Mai megbolydult, értékromboló és anyagias világunkban még mindig akadnak olyan fiatalemberek, akik nyitott szemmel járnak-kelnek benne, és őszintén rácsodálkoznak az útközben észlelt ezernyi csodára.

Akik nemes veretű szavakba öntik, rímbe szedik, és csokorba kötve átnyújtják másoknak is a szemlélődés közben gerjedt gondolatokat és érzelmeket. Mindezt a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház és a Vártemplomi Református Egyházközség által, az utóbbi új gyülekezeti termében szervezett Péntek Róbert badacsonytomaji költő könyvének bemutatóján nyugtázhattuk.

„A világnak van egy olyan szelete, amelyet nem lehet sem tudományos képletben felírni, sem tanulmányokban bemutatni. Van a világnak egy olyan szelete, amelyhez kellenek a versek, hogy az ember vegye észre, és ne felejtse el, mennyi szépség veszi körül. Mert a Jóisten úgy rendezte, hogy ezt a szépséget csak akkor fedezzük fel, ha itt belül rezonál” – indította az estet a házigazda szerepét betöltő Dénes Katinka református lelkész, jótékonyan leütvén a rendezvény alaphangját, és meghatározván a hangulatát.

Az első verse 10 évesen, József Attila Mama című költeményének a hatására tört utat magának, majd éveken keresztül lappangott benne a mondanivaló. Gimnáziumi éveiben ragadott újra tollat, és azóta is „gyűri a papírt”. Az alkotás igazi varázsát ugyanis számára a kézzel való írás biztosítja, mert így minden egyes betűvel „papírra tudja vetni” a személyiségét – árulta el magáról a 23 éves, badacsonytomaji, elsőkötetes szerző.

A tragikus sorsú, általa mélyen tisztelt József Attiláról úgy vélekedett, hogy költészete a magyar és világirodalom csúcsán helyezkedik el. Tömör, velős és szívhez szóló fogalmazásmódja ugyanis példaértékű és egyedülálló, azonban életműve még megértésre vár. Erdéllyel kapcsolatban pedig bevallotta, hogy itt az utca emberét is szívesebben és könnyebben szólítja meg, mint otthon, ezért nem véletlen, hogy első megfordulása óta, amikor teheti, visszatér ide.

Foglalkoztatja a magyarság eredete és küldetése, a történelemórákat viszont nem szívesen látogatta, mert azokon szerinte a múltunkat meghamisító és félremagyarázó akadémiai gondolkodásmód érvényesül. Éppen ezért idevágó ismereteit, az előítéleteket és beskatulyázott véleményt mellőző kutatók, tényekre alapozott tudományos dolgozatainak az elolvasásával bővítette és bővíti folyamatosan.

A költő szótagokra tördeli, és újra összerakja a magyar nyelvet, így bizonyítván be, hogy mily rettentő ereje van a szónak – állapította meg Dénes Katinka, a Bujdos – óra címet és Mindenségmedence versekben alcímet viselő, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület Pilisvörösvár által 2019-ben kiadott kötetben található versekről szólva. És valóban, akár a szerző ajkai közül kibuggyanó, akár Dénes Előd református lelkipásztor, illetve lánya, Dorottya által megzenésített és előadott változatukat hallgatva, torokszorítóan nagyszerű, fájdalmasan szép érzés uralkodott el a hallgatóságon.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

1 Megjegyzés

  1. Mikulás

    Kínai zenetudósok elmondják, egy bizonyos ritka pentatonikus dallam csak a hunoktól származó ujguroknál és magyaroknál fordul elő, de közben idehaza a magyar nép pénzén élősködő magyargyűlölő akadémiai mitugrászok azt is letagadják, hogy bármi közünk lenne Atillához és a hunokhoz. Fő, hogy egyik zsidó a másik zsidót akadémiai tagsághoz segítse.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük