Jó hír a régi magyar kulturális értékek iránt érdeklődőknek, hogy a méltatlanul elfeledett Szakács Tudomány 1580-ból című könyv, amelyet az erdélyi fejedelemség főszakácsa jegyzett fel kézírással egykor, s amelyet báró Radvánszky Béla 1892-ben legépelt és 1893-ban kiadott, 125 év után újra megjelent.

Szakácstudomány az erdélyi fejedelemség idejéből - Szekeres-Lukács Sándor négyszáznegyvenéves kulturális örökséget tett közkincssé   

A felsősófalvi születésű, ma Monoron élő Szekeres-Lukács Sándor jogász-történész, az Erdélyi Körök Országos Szövetségének (EKOSZ) elnöke több éves munkával átírta, a XIX. századi szöveget a mai helyesírásnak megfelelően kijavította, előszót és szövegmagyarázatot csatolt hozzá és ezt a rendkívüli fontosságú magyar kulturális örökséget képviselő remeket ismét közkinccsé tette. Mi több, arról is gondoskodott, hogy az igazi különlegességnek számító kötet ajándékként a Kárpát-medence lehető legtöbb magyar középiskolája és főiskolája könyvtárába eljusson.

De vajon milyen tudást hordoz és milyen üzeneteket közvetít a ma olvasójának ez a négy és fél évszázaddal ezelőtti időből származó munka és milyen fogadtatás övezi a közelmúltbeli újrakiadást? A szerző-szerkesztő Szekeres-Lukács Sándort sok más mellett erről is megkérdeztük.

– Hogyan talált rá erre a valóban kuriózumnak számító, közel félévezredes szakácstudományi leírásra?

– Az első magyar szakácskönyvet, amelyet kézzel írtak és korunkra is fennmaradt, az erdélyi fejedelemség főszakácsának 1580-ból származó szakácskönyvét a Pécsi Tudományegyetem Digitália nevű könyvtárában fedeztem fel véletlenül, 2012-ben. Evlia Cselebi török világutazó 1660 és 1664 közötti magyarországi utazásait olvasgattam, amikor véletlenül ráakadtam a Régi magyar szakácskönyvek című kiadványra. Ebben örömmel láttam azt az óriási magyar kultúrkincset, amelyet először és tudomásom szerint mindez ideig egyedül báró Radvánszky Béla (1849–1906) fedezett fel, dolgozott át és jelentetett meg 1893-ban, a Házi történelmi emlékeink sorozatban (Báró Radványszky Béla: Régi magyar szakácskönyvek, Budapest: Athenaeum R. Társ. bizománya, 1893). A Szakács Tudomány 1580-ból címet is ő adta az erdélyi fejedelmi főszakács szakácskönyvének.

Sajnálatos módon a Szakács Tudomány írójának a neve a kéziratos könyvből lemaradt, hiszen ennek az első két oldalából alig maradt meg valami. Annyit azonban tudni lehet, hogy a főszakács nem egy közönséges ember volt, mert a főzés tudománya mellett – ez a Szakács Tudományból megállapítható – művelt, több nyelven beszélő magyar ember volt: ismerte a német, a cseh és a lengyel nyelveket és ezek mellett a kor színvonalának megfelelően a latint is. Gyönyörű magyarsággal megírt művében az általa írt előszót ezzel a mondattal fejezi be: „Finis praefationis”, vagyis Vége a bevezetésnek, a szakácskönyvet pedig e szavakkal zárja: „Laus et gloria Deus” vagyis Dicséret és dicsőség Istennek.

– Azon kívül, hogy iskolázott, több nyelven beszélő erdélyi magyar ember volt, mit tudunk még az erdélyi fejedelemség főszakácsáról?

– Valamikor a XVI. század közepén tanulta ki a szakácsmesterséget. Európa sok országában megfordult, és büszke volt magyarságára, hiszen tudatában volt annak, hogy a magyar konyhaművészet oly magas fokon állt akkor, hogy sok idegen nép fia tanulmányozta.

Radvánszky alaposan körbejárta a kérdést, és könyve előszavában elég részletesen boncolgatja, hogy a mű melyik magyar király és erdélyi fejedelem idején keletkezhetett. Szerinte a könyv írója Szapolyai János Zsigmond választott magyar király, illetve Báthory István, Báthory Kristóf és Báthory Zsigmond fejedelmek idejében szolgálhatott szakácsként a fejedelmi udvarban.

A főszakács 689 ételleírást ad meg. Műve igazi magyar receptes könyv, és cáfolja azt az alaptalan állítást, hogy a magyarságnak ne lettek volna saját receptjei és minden receptet az idegen népek fiai állítottak volna össze. Bizonyára más magyar nyelvű szakácskönyvek is létezhettek korábban, de a történelem viharában rengeteg könyvünk, írásos dokumentumunk megsemmisült. Tudjuk, hogy Hunyadi Mátyás főszakácsa a Nagyszakácsiból származó Veres György volt és a főszakács mellett a személyzet is magyar emberekből állt. Miért is ne születhettek volna értékes művek Mátyás király udvarában, hiszen Magyarország abban az időben az európai államok között nagyhatalomnak számított, könyvtára a vatikáni könyvtár után a második legnagyobb volt Európában. Radvánszky írja a könyv előszavában, hogy Bercsényi Miklós ungvári várának elfoglalásakor a Habsburgok emberei 1701-ben leltárt vettek fel és ebben kilenc szakácskönyv is szerepelt. Ezek közül kettő kézzel volt írva, hét könyv nyomtatott formában létezett, mára azonban egy sem maradt fenn ezekből a könyvekből. Nemcsak a török, hanem a Habsburg hatalom is tudatosan pusztította a magyar értékeket.

A magyar konyha, a sajátos magyar szakácstudomány nagy királyaink idején is méltó helyet foglalhatott el, de a mohácsi csatát követő hosszú évek sorozatos pusztításai nyomán a könyveink eltűntek. Radvánszky azt is hangsúlyozza az előszavában, hogy ami a magyar szakácsművészetből fennmaradt, az Erdélyből került elő. A magyar konyha azonban már a XV. században világhíres volt, az európai uralkodók udvartartása már az 1400-as években igyekezett tanulni a magyaroktól.

– Az eredeti, kézzel írt szakácskönyv látható-e valahol és a receptgyűjtemény 1893-as kiadása óta voltak-e a munkának újabb kiadásai?

– A kézzel írt szakácskönyv a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, azt megelőzően pedig Fáy Ferenc könyvtárában, de ez sem volt eredeti példány, hanem másolat. A másik példány Galgóczy István könyvtárában volt, s e két példányt összehasonlítva gépelte le a művet Radvánszky Béla. A Historiaantik Könyvesház keretében a Polihisztor Kft. reprint kiadásban 2012-től megjelenteti a Szakács Tudományt is, ehhez a könyvesház honlapján megrendelés útján lehet hozzájutni. Radvánszky 1893-ban megjelentetett könyvét az elmúlt 125 év alatt ismételten nem adták ki, így az csak néhány könyvtárban (http://mek.oszk.hu/08800/08864/08864.pdf) olvasható. Az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának és Tudásközpontjának (http://digitalia.lib.pte.hu/?p=2184#toc) a digitális feldolgozásából is megismerhetjük a méltánytalanul elfelejtett első magyar nyelvű szakácskönyvet, de a papíralapú könyvformát véleményem szerint nem pótolja semmi.

Szakácstudomány az erdélyi fejedelemség idejéből - Szekeres-Lukács Sándor négyszáznegyvenéves kulturális örökséget tett közkincssé   

Szekeres-Lukács Sándor 2016-ban, beszéd Felsősófalván

– A papíralapú könyvforma pedig, Önnek köszönhetően, immár itt van a kezünkben. Milyen előkészületek előzték meg és végül hogyan sikerült a kötetet megjelentetnie?

– Kedves feleségem, Szekeresné Hompoth Olga segítségével újra leírtam a könyvet, mégpedig oly módon, hogy a XVIII–XIX. században elterjedt, németes írásmódot elhagytam, Balassi Bálint verseinek utóbbi évekbeli kiadását vettem figyelembe, ahol ugyanígy jártak el. Radvánszky az 1893-ben kiadott könyvében a címer szót például czímer formában írta, s ez az írásmód szerintem a mai olvasóknak megnehezíti az olvasást. A mű újraleírása úgy történt, hogy a feleségem diktálta a megjelent régi, 1893-as könyvet, én pedig a mostani írásmódnak megfelelően írtam le a szavakat, természetesen tiszteletben tartva az 1580-as évek szerinti kiejtést (példaképpen: akkoriban a tik vagy a tikmony szavak helyett nem írtak tyúk vagy tojás szavakat, ahogy manapság használjuk). Dr. Pákh Sándor néhai orvos barátom biztatott, hogy mindenképpen jelentessem meg ezt a régi szakácskönyvet, sőt azt is mondta, hogy ha nem sikerül támogatót találnom a kiadáshoz, akkor ő megpróbálja a szükséges anyagiakat előteremteni. Erre nem került sor, mert a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta a kezdeményezést és ennek köszönhetően megjelenhetett ez az igen jelentős kulturális értéket képviselő könyv.

