Hogyha valaha is el fog szakadni Erdély Romániától, az nem a magyarok, nem a szászok, nem az oroszok, nem az amerikaiak vagy ez Európai Unió miatt fog történni. Akik meg fogják elégelni a bukaresti vezetést, azok épp az erdélyi románok lesznek.

Az erdélyieknek elegük van a faragatlanságból, a Bukarestből „importált” balkáni felületességből és cselszövésből. Ezek a sajátosságok ismeretlenek voltak száz évvel ezelőtt az Osztrák–Magyar Monarchiában. Egy évszázada erőlködik Bukarest, hogy Erdélyt, a Bánátot, a Partiumot és Máramarost lezüllessze a Kárpátokon túli területek szintjére.

Azonban száz esztendő sem volt elég, hogy ezt a nemzeti „célkitűzést” elérjék, még akkor sem, ha nekünk, erdélyieknek még a saját történelmünkhöz, a „regionális büszkeségünkhöz”, a kultúránkhoz és a hagyományainkhoz való jogainkat is elvették. Ebben az Európában egyedülálló multikulturális térben folyton elhintették a magyarok és a románok közti ellenségeskedést, erőltették a kisebbségek asszimilációját, kiárusították a szászokat és a zsidókat, és igyekeztek folyton bomlasztani az autentikus erdélyi értékeket. Azt a görög katolikus egyházat, amelynek jórészt a nemzet kiteljesedése köszönhető, törvényen kívül helyezték.

A görög katolikus papokat kommunista börtönökbe zárták és megkínozták, attól függetlenül, hogy az Erdélyi Iskola korifeusainak szellemi követői voltak, a román kultúra kútfői, akiknek szelleméből a Kárpátokon túliak is bőven táplálkoztak. Erdély szellemét egy olyan „Bukarest” börtönözte be és ítélte halálra, amely képtelen volt elfogadni azt a sokszínűséget és intézményesített autonómiát, amely a Balkánon ismeretlen.

Szemmel is jól érzékelhető, hogy egy évszázad alatt sem sikerült Romániának integrálnia a volt Osztrák–Magyar Monarchia bekebelezett területeit. A kulturális, gazdasági és társadalmi különbségek olyan jelentékenyek, hogy a Bukarest által száz év alatt elhintett gyűlölet sem tudta aláásni teljesen a két világháború közötti időszakban és a kommunista diktatúra alatt a különböző etnikumú és vallású erdélyiekben a multikulturalizmust és a vallási sokféleséget. És amennyiben eddig nem sikerült, ebben a hiperinformatizált korban, amelyben élünk, még kevésbé lehet eredményes a nacionalista propaganda.

Csak egy magyarázata lehet a Regát erdélyi asszimilációs politikája eredménytelenségének. Ez egy történelmi törvényszerűségből fakad, amely szerint a magasabb rendű civilizációk mindig magukba olvasztják a fejletlenebbeket, s ez fordítva sosem lehet érvényes. A görögök még akkor is érvényesültek kulturálisan, sőt, vallásilag is, amikor katonai értelemben elfoglalták őket a rómaiak. Mert a hellenisztikus kultúra messze fejlettebb volt a rómainál. A maguk rendjén aztán a rómaiak is rákényszerítették a nyelvüket, a szokásaikat a leigázott fejletlenebb népekre. Egyiptomban azonban ez nem történhetett meg, lévén, hogy az ottani kultúra magasabb rendű volt a hódítókénál, Róma csak politikai és katonai szinten volt képes felülkerekedni.

Hogyan lenne képes Bukarest szellemileg is asszimilálni Erdély lakosságát, függetlenül, hogy románokról, magyarokról, szászokról beszélünk, ha a Regát és Bukarest kulturálisan ma is messze alulmarad a K. und K. bekebelezett területei mellett? Az első egyetemet 1581-ben alapították Kolozsváron. A Kárpátokon túli országrészben 279 év múlva, történetesen Jászvásáron létesítették 1860-ban az első egyetemet. Ezt a 279 évet nem volt képes áthidalni száz év alatt a „Nagy Egyesülés”.

Mint ahogyan az osztrák adminisztráció által létrehozott jogi intézményeket (többek között a telekkönyvet) sem lehet kitörülni az egyesülés előtti időkből. Hadd ne beszéljünk most azokról a városokról, várakról és várkastélyokról, amelyeket a magyar kormányzat, az osztrák vagy éppenséggel az osztrák–magyar adminisztráció építtetett, s amelyek annyira különböznek az olténiai vagy moldvai mezővárosoktól. Erdély évszázadokkal előzte meg civilizációban és kultúrában a Regátot.

Erdély asszimilációja egy teljesíthetetlen feladat a bukaresti adminisztráció számára. Még csak az onnan érkező nacionalizmus és a hazafiasság sem hiteles, mert Románia és a román nemzet tudata Erdélyben született, onnan terjedt át a Kárpátokon. Ma is helytálló Constantin Noica megállapítása: „Politikai értelemben Erdély egyesült ugyan Romániával, de spirituálisan soha.” (Ştefan Ciocan egyik utolsó írása, 2018. május 8.)

Háromszék

17 hozzászólás

  1. Kiváncsi

    Jó lenne, ha a szerkesztőség megjelölné az eredeti (román nyelven írott) forrást!

    Válasz
  2. Dühös románszakértő

    Ne hagyjuk magunkat elvakítani az ilyen cikkek által! Egy független Erdély csak annyival lenne jobb nekünk, hogy 20 millió román helyett csak öt és félmillió nyomna el minket. Lásd, a két világháború között a Magyar Irredentizmus – tévesen – milyen nagy reményeket fűzött a “hozzánk mindig hűséges és testvéri tótok önrendelkezési törekvéseihez” a csehek ellenében. Aztán Tiso, majd mégkésöbb Gustav Husak, Meciar és Robert Fico rémuralmai megmutatták és mutatják ma is, valójában mit is jelent a “hozzánk mindig hűséges és testvéri tótok” önrendelkezése. Nyissuk fel a szemünket: a független Erdély nem magyar ügy. A Magyar ügy a Magyar Irredenta, a Szent Márciusi Ifjak 12. pontja: Unió Erdéllyel (és a többi elszakított országrésszel is!)

    Válasz
    • Sorok-Soros

      Duhos ur,duhossegeben,elvesztette a jozaneszet,azt kell mondjam. Mert ha visszallitanak a naagy M.O.-jat akkor hogy is kepzelne el???- hogy 7-8 millio magyar nyomna el a 20-25 millio tobbseget? Es azok zsebbredugodt kezzel sirnanak,mert duhos ur aztan rendet csinalna. A vilag szaz ev alatt oriasit valtozott,es valtozik,es egy jozangondolkodasu ember nem mond ilyeneket. A jozangondolkodasu ember belatja az aktualis helyzetet,es azon belul probal megelni es a lehtosegeken belul probalja,hogy a nemzetiseget,kulturajat ,szokasait stb. fentartsa,ideig oraig,mert szaz ev,vagy ezer ev az emberiseg torteneteben semmi. Csak mint egyen annak van valami jelentosege a szaz ev. Ha az osei pl. a torok hodoltsag alatt torokokke valtak volna es ma ott Torokorszag lenne,magara nezve semmi jelentosege nem lenne.

      Válasz
      • Tóducz

        S.S.Dzsóé, könnyű Ámerikából hülyeségeket beordibálni!

        Válasz
      • Dühös románszakértő

        Soroskám, Erdély összlakossága nincs 20 millió, de tíz se. 6 és fél millió, akikből az 5 millió román testvérét maga után küldjük Amerikába. Úgyis maga szerint olyan szar itt Kelet-Európába, hát jól ellesznek magával a tengeren túlon.

        Válasz
        • Sorok-Soros

          Szakerto ur,meg egyszer fusson neki! Mikor a 12 pont elfogadasat kertek,akkor a M.O.-i hatarok hol is voltak?? Aztan ebbol mi lenne? A korben levo orszagokat is felbontana? Maga?? Van ekkora hatalma? Ami pedig Toducz urat illeti,onnan meg konnyebb hulyesegeket ordibalni. Juj hogy megijedtem,aztan maga fog utannam kuldni 5 millio embert? Idaig fogja kergetni oket,vagy repuloket fogad a szallitasra. Ne legyen olyan nagykepu,es inkabb arra torekedjen,hogy bekeben eljenek,mert a veszekedesbol-verekedesbol,meg senki sem gazdagodott meg, csak a harmadik.

          Válasz
  3. antal m.

    Tóducz-nak ajánló! A fentiekben be mutattak egy térképet is, Erdélyt.
    A kolozsvári egyetemet 1581-ben, e térségben élő népeknek alapították-fejlesztették!
    EZ KITŰNŐEN KIOLVASHATÓ!

    Válasz
  4. antal m.

    Dobai ! Nem ütőt a szeg mellé!

    Válasz
  5. GERGELY

    Az emberek mások, más a kultúrájuk. Olyanná teszi az ember a környezetét, amilyen a benseje.

    Válasz
  6. antal m.

    Tóducz,- Az Ön szenvedélye ,,S.S.Dzsója,, akkor viselje gondját!
    Ön kiket véd ,,művelődött,, cél irányával, hisz nincs szó ilyenekről!?
    Megtalálja ugyan: ,,A Kárpáton túli országrészben 279 év múlva, történetesen Jászvásáron létesítették 186o-ban az első egyetemet.,,
    Ha van más pontos véleménye, azt fejezze ki, – érhetően! !

    Válasz
    • Tóducz
    • Dobai

      antal m. itt Tóducz úrnak kell igazat adni, mert
      ő ott volt rektor és jezsuita főszélhámos
      másodállásban.

      Válasz
      • Tóducz
  7. antal m.

    ,,kiknek és miknek köszönhetően,, -kérdi Tóducz!
    Ha le van írva fentebb ,, Az első egyetemet 1581-ben alapították Kolozsváron,, abban minden benne van! Valószínű azt akarná kihangsúlyozni Tóducz, hogy ,,1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem jezsuiták, majd Bethlen Gábor a XVII század elején folytatták,egyetemeket alapítottak!

    Válasz
    • Tóducz

      antal m., 1581-ben nem a romákoknak alapítottak egyetemet! Tud va egy romákról, aki ezen az egyetemen “művelődött” volna ki? Ne tessék S.S.Dzsóéskodni!

      Válasz
  8. Tóducz

    Az írás nagyon közel áll a valósághoz, csak arról nem szól, hogy kiknek és minek köszönhetően fejlődött az Erdélyben migrált romákságnak a kultúrája a Kárpátokon túli romák kulturáltság fölé!

    Válasz
    • Névtelen

      Egyszerű a.válasz. A nagy román betelepítések a regormáció után történtek. A magyar elit megpróbálta a migránsok között is terjeszteni a Lutheri tanokat, így leforditottäk a Bibliát(vagy annak részeit) román nyelvre és kötelezték a.pópákat hogy ne szlavón nyelven hanem a köznyelven prédikáljanak. Ezzel megalkottak egy latinhoz közeli oláh irásmódot és irodalmi nyelvet. A Kárpátokon kívül inkább megmaradt.a szláv befolyás.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.