Fotó: sogorcsaba.eu

Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szavazott az Európai Parlament (EP) Foglalkoztatás és Szociális Ügyekért felelős szakbizottsága. Az erről szóló jelentést kedden fogadta el a testület. A dokumentum magába foglalja Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő javaslatait is, melyek szerint az új hatóságnak foglalkoznia kell a más tagországbeli munkavállalók elleni megkülönböztetés megszüntetésével, illetve fel kell lépnie a munkaerő-kizsákmányolás ellen is.

Az Európai Bizottság által idén márciusban javasolt új uniós ügynökség általános célja: támogatni a tagállamokat a munkaerő-mobilitás és a szociális biztonság összehangolása területén létező uniós jog hatékony alkalmazásában. A hatóság felállításának szükségességét az európai polgárok egyre növekvő mobilitása adja. Jelenleg az EU-nak több mint 17 millió olyan polgára van, aki állampolgárságától eltérő tagállamban dolgozik vagy él. Sógor Csaba szerint a romániai magyar közösségben is rendkívül megnőtt a külföldön munkát vállalók számaránya, ezért „számunkra is fontos a szabad mozgásra és munkavállalásra vonatkozó uniós szabályok végrehajtásának megerősítése”.

Az RMDSZ-es képviselő az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE) volt a téma néppárti felelőse. Leadott módosító javaslatai az elfogadott dokumentumban is tükröződnek, így ez a jelentés kelet-közép-európai szempontból fontos kérdéseket is az ügynökség hatáskörébe sorol.

Egyrészt, az Európai Munkaügyi Hatóság új feladata lenne a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgását akadályozó tényezők feltárása és kielemzése az Európai Bizottság és a tagállamok számára. Jelenleg több tagállamban léteznek olyan rendelkezések, amelyek diszkriminatívak a más tagországból érkező munkavállalók számára, és amelyek szembe mennek az egységes piac munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgására vonatkozó alapelvével.

Az erdélyi képviselő másik fontos elfogadott javaslata volt, hogy a hatóság a külföldi munkavállalók súlyos kizsákmányolása ellen is lépjen fel. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a kizsákmányolás általános, de gyakran láthatatlan jelenség, sok gazdasági ágazatban előfordul (többek között a mezőgazdaságban, az építőiparban, a háztartási munka terén, valamint a hotelek és éttermek esetében) és a munkavállalók különféle csoportjait érintheti. „A jelenség közös jellemzői, hogy ezek a személyek az illető országban gyakran hivatalos munkaszerződés nélkül dolgoznak, a létező minimálbér alatt keresnek, ugyanakkor a jogilag megengedettnél többet dolgoznak. Gyakran nem megfelelő körülmények között vannak elszállásolva és nem kapnak szabadságot vagy betegszabadságot sem” – magyarázza Sógor Csaba, aki úgy véli a külföldön munkát vállalók kizsákmányolásának veszélyét növeli az adott ország nyelvének és a helyi jogi előírások ismeretének hiánya, illetve az, hogy a kizsákmányolt személyek nem tudják hova fordulhatnak segítségért.

Sógor Csaba rámutatott: az európai polgárok szerint a legjelentősebb uniós vívmány az, hogy az EU területén bárhol lehet élni, dolgozni, tanulni és üzleti tevékenységet folytatni. Ezért is bír akkora fontossággal, hogy a munkavállalók jogait EU-szerte biztosítsák és védjék, ebben lehet nagy szerepe az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásának.

A jelentésről várhatóan a jövő év végén szavaz az Európai Parlament plénuma. (sajtóközlemény)

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük