Fotó: Székely Hírmondó

Székelyföldön több pityókát termelünk, mint amennyit a lakosság el tud fogyasztani, de a gazdák szervezetlensége miatt nem tudunk megfelelően gazdálkodni a „székely valutával”. Potom áron adjuk el terményünket, ezért veszteségesen termelünk, állapították meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésének mezőgazdaság témájú szekcióülésén.

A mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Könczei Csaba rámutatott, a háromszéki pityókatermesztők életét megkeseríti, hogy nem kiszámíthatóak a termelési és értékesítési körülmények, nagyok az áringadozások – egyik évről a másikra akár háromszorosára emelkedik vagy csökken a krumpli ára –, ezért nem tudnak előre tervezni. Tavaly például 35 banit kóstált egy kiló burgonya, idén már az 1–1,2 lejt is megadják érte.

Az igazgató magyarázata szerint a probléma az árképzés módszerével van, ugyanis a sok kis- és közepes gazda már a föld széléről, olcsón adja el terményét a kereskedőknek, és ezt anélkül teszik, hogy kiszámolnák az önköltségi árat, vagy­is azt az összeget, amit az ültetésbe, megművelésbe és szedésbe fektettek. E nélkül ugyanis nincs honnan tudniuk, hogy milyen árat kellene szabjanak nyereség elérése céljából.

Ez az árképzési módszer a nagygazdákat is hátrányosan érinti, mutatott rá Bartha János, a Solfarm tulajdonosa, aki szerint ha a kicsiknek megéri például 50 baniért eladni a pityókájukat, a nagygazdáknak ez veszteséges, hiszen költséges technológiákat és eljárásokat alkalmaznak. „A pityóka a gazdag ember kultúrája, és a szegény ember eledele”, mondta Bartha, hozzátéve: a krumpli szakszerű megtermeléséhez hektáronként 15–30 ezer lejes befektetés szükséges.

Úgy véli, a kis- és közepes termelők számára az lenne a megoldás, ha termelői és értékesítői szövetségekbe tömörülnének, közösen jó minőségű étkezési burgonyát termesztenének, amit versenyképes áron tudnának eladni a boltoknak. „Amíg ez nem történik meg, addig évente megismétlődik, hogy szeptemberben a kisgazda a föld széléről eladja a pityókáját”, szögezte le Bartha János.

A közgazdász vándorgyűlésen felszólaló szakértők egyetértettek abban, hogy a kisgazdákat csak kényszerhelyzet bírhatja összefogásra, mint ahogyan az a tejtermelők esetében történt. Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa szerint a térségben többnyire külső behatásra alakultak termelői és értékesítői szövetkezetek, amelyek viszont a tagok nem megfelelő hozzáállása miatt nem működnek. Gond, hogy amikor 1 lej a burgonya kilója, mindenki önállóan próbálja értékesíteni, de amikor 30 banira csökken az ára, a szövetkezettől várják, hogy jobb áron adja el, mondta Tánczos.

Kovászna, Hargita és Maros megyében tavaly 2,6 millió tonna krumpli termett, és a székely megyék összfogyasztása 1,6 millió tonnát tett ki, így a többlettermés nem indokolná, hogy külföldről kelljen burgonyát importálni, inkább exportálnunk kellene. Háromszék 83.000 hektár szántóterületéből évente 10–12 ezer hektáron termesztenek pityókát. 2011 óta csökken a krumplival bevetett területek mérete, viszont a technológiai fejlesztéseknek és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően növekszik az átlagtermés.

Megyénkben a legtöbb gazda 10 hektár alatti területen tevékenykedik, és hektáronként átlagban csak 14,8 tonnányi pityókát termeszt. A tíz és ötven hektár közti területen gazdálkodóknak már jobb a termelékenysége, hektáronként átlag 20,1 tonna krumplit gyűjtenek be. Ötven hektár fö­lött 51 háromszéki magánszemély és 83 cég gazdálkodik, hektáronként átlag 32,2 tonna pityókát képesek termelni, mondta Könczei Csaba. Hangsúlyozta, a krumplitermés 67 százaléka nincs lefödve tárolási kapacitással, vagyis a kis- és közepes gazdák rögtön a szedés után olcsón el is adják terményüket. Ha viszont közösen termesztenének jó minőségű étkezési burgonyát, amit elraktároznának, mosnának, válogatnának és csomagolnának, akkor jövedelmező áron tudnák értékesíteni.

