A Trianon Múzeum úgy vonult be a köztudatba, mint a magyar emlékezetpolitika egyik legbátrabb, legfontosabb és leghatásosabb intézménye, egy olyan hely, amit egyszer az életben minden magyarnak látnia kell.
Várpalotán, a Zichy család által, a XVIII. század húszas éveiben épített, majd a XIX. század második felében, Ybl Miklós tervei alapján rekonstruált, barokk stílusú kastélyban, 2002-ben talált otthonra a múzeum. Gyönyörű épülete másodszorra is újjászületik, jelenleg teljes felújítás alatt áll, ezért kiállításai, gyűjteményei átmenetileg nem látogathatók ugyan, de az intézményt működtető alapítvány, a Nemzeti Összetartozás évében is életben tartotta küldetését, szellemiségéhez illő centenáriumi rendezvényeket szervezett, és összművészeti pályázatokat hirdetett.
A centenáriumi rendezvények sorának kiemelkedő eseménye volt Királyszálláson, a Nagy-Magyarország Parkban rendezett MásodikEzerév összművészeti fesztivál, amely azzal a céllal jött létre, hogy méltó módon megemlékezzen a száz évvel ezelőtti történelmi fordulatra, és tisztelegjen a magyar szülőföld, a magyar nyelv, a magyar kultúra megtartói, a kárpát-medencei magyar jövő építői előtt.
A fesztivál közel ötven programja neves előadóművészeket, zenekarokat, pódiumműsorokat, népi mestereket, hadtörténeti hagyományőrzőket, Kárpát-medencei művészfotókat, könyveket és borokat vonultatott fel, valamint egy újonnan felépített körpavilonban megnyitotta a Trianon Múzeum, ma is látogatható, időszaki kiállítását. A fesztivál a járványügyi korlátozások, határzárak közepette is megvalósította a nemzeti összetartozás élményét, hiszen vele egyidőben szervezett, hasonló rendezvényen, Székelyudvarhelyen, Beregszászon, Révkomáromban, Lendván és Zentán is összegyűltek a magyarok, az öt helyszínen zajló eseményeket pedig a Nagy-Magyarország Parkban felállított hatalmas ledfalon követhette a közönség, így létrejött a valóságost megközelítő, virtuális Kárpát-medencei együttlét.
A Trianon Múzeum Alapítvány Száz év / száz érv címmel eredeti emlékezetpolitikai projektek és produktumok létrehozására kiírt összművészeti pályázataival a Kárpát-medencei kulturális élet egészét megmozgatta. A legkülönbözőbb művészeti ágak alkotói kőben, fában, szóban, képben, filmben, kézművekben fogalmazhatták meg az elmúlt száz év tapasztalatait, és száznál is több érvet sorakoztathattak fel a nemzeti összetartozás eszméje mellett. A pályázatok kiértékelésének időszakában látható, hogy a felhívás nyomán kiemelkedő teljesítmények, időtálló értékek születtek. Ezek közül a teljesség igénye nélkül kiemelésre érdemes a legfontosabb történelmi könyvek újrakiadása, a Kárpát-medencei magyar jelenlétet képekbe fogalmazó mintegy 2600 művészfotó, a „fából faragott Magyarországot” bemutató alkotások, a kor zenéjét feldolgozó zenei album, a száz év tanulságait megrajzoló videófilm…
Dr. Szabó Pál Csaba, az Alapítvány elnöke szerint, „a Trianon-jelenséget már nem elemezni, mérlegelni kell, hanem ki kell nőni! Olyan erőt, olyan nagyságot, olyan összerendezettséget kell felmutatni, amely megalapozhatja a magyarság második ezerévének Kárpát-medencei feladatait. És ha jól tesszük a dolgunkat a kultúrában, a művészetben, a gazdaságban, a civil életben, Trianon sebei egyszer csak eltűnnek.” A Trianon Múzeum Alapítvány centenáriumi programjai, pályázatai ebben a szellemiségben szerveződtek. (x)