Székelyföldi küldöttség vesz részt Brüsszelben a BioVill és a CoolHeating európai projektek nemzetközi zárókonferenciáján. A megújuló energiát, fenntartható fejlődést szorgalmazó projekteket az EU kutatási-fejlesztési, innovációs politikát meghatározó alapja, a Horizon 2020 program finanszírozza.
Az uniós finanszírozású BioVill – bioenergia falu program németországi és osztrák tapasztalatokra épül. Romániából, Macedóniából, Szlovákiából, Szlovéniából és Horvátországból választottak ki egy-két települést, amelyeket energetikailag független mintafaluvá alakítanak. A legnagyobb érdeklődés Romániából volt, öt megyéből összesen tizennyolc falu adta le pályázatát, ezek közül választották ki szigorú pontozási rendszer alapján a Kovászna megyei Esztelneket és Gelencét. A november 28-29-én zajló konferencián a hároméves projekt eredményeiről számoltak be, tíz tagú székelyföldi küldöttség vett részt a rendezvényen, amelyen jelen voltak Winkler Gyula és Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselői is.
„Ez olyan program, amely a jó gyakorlatok átvételére épül, nagyon fontosnak tartom, hogy Székelyföldön nyitottak a fenntartható fejlődés irányába. Az Agenda 2030, az EU fenntartható fejlesztési menetrendje célkitűzései akkor megvalósíthatóak, ha a helyi közösségek magukénak érzik azokat. A BioVill program háromszéki résztvevői úgy tesznek eleget a fenntarthatóság követelményeinek, hogy nemcsak egy szeletét biztosítják a zöldenergiahasználatnak, hanem igyekeznek egész rendszert kiépíteni, például helyi vállalkozók biomassza kazánt is előállítanak, de ez a technológia a hulladékgazdálkodásban is fontos szerepet tölt be. Meggyőződésem, hogy a zöldenergia használatával mentalitásváltás is bekövetkezik és egyre többen fordulnak a megújuló energia, a fenntartható fejlődés irányába” – mondta a konferencia kapcsán Winkler Gyula EP-képviselő, aki gratulált a Green Energy Egyesületnek és a Biomassza Innovációs Klaszternek az úttörő kezdeményezéshez.
„Minden településen meg van a lehetőség a fahulladék összegyűjtésére, ebből biomasszát lehet előállítani, így megoldani elsősorban a közintézmények energiafüggetlenségét. Ez a projekt illett a mi tevékenységünkhöz, érdekes volt, hogyan lehetett a helyi közösséget erre ráhangolni, lelkes csapat vett részt ebbe a munkába, meg vagyok győződve, hogy ennek lesz sikere” – hangsúlyozta Vajda Lajos, a klaszter elnöke.
„Fontos követni, megismerni egy-egy ilyen mintafalut, mert többszáz erdélyi vidéki település van, amelyet kellő nyitottság esetén meg lehet és érdemes is hasonlóképpen megszervezni, ugyanis az energiahatékonyság és költségmegtakarítás mellett sokkal élhetőbb, stabilabb, fenntarthatóbb jövőt is biztosít a zöldenergia” – emelte ki Sebestyén Tihamér, a Green Energy Egyesület kutatója.
„Az egész világ és Európa a megújuló energiáról beszél, mi, Gelencén örülünk, hogy részese lehetünk ennek a programnak, hiszen ez a jövő. Mint önkormányzat megtettük az első lépéseket, most már vállalkozók és családok is használják a zöldenergiát, bízok benne, hogy csak fejlődni fog és a közösség hasznára válik ez a kezdeményezés” – vélekedett Cseh József, Gelence polgármestere, aki Varga Attila esztelneki falumenedzserrel közösen képviselte a székelyföldi önkormányzatokat.