Kovács Zsolt / Székely Hírmondó

33 hozzászólás

  1. antal m.

    Tóducz Dzsó! Ott kárpitos szeg is lehet!

    Válasz
  2. antal m.

    Tóducz! Ön figyelmetlen! Gikonak válaszoltam ,,az áruk szabad áramlása elve.,,-re!
    Üljön nyugodtan a krumpliján! ! !

    Válasz
    • Tóducz

      Székely S.S.Dzsóé, széken szoktam ülni!!! Látom nagyon paprikás tetszik lenni.

      Válasz
  3. Sorok-Soros

    Toducz,latom leragadt a Duna csatornanal. Mar reg keszen van,mit akar ott csinalni? Az nem is artana maganak,hogy ott halaszgasson legalabb egy par honapig,hogy szellozzen ki adinnyeje.

    Válasz
    • Tóducz

      S.S.Dzsóé én semmit. Karbantartott keresnek, olyant, aki ért a klímához, fűnyíráshoz, a padlószegeléshez, a villanyszereléshez, a közgazdasághoz, a pénzügyekhez, a kárpitossághoz, az asztalossághoz, stb., az az mindenhez. Én Önre gondoltam, mint ezer egy mesterre.

      Válasz
      • Sorok-Soros

        Toducz,nagyon sokminden kimaradt a listyajabol,amihez ertek,de attol fuggetlenul megfelelo arert,mivel mindenkinek ara van,miint tanacsos elvallalnam. Az a helyzet,hogy mar a koromnal fogva nem vallalok nehez fizikaui munkat,de iranyitast,tanacsot azt tudok adni. Milyen problemaja van,es miben segithetek???

        Válasz
        • Tóducz

          S.S.Dzsóé, adjon Ön irányítást és tanácsot a bánatnak!

          Válasz
  4. antal m.

    Tisztelt Ginko ! Önnek sok igaza van a mi a piaci áruk kutatását- kereskedelmét illeti az Unióban vagy azon túl is. Távol állok a nagytermelő-árusítok körétől!! VAN MÉGIS EGY NEGATIV- KONKRÉT PÉLDÁM:
    –Üzemi-nagybani-piacosítási érdekből származik! Ma napság a piacaikon nem található megfelelő jó minőségi PARADICSOM, ami szinte nélkülözhetetlen a népesség élelmezése terén! A mit ma piacra hoznak-dobnak ehetetlen, mert belsőleg kemény -koros részt tartalmaz, víz ízű, ehetetlen. Külsőleg,- piacos színe van, megfelelő! El kereszteztek-fajosítottak sok minden terméket! A citrommal is hasonló az eset!
    NAGYBANI GAZDÁLKODÁS,- KÁROS MINŐSÉGI FELHOZATAL!

    Válasz
    • Tóducz

      antal m., tudtommal itt a krumpliról van szó! Tévednék? A paradicsom az más tál tészta.

      Válasz
      • Tóducz

        antal m., a citrom se pityóka!

        Válasz
  5. Sorok-Soros

    Uramisten,huszonotev utan a cucilizmus tudomanyos gazdalkodas utan,ahol eheztek az emberek es meg mindig a zallamtol varjak az arak megszabasat????? Az arakat a piac szabja meg!!!! Tessek ugy gazdalkodni,termelni,hogy a ,,kompeticiot,, verjek le,es maguk szallitsanak europaba,vagy a vilagon a legolcsobban es meg penzt is csinaljanak rajta. Na ez a tudomany!!!.

    Válasz
    • Tóducz

      S.S.Dzsóé, várták a gazdák az értékes ámerikai utasításait. Megkapták.

      Válasz
    • Ginko

      Kedves Soroska !

      Tényleg jó nagy hülyeségeket tetszik írkálni.

