Stojan Ivkovic és a csapat énekli a magyar Himnuszt Kolozsváron / Fotó: Béres Attila / Magyar Nemzet

Talán mondani sem kell, éjszakába nyúlt Kolozsváron az ünneplés a keddi győztes magyar–román kosárcsata után, amelyen Magyarország kiharcolta, hogy vasárnap Isztambulban Eb-nyolcaddöntőt játszhasson, alighanem Szerbia ellen.

A meccset követő show úgy kezdődött, hogy némi felkérés után Stojan Ivkovic nyakába ugrott Hanga, vagyis a szövetségi kapitányéba a csapatkapitány. A magyar tábor, akárcsak egy nappal korábban: „Gyertek fel, gyertek fel!” rigmussal hívta fel a lelátóra a kolozsvári hősöket. A csehek elleni csata után erre még nem került sor, a románok elleni harc, diadal és továbbjutás után viszont már más volt a helyzet. Amikor Hangáék egyszer csak megindultak a közönség felé, mi tagadás, nekünk is könny szökött a szemünkbe.

Néha úgy éreztük, leírhatatlanul sokáig tartotta a közös éneklés, egy-egy játékos, aki a vegyes zónába kisétált, hogy interjút adjon, rohant vissza, hogy ebből semmikép ne maradjon ki. Ivkovic kapitány is lélekszakadva tért vissza a sajtóteremből, és ő, aki egykor azt mondta magáról, hogy „jugoszláv vagyok”, majd montenegróira váltott (horvát és szerb szülei vannak, magyar felesége és gyermeke), a székely himnusz éneklésére biztatott mindenkit.

Amikor beszélni kellett az újságírókhoz, nem nagyon találta a szavakat.

„Boldog vagyok… Sokszor elmondtam már, nekem vannak a legjobb fiaim… De nekem van a legjobb stábom is… Köszönöm a fiúknak, köszönöm az országnak. Most elmegyek a feleségemmel vacsorázni.”

A kapitány úgy véli, jobb játékosaink vannak, mint Romániának, de csapatszinten is jobbak vagyunk.

A meccsen tündöklő Vojvoda Ádám a vegyes zónában úgy vélekedett: „Újabb csoda történt a magyar kosárlabdában. Ott vagyunk Európa legjobb tizenhat csapata között, ez nagy dolog, megyünk Isztambulba. A higgadtság volt a lényeg ebben a légkörben a románok ellen, és mi végig higgadtak maradtunk.”

A legalább ezerfős magyar szurkolótábor nem hagyta ki a ziccert, már a meccs hajrájában rázendített a Hungária együttes Isztambul című számára. Az öt nagyon fontos pontot szerző Eilingsfeld János úgy látja, időnként azért kapkodott a magyar csapat, de valóban a higgadtság volt a jellemző, ez döntött: „A románok is az életükért küzdöttek, de a fantasztikus magyar tábor segített minket.”

Marcel Tenter, a románok szövetségi kapitánya szerint csapata nagy meccset játszott, a második negyed elejétől azonban nem bírta a lépést a mieinkkel.

A szerda a pihenésé, csütörtökön pedig a világ egyik legjobb együttese, Spanyolország ellen csak élvezni kell a játékot. Akárcsak az életet itt, Kolozsváron.

Arday Attila / Magyar Nemzet

2 hozzászólás

  1. Pesti jampi

    Jaj de szép volt megélni, hogy egy újabb sportágban jobbak vagyunk mint a vlah-ok. S az csak fokozta az élményt, hogy egy elrománosított magyar városban volt a meccs. Büszke lehet, aki ott – az ellenséges csarnokban – szurkolt a nemzetnek. Köszönjük mindenkinek (a harcos, csupaszív csapatnak és a 900 hangos szurkolónak) a hatalmas élményt!

    Válasz
  2. Tóducz

    Ki lesz tiltva Romákiából, a Furcsány Fegyenc DK-ás Magyarországáról, az EU-ból és máshonnan is!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük