Erdély.ma
2021-05-08 szombat, Mihály RSS

Sógor Csaba az EBESZ berlini találkozóján: további lépésekre van szükség a nemzeti kisebbségek védelme terén

Fotó: sogorcsaba.eu

Nem szabad a szőnyeg alá söpörni a kisebbségi kérdést Európában, a tagállamok jóhiszeműségének hiányában a problémák maguktól nem oldódnak meg” – fogalmazott Sógor Csaba az elmúlt évtizedek romániai kisebbségpolitikáját ismertető beszámolójában az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének égisze alatt zajló nemzetközi konferencián.

Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az EBESZ Berlinben zajló rendezvényén Az elmúlt évtizedek európai kisebbségvédelmet érintő erőfeszítései és azok romániai magyarság helyzetére gyakorolt hatásai címmel tartott csütörtökön előadást. A többnapos eseményen közel 300, a világ különböző pontjairól érkezett parlamenti képviselő vesz részt.

Sógor Csaba előadásában elmondta, az utóbbi évek valósága teljesen más képet mutat, mint amit a román diplomácia láttatni szeretne, komoly aggodalmak merültek fel a romániai magyar kisebbség jogait illetően.  Az elmúlt időszak tapasztalata azt mutatja, hogy az Európa Tanács egyezményein alapuló romániai törvényekben szavatolt jogok sem érvényesülnek a gyakorlatban, Románia opcionálisnak tekinti azok betartását. „Ráadásul annak folyamatos szajkózásával, hogy a magyar közösség már elegendő jogokat élvez, a román politikai elitnek sikerült széleskörű társadalmi támogatást kapnia a magyar kéréseket elutasító kemény kiállásához” – magyarázta.

Az EP-képviselő a romániai magyarok helyzetének ismertetése során külön elemezte az EU-s csatlakozás előtti és az azt követő időszak kisebbségpolitikai fejleményeit. Mint mondta, az Európa Tanács két fontos egyezménye – a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – ugyanakkor az a nyomás, amely az EU-s csatlakozási tárgyalások során Romániára irányult, arra késztette az országot, hogy több kisebbségvédelmi intézkedést hozzon, ekkor születtek például az anyanyelvhasználatot garantáló törvények. „A meglévő törvények gyakorlati alkalmazása azonban azóta is folyamatosan akadályozott. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet pedig azóta sem került elfogadásra. Ez volt Románia egyik legfontosabb kisebbségbarát vállalása az európai integrációs folyamat során” – ismertette a romániai valóságot Sógor Csaba, aki érveit olyan erdélyi magyar ügyekkel is alátámasztotta, mint például az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának befagyasztása, a Székely Mikó Kollégium esete, a marosvásárhelyi római katolikus iskola vagy éppen a MOGYE helyzete.

Az Európa Tanács az utóbbi években több jelentésében is kifogásolta a román kisebbségvédelmet. Ez is azt mutatja, hogy további lépésekre van szükség az országban a nemzeti kisebbségek védelme terén, az eddigi megoldások nem elegendőek” – mondta a képviselő. Rámutatott: az EU is kezdi felismerni azt, hogy nem lehet kizárólag a tagállamok jóhiszeműségére bízni ezt a kérdést. Sógor Csaba elmondta, az elmúlt évek európai parlamenti munkája során kisebbségvédelmi kérdésekben is folyamatosan az EU szerepvállalását kérték, most egy sikeres európai polgári kezdeményezés (ECI), a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomag is alátámasztja, hogy erre valós igény van az uniós polgárok részéről is.  (sajtóközlemény)