      Válasz
  6. Nyilas

    10 hektár alatti területen 14,8 tonnát termelnek, amit olcsón adnak el a föld széléről, úgy, hogy még nem veszteséges a termelés
    10-50 hektár területen gazdálkodók már képesek 20 tonnát termelni kétszer annyi ráfordítással, így a kisgazdák által lenyomott ár miatt már veszteséges a termelés.
    Ötven hektár fölött már “nagygazdaság”. Méregdrága gépek, tonnaszámra a műtrágya, a növényvédőszer, a tárolóhely.
    Meddig lehet tízszeres ráforditással, kétszer annyi eladhatatlan terméket termelve zsarolni a kispénzű vásárlókat, hogy fizessék a gépgyártók, és a vegyi gyárak duzzadó profitját?

    Válasz
    • Sorok-Soros

      Igaza van Nyilas,semmit sem kell csinalni,mert az csak a piszkos kapitalistak profitjait duzzasztja. Le kell ulni a pityokafold kozepebe,es sirni. Persze a kissebb mega plusztermeket fel is lehetne dolgozni,peldaul szesznek amit belelehetne vegyiteni az uzemanyagba ugyebar,de akkor valakiknek profitot hoz,az mar mellekes,hogy munkat is adna egy par embernek. Az oriasi bortermelo Ausztralia,peldaul az eladhatatlan bort leparolta az uzemanyagok vegyitesehez. Csakhat a szuklatokoruseg az agyzsugorodashoz vezet(ett) es mast nemlatnak az ilyen Nyilasok,csak a profitot,es az ellen allandoan harcolni kell. Usd a toket,ne sirankozz. Mindenki termelje meg maganak a fogysztasra szukseges pityokat,a tombhazban cserepben az erkelyen,mert az az igazsagos jovo. Persze mas allamok,nincsenek elfoglalva az igazsagtalansaggal,Ok termelnek es eladjak,persze profittal.

      Válasz
      • Nyilas

        Kedves Jóe.
        Ontja magáéból a hülyeségeit mint ahogy szokta, anélkül, hogy értene valamit abból, amit más ír

        Válasz
        • Sorok-Soros

          Nyilas kedves,maga ontja a nagy okossagait,mint ahogy szokta,de attol meg mindig csak a diznyo hizlalasnal ragadott le. Ahelyett,hogy allandoan ostorozza,lenez minden olyan fejlodest ami munkahelyeket teremtene,mert a gepgyartas ,meg a mutragya gyarak munkahelyeket biztositanak,azokat mind fel kellene szamolni a maga okossagai szerint,es visszaterni a faekehez,mert akkor mindenki piszkalgatna a foldet egy marek pityokaert. Az lenne a csucs. Akkor mar nem is kellenenek ,,multik,, csak csereberelnek a pityokat tojasra,adiznyot csizmara,es igy tovabb. Feltetlenul induljon el es korteskedjek,hogy valasszak meg gazdasagi minyiszternek. Tiltasson le minden importot-exportot,hogy mindenki suljon meg a maga zsirjaban.

          Válasz
          • Tóducz

            S.S.Dzsóé, hogy oda van a munkahely teremtéssel és biztosítással, mindent csak ahhoz mér, mint egy vérbeli proli. Nem ártana Önnek egy kis Duna-csatorna.

    • Ginko

      Tisztelt Nyilas !

      Az okfejtése talán nem teljesen érthető,mert van egy piac és ezen belül vannak a fogyasztók .Azt hiszem a burgonyatermelés versenyképessége tőlük függ.

      Válasz
      • Nyilas

        Kedves Ginko.
        Pedig azt hittem, hogy elég érthetően írtam.
        Na fussunk neki még egyszer.
        Adott a kis termelő, aki felszántja a földjét, elveti a burgonyát, és az Istenre bízza mennyi terem. Ráfordítása a vetőmag ára, amit mellesleg amíg nem a Monsatotól kellett megvenni a saját előző évi termeséből történt ingyen volt, és a bele fektetett munka.
        Keveset termett ugyan, hektáronként 15 tonnát, és olcsón is adja el, de nyereséggel.
        A másik, a nagy gazdaság, sok tizmilliós gépparkkal, tonnaszámra a műtrágyával a vegyszerekkel. és kétszer annyit termel tízszeres költséggel. És a kistermelőt hibáztatja, hogy miatta ráfizetéses az ö termelése.
        A piac az öntörvényű. Elméletben a kereslet és kínálat szabályozná az árat, gyakorlatban meg a tüzsdespekulánsok.

        Válasz
        • Ginko

          Kedves Nyilas !

