álló, német származású román államfőnek azon kellene lennie, hogy az uniós elnökség által meghirdetett idegengyűlölet elleni harc szellemében mindenekelőtt Romániában szüntessék meg az etnikai és vallási kisebbségekkel – köztük a magyarokkal – szembeni diszkriminációt, és velük együtt teremtsék meg az itteni társadalom egységét.
Kedd délutáni beszédében Viorica Dăncilă is kihangsúlyozta az idegengyűlölettel szembeni fellépés fontosságát, a Jean-Claude Juncker elnök nevében felszólaló Andrus Ansip EB-alelnök pedig azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a román uniós elnökség sikeressége a nemzet, a romániai társadalom egységétől függ.
H O Z Z Á S Z Ó L Á S
Románia uniós elnöksége viszonylatában kirívó ellentét mutatkozik a diplomatikusan megfogalmazott szép szavak és a kérlelhetetlen valóság között.
A román kormány „a kohézió mint közös európai érték” jelszavával hirdette meg elnökségi programját, a megosztottság csökkentését, a megkülönböztetés felszámolását tűzve ki célul. Klaus Iohannis államelnök – egyebek mellett – az egység és a konszenzus fontosságát hangsúlyozta, és azt, hogy a jogállamiság tekintetében nincs helye alkunak. Valamennyi brüsszeli vezető az emberi jogok és a jogállamiság melletti kiállásra, a korrupció elleni harcra és az európai alapértékek védelmére biztatta a hivatalába lépő új elnökséget.
Ezzel szemben azonban az elhangzott kijelentéseknek, ígéreteknek és elvárásoknak éppen az ellenkezője érvényes Romániára. Maguk az európai intézmények is súlyosan elmarasztalják a romániai jogállamiság siralmas állapotát. Románia nemhogy az európai egységet és kohéziót erősítené, de önmagában is végletesen megosztott. A posztkommunista kormány és a liberális ellenzékkel tartó elnöki hivatal közötti ádáz háborúskodás alkotmányos és belpolitikai válság szélére sodorta a társadalmat. Tovább virágzik a korrupció, és az idegengyűlöletet elvető programmal ellentétben az állampolitika részét képezi az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni diszkrimináció.
Ahhoz, hogy a régi és az új, a keleti és a nyugati tagországok közötti kohéziót és egységet hitelesen és hatékonyan képviselje, Romániának mindenekelőtt a saját háza táján kellene rendet tennie, a demokratikus jogállamiságot megteremtenie.
Legyünk ezen! És ebben segítse az Isten!
F E L S Z Ó L A L Á S
Ferenc pápa küszöbön álló romániai látogatása ügyében
Annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök komoly kétségeit fejezte ki Románia felkészültségét illetően az uniós elnökségre, másfelől az Európai Parlament plenáris viták keretében és határozati úton ítélte el az országot a demokratikus jogállamiság súlyos sérelmei miatt, az EU-elnökség január 11-i, bukaresti átvétele alkalmával az Unió főméltóságai szuperlatívuszokban nyilatkoztak a megelőlegezett sikeres román elnökségről.
Idén májusban-júniusban Ferenc pápa is Romániába látogat. Magas rangú látogatásával – az európai csúcsvezetőkkel összhangban – akarva-akaratlanul is a romániai posztkommunista rendszert, a román kormány korrupt, az etnikai és vallási kisebbségek jogfosztására irányuló politikáját legitimálja.
Ezzel kapcsolatban ide kívánkozik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2017. szeptemberi állásfoglalása, mely szerint: ott, ahol alapvető emberi, kisebbségi és felekezeti jogok sérülnek, a pápalátogatás feltételei nem biztosítottak.
Közös kérésünk Őszentsége és az EU iránt, hogy segítsék elő a demokratikus jogállamiság romániai feltételeinek a megteremtését, az egyházi és vallásszabadság biztosítását!
Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája