Eredetileg Arató Fesztiválra indult Szíki Károly színművész vezetésével egy kisebb egri delegáció, de az utolsó órákban derült ki, hogy az időjárás újraírta a nap koreográfiáját, mert a hatalmas esőzés miatt lehetetlen volt a búza learatása. Így az ünnepség várat még magára, de a program első fele megvalósult: a fehéregyházi templomban az I. világháború áldozataira emlékeztek.

Az Árpád-korban keletkezett Fehéregyháza a 2002-es felmérés szerint a Fehéregyházi völggyel, Határpatakkal és a Sárpataki völggyel 2539 románt, 726 magyart tart számon.

A legmegpróbáltabb falvak közé tartozik, ahol több ízben is a szemben álló vallások próbálták megszerezni az egyeduralmat, hol pestisjárvány pusztított, s a település elszenvedte Székely Mózes hadainak, kurucoknak, labancoknak bevonulását, Kemény János és Ibrahim pasa hadait, szenvedték I. Rákóczi György rendeleteit, papok dézsmáit, császárok önkényét, román dúlást 1848-ban, Vasile Moldovan légióját, hogy a székely népfelkelők felégették a falut, s Haller Ferenc két tucat parasztot mészárolt le… Majd itt maradt nagy pecsétnek az 1849-es csata, amelyben megsemmisült Bem tábornok csapata, és menekülés közben a Héjjasfalva felé vezető úton, az Ispánkút közelében Petőfit is leszúrták. Olyan sorsverte falu ez, ahonnan a legtöbben vándoroltak ki az 1900-as évek elején Amerikába. S ezt követte az I. világháborús zsugorodás, amikor tovább csökkent a magyarok számaránya, mert a katonák közül többen is elestek a frontokon. Rájuk emlékeztek a református templomot zsúfolásig megtöltő hallgatók és előadók.

A hálaadó istentiszteletet Benefi Sándor mutatta be, aki 399 református személy lelkipásztora.

Prédikáció­jában az elviselhetetlen szorítást, a kisebbségben élés problematikáját, a lélekben és testben fogyatkozás rémképét mutatta fel, majd az összefogás elengedhetetlen szüksége mellett a lélekben való megerősödést sürgette.

Versek, szavalatok közé illesztve Ambrus Pál mutatta be a fehéregyházi magyarság történetét, a háborúkban vállalt szerepét és tragédiáját, majd diákjaival elhelyezte a székely és a magyar zászlót, amelyek a hősök tábláját fogják közre. A Homo Novus Egyesület férfikórusa, amely nemrég alakult, de érezhetően kiváló hanganyagot egyesít, I. világháborús dalokat adott elő.

Szíki Károly színművész ez alkalomra olyan előadást készített, amely a község Fehéregyháza emlékeihez méltó, amelynek vendége volt Kazinczy Ferenc, ahol két ízben is lakott Bethlen Kata (1717–1719, 1720–1722), ahol Szabó T. Attila erdélyi magyar nyelvész, történész, irodalomtörténész, néprajzkutató született (1906. január 12-én), hűséges az Ispánkúthoz (Petőfi-emlékmű), ahol a költő elesett, Bem apó obeliszkjéhez, a kis dombon álló turulmadaras obeliszkhez, amely a csatában elesett honvédek emlékét őrzi, az 1848-as szabadságharcos Haller Józsefhez (1850-ben a hadbíróság kötél általi halálra és javainak elkobzására ítélte, 1852-ben az ítéletet várrabságra változtatták). Szíki az emlékek és hősi tettek felelevenítésére a közelmúltban elhunyt Kányádi Sándor költeményeit és Petőfi Sándor halálának napja alkalmából (július 31.) az ő verseit hívta segítségül.

Segesvár ezen a forró nyári napon, közel a ’48-as forradalom vérbe fojtásának napjához, ismét bizonyította, hogy méltán kapta a nemzet szívdobbanása jelzőt. (Heti Hang Szóró)

Háromszék