          Az a baj, hogy féloldalasan tetszik látni. A piaci verseny során az ár/érték alapján dölnek el az ügyek. A fogyasztót nem az érdekli , hogy kissebb, vagy nagyobb gazdálkodó szervezettől származik a termék , hanem az, hogy milyen a minőség, a kiszerelés és az ennek megfelelő versenyképes ár .( a burgony nem tözsdén forgó termék )
          A nagy forgalmazók áruházláncok, de a kiskereskedő is -a szerint kötnek szerződést – az elöbb felsoroltak mellett – hogy a temelő/forgalmazó mennyire képes folyamatosan és biztonságosan szállítani. ( nagy kérdés, hogy ezek a mi termelőink kötnek e valakivel szerződés, vagy csak akkor keresnek vevőket ha a nyakukon van a termés )

          Amit ön ír , az helytálló. De ez a dolog egyszrerübb része. A szóban forgó termelőknek viszont az a legnagyobb baja, hogy az így -úgy megtermelt termékük csúfságosan alacsony áron kel el és igen nagy hányada a termésnek a pocsékba megy.

          Ráadásul, a helyi áruházak, -van amikor a zöldséges boltok is- igen sokszor lengyel, német vagy osztrák forgalmazótól származó burgonyát árulnak.

          Válasz
          • Nyilas

            Igen Ginko úr. Féloldalasan. mert nem az 1000 hektáros termelők szemszögéből, hanem a társadalom hosszú távú léte felül kérdezem, hogy érdemes e tízszeres ráfordítással kétszer annyi eladhatatlan terméket előállítani.
            Az egyéni termelő önös szempontját megértem. Az adott viszonyok között természetes, törekvés, a minél nagyobb terméshozam. Ezért minél nagyobb területen, minél több műtrágyával egyre többet termelni. Egyre több vegyszer, mérget, ha úgy vesszük, alkalmazni, növényvédő szer, gyomirtó, alkalmazásával, hogy minél kevesebb legyen a termeléscsökkentő tényező, és ezzel egyre drágábbá válik a termelés.
            De igen Ginko úr. A burgonya is, mint minden áru tőzsdén forgó termék. A Mozsi bácsi ugyan amikor kiviszi a piacra, írhat rá akármennyi árat, de hogy “tol-ig” mennyiért tudja eladni azt bizony a tőzsdei ármozgások határozzák meg.
            Ha szerződést kötnek akkor is, de akkor is, ha csak a megtermelt árura keresnek vevőt.

        • Ginko

          Kedves Nyilas !

          Ön lehet, hogy – részletekben – jókat ír, de ezzel a gondolkodásmóddal, szemlélettel lehet a teljes gazdasági lehetetlenülésbe, az önfelszámolásba belefutni.

          Sajnos , vagy ezt a gazdasági problémát nem tetszik érteni,átlátni vagy abban az irányban tetszik az összefüggésekre rávilágítani ami nem a valós helyzetet tükrözik.

          Itt alapvetően nem termesztési, termelési problémákról van szó. Ez lennea egyszerübb.

          Itt az értékesítés tervezetlensége, szervezetlensége a baj.Ezen túl pedig a legnagyobb probléma az,hogy nem is hajlandóak – évek óta – erre megoldásokat keresni. Mindenki megmarad a siránkozásnál, holott – ismét említem- Székelyföld tele van jól képzett , ennek a feladatnak az elvégzésére alkalmas fiatal szakemberekkel.
          Sajnos akkor, amikor Mózsi bácsikat tetszik emlegetni, meg a burgonyára mint nemzetközi tőzsdei termékre tetszik hívatkozni – ami nem igaz -és a bajt holmi spekulánsok nyakába tetszik varni akkor úgy érzem mintha visszakerülnénk a Micsurin és a kosztromai szarvasmarha korszakába. Vagy azt a sajnálatos teoriát tetszik magáénak vallani, hogy a Székelyföld maradjon,
          illetve legyen egy kis magyar skanzen?