Az Underground Kiadó szerkesztője, Rudolf Elisabeth a könyv borítójának kivitelezéséhez és a könyv tartalmának a megszerkesztéséhez nyújtott hasznos segítséget. Feleségem, amellett, hogy sokat segített a könyv szövegének legépelésekor és összevetésekor, megrajzolta a hátsó borító magyar népi díszítőmotívumait és a 199. oldalon látható rákot is. A könyvborító első oldalát Szekeres Szabolcs Sándor készítette el, az ő kompozíciójában látható a gyulafehérvári Erdélyi Fejedelemség Palotája – jelenleg az Erdélyi Római Katolikus Egyház Palotája –, előtte egy XVII. századi magyar nemes alakjával. A Gráci Egyetemi Könyvtárban II. 467. szám alatt egy kéziratot őriztek, benne vízfestékkel készített XVII–XVIII. századi erdélyi viseletek ábráival. Ezt a könyvet Thim József orvos fedezte fel és ismertette 1885-ben a Magyar Könyvszemlében. Az anyagot a kolozsvári egyetem digitalizálta, és ennek jóvoltából került fel a világhálóra. Az erdélyi viseleteket ábrázoló kéziratban a 17-es számú festményen egy erdélyi magyar nemes látható. Akár ilyen kinézetű is lehetett az ismeretlen erdélyi fejedelmi főszakács.

– A könyvet bemutatta-e valahol, jelentek-e meg róla ismertetők? A nyilvánosság honnan értesülhetett a megjelenés híréről?

– Könyvbemutató az EKOSZ egyik korábbi közgyűlésén volt, és akkor ott minden tagegyesületünk kapott két-két példányt a kötetből. Az EKOSZ negyedéves folyóiratában, az Átalvetőben is jelent meg könyvismertető és a Tolnai Népújságban több alkalommal is méltatták a könyvet. Az erdélyi Sóvidék Televízióban a Molnos Ferenc szerkesztővel folytatott hosszabb beszélgetésünkben is kitértünk a Szakács Tudomány 1580-ból könyvre. Ezen kívül néhány internetes oldal is ismertette a kötetet. Király Béla sóvidéki barátommal együtt január 26-án Zilahon kettős könyvbemutatót tartunk, ekkor a Szakács Tudomány 1580-ból kötettel is találkozhatnak az érdeklődők.

– Mit üzen a könyv a ma olvasójának?

– Azt, hogy becsüljük meg nemzeti értékeinket, ne legyünk kishitűek és emeljük fel büszkén a fejünket, ha a magyar értékekről van szó. A Szakács Tudományt olvasgatva a XXI. századi magyar embernek feltűnhet, hogy az ízes magyarsággal megírt könyv szövegét több mint négyszáz év után is minden különösebb nehézség nélkül el tudja olvasni. Ebből is látszik, hogy a magyar nyelv már abban az időben olyan kikristályosodott, hatalmas szókinccsel rendelkező, az árnyalatokat is kifejezni képes nyelv volt, amelynek segítségével nagy változatossággal ki tudták fejezni a mondanivalót. (Itt érdemes megemlíteni, hogy például a mai angol olvasó Shakespeare műveit eredeti formájában értelmező szótár nélkül nem tudja elolvasni, nem érti, pedig a híres drámaíró művei nagyjából abban a korban íródtak, mint az erdélyi fejedelemség főszakácsának az írása.) Fontosnak tartom ezt a szakácskönyvet azért is, mert meg lehet ismerni belőle a XVI. századi magyar emberek viselkedését és gondolkodásmódját. A fejedelmi főszakács első dolga, amikor alvás után felkel az ágyából, hogy megmosakszik, és azután imádkozik, tehát egy keresztény magyar emberről van szó. Minden magyar tanárnak és diáknak el kellene olvasnia ezt a könyvet, ugyanúgy, mint Balassi Bálint verseit.

– Már a támogatásért folyamodó pályázata szövegébe is belefoglalta, hogy a Kárpát-medence magyar középiskolai és egyetemi könyvtáraiba szeretne eljuttatni egy-egy könyvpéldányt, aminek a megvalósulásáért mindent meg is tett. Célja volt, hogy Magyarországon, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Délvidéken a magyar pedagógusok és diákok olvashassák ezt a fontos könyvet. Milyen eredménnyel járt a fáradozása?

– A könyvet személyesen adtam át Szilágysomlyón a magyarul is tanító középiskolának, Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceumnak, Szovátán a Domokos Kázmér Középiskolának, a Korondi Szakközépiskolának és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumnak. Személyesen vittem el Csíkszerdába és Sepsiszentgyörgyre a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, Gyergyószentmiklósra és Kézdivásárhelyre a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataira. Az erdélyi magyar középiskoláknak szánt többi könyvet átadtam Csíkszeredában a Romániai Pedagógusszövetség munkatársainak, akik gyűlésük alkalmával juttatták el azokat Erdély magyar középiskoláinak. A kötet egy barátom segítségével Kolozsvárra a Babeș–Bolyai Tudományegyetemre és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe is eljutott. Délvidékre az EKOSZ egyik tagszervezete, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület juttatta el. Felvidékről a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége autót küldött Monorra a házunkhoz, hogy onnan elszállítsa a könyveket.