          Válasz
          • Nyilas

            Tisztelt Ginko úr.
            Igaz, hogy a cikk a székelyföldi pityókatermelőkről szól, de engedelmével én globálisan értelmezem a problémát.
            Hosszan ecseteli. hogy én mennyire nem értek hozzá, meg mennyire nem látom át a problémát, de még egyszer sem sikerült válaszolni a kérdésemre, hogy “meddig érdemes tizszeres ráfordítással kétszer annyi eladhatatlan terméket előállítani
            Mellesleg, ha sikerül kilépnie Mózsi bácsi piaci standjáról, akkor bizony a pityóka,tetszik vagy nem tőzsdei termék. Mert Mózsi bácsi nem tudja az árait a nemzetközi kereskedelem által meghatározott trendektől eltérően alakítani.

          • Ginko

            Tisztelt Nyilas !

            Azt írja hogy :“meddig érdemes tizszeres ráfordítással kétszer annyi eladhatatlan terméket előállítani” ?

            A válasz az, hogy semeddig.

            De nem erről szól az írás . Meg ezt a helyzetet egy normális ember nem tartja fenn. Továbbá a cikk sem erről szól.

            A burgonyatermelőknek nem az a baja, hogy nem tudnak termelni, hanem az, hogy nem tudják a terméket megfelelő módon és áron eladni.

            Nem azt írom , hogy nem ért az ügyekhez, hanem azt, hogy teljesen félre tetszik vinni a dalt.Csak azt nem tudom, hogy miért ?

  7. ez van

    Jó lenne, ha a témához egy szakember is hozzászólna, például Joe!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves ez van, megtörtént.

      Válasz
  8. antal m.

    Egyszerűen a fotóból is kiderült az, hogy a gazdák jól gazdálkodnak, nagy a termelési szint!
    Az alacsony jövedelmezőséget a külpiacról való behozatal okozza, amely le veri az országban termelt krumpli árát! Országszinten kellene megszervezni, a krumpli szükségletet úgy, ahogyan azt követeli az ország szükséglete! MEGOLDHATÓ LENNE,- KORMÁNY SZINTEN!

    Válasz
    • Ginko

      Tisztelettel ajánlom kedves antal m. ne tessék a tudatlanságra, még egy lapáttal rárakni a tájékozatlansággal.
      Mivel Románia belépett az EU-ba a burgonya és més termékek esetében is érvényesül az áruk szabad áramlása elve.Tehát verseny van és nem lehet semmit sem, különösen az importot ilyen egyszerűen tiltani.
      ( Különösen akkor ha az ár érték arány tekintetében versenyképesebb az import.)
      A szocialista tervgazdálkodás – ha tettszett róla már értesűlni – az most éppen megszünt. A piaci viszonyok lettek a meghatározóak.Önaltatás és nagy -nagy tévedés ha az érintettek az államtól várnak iránymutatást és a segítséget.

      A burgonya termesztés szinvonala, a megtermett burgonya minősége és mennyisége a feladatoknak még a felét sem teszi ki. A terméket áruképessé kell tenni. ( a zsákolt vegyes burgonya eladás ma már csak töredéke a keresletnek) A burgonyát megfelelően tárolni kell és képesnek kell lenni a folyamatos kis kiszerelésü szállításra. Egy nagy áruháthálózat (pl a Kaufhof ) csak így vásárol. Ezért vesznek és esznek az emberek Csikszeredában, meg Székelyudvarhelyen lengyel, osztrák, meg német burgonyát.
      A burgonya feldolgozásának a szükségessége ma már közismert dolog.Vajon csinálják ?

      Végül- már sokszor írtam- a Szákelyföld dugig van képzett , a fentiekben irtakhoz igen jól értö fiatalokkal.Ők lehet hogy éppen Németországban szedik a krumplit.
      Vajon a “vándorgyűlésen ” meg ahogy a róla szóló cikk azt visszatükrözte tudnak e többet a siránkozásnál ?

      Válasz
      • Dobai

        A Gingo bácsi egy szaki! Meglátszik, hogy nem egy
        kommunista apuka magjának éretlen gyümölcse, mit
        egyesek.

        Válasz
  9. Ginko

    Az a helyzet hogy tudatlan, szakmailag rossz írásokat kár közzé tenni. Mert vagy a cikkíró teszi oktondinak a krumplis csapatokat, vagy tényleg azok. Ez utóbbit nem akarom elhinni.

    Válasz
  10. Tóducz

    Pedig a pityókatermelők is gazdálkodók, de úgy látszik, hogy rosszul csinálják.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.