Nemrég személyesen vittem el a könyveket Kárpátaljára, Beregszászba. Negyvenkilenc darab könyvet átadtam a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek, és szintén személyesen vittem el a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolába. Ugyancsak ebben az évben adtuk postára a feleségem segítségével 25 magyarországi egyetemnek és 480 középiskolának a könyveket. Arra biztatom a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolásokat és főiskolásokat, hogy olvassák el minél többen az erdélyi fejedelemség főszakácsának Szakács Tudományát, mert ez által is tudatosulhat bennük, hogy a magyar nemzet fiai milyen sok értéket adtak az emberiségnek.

– A megjelenése óta eltel idő alatt a kötet milyen fogadtatását tapasztalta?

– Igen pozitív visszajelzéseket kaptam az olvasóktól. A középiskolák és az egyetemek részéről is nagyon sok szép köszönőlevelet kaptam. Többen szerettek volna még rendelni belőle, hogy ne csak az intézmény könyvtárában olvashassák, hanem a saját otthonukban is.

– A könyv megvásárlására nincs lehetőség?

– A megjelent példányok nagy része ajándékozás útján már gazdára talált. Ha összegyűlne még legalább ötven-száz példányra igény, akkor valószínűleg megoldható volna azok kinyomtatása.

– Mi lesz a következő munka, amellyel meglepi olvasóit, min dolgozik jelenleg?

– Felsősófalva monográfiájának második kiadásán dolgozom, a 2002-ben kiadott Kodáros Kincsei – Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből című könyvemet szeretném kiegészíteni, kibővíteni. Több éven keresztül gyűjtöttem a szeretett falumról szóló dokumentumokat, s most azon dolgozom, hogy rendszerezzem és kiadjam ezt a kibővített monográfiát. A Magyar Országgyűlés Könyvtárában rengeteg információra és dokumentumra leltem, amelyeket szeretnék felhasználni.

– Az EKOSZ elnökeként milyen feladatok várják az új esztendőben?

– A csonkahazába szóródott erdélyi magyarok legnagyobb összefogó szervezetének elnökeként legfontosabb feladatom összetartani az Erdélyből az Alföldre eljött vagy egykor elmenekült magyar embereket. Olyan rendezvényeket szervezünk, amelyek révén bemutathatjuk a transzilván szellemiséget. Mint a székelyföldi tömbmagyarságban felnőtt székely ember igyekszem tekintettel lenni Erdély olyan területeire, ahol már szórványba került a magyarság, ezért is szervezzük meg Monoron évek óta a Magyar Szórvány Napját. Azért is segítünk a szórványban élő magyarokon, hogy érezzék, nincsenek egyedül sem Déván, sem Ungváron, sem a délvidéki Gunarason. Minden, a külhoni magyarságot érintő kérdésben felemeljük a szavunkat, és ahol tudunk, tevőlegesen is segítünk. Korábban nem is egy alkalommal támogattuk a Böjte Csaba által létrehozott árvaházhálózatot, segítettük a székelyudvarhelyi árvízkárosultakat és odaálltunk az 1916-ban felgyújtott gyilkostói Szent Kristóf-kápolna tizennyolc évvel ezelőtti újjáépítése mellé is.

Azt szeretnénk, ha közöttünk minél többen barátokra lelnének, ha közösségünkben minél többen megtalálnák a helyüket és felvennék az alkotómunka fonalát, ezért várjuk a hozzánk csatlakozni szándékozókat tagszervezeteinkbe a honlapunkon – http://ekosz.eu/ – található elérhetőségeken. Mindenkit a régi székely köszöntéssel üdvözlünk: „Békesség a bejövőnek, áldás a kimenőre!”

Varga Gabriella

3 hozzászólás

  1. Bálint Júlia

    Egy baatátom elküldte nekem a Magyar Katolikus Rádióban elhangzott Önnel készített beszélgetést. Most hallgattam meg, és keresgélni kezdtem…

    Kolozsváron élek, Valahonnan ismerős az arca.

    Gratulálok. Salgótarjánból küldték a “hangpostát. Ott is van Erdélyi Kör.

    Válasz
  2. Fülöp Ági

    Büszke vagyok Rád! Szeretettel gratulálok! Nemes, értékes munkádat kísérje Isten áldása!
    További sok sikert és jó egészséget kívánok!

    Válasz
  3. Hegyi Irén

    Gratulálok és büszke vagyok hogy kis hazánk fia vagy !

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük