Székelyföld agrárközpontjává vált az elmúlt csütörtökön Zágon: a Mikes Kelemen Kulturális Központban tartotta alakuló ülését a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. Az eseményen Kovászna, Hargita és Maros megye több mint hatvan gazdaszervezete és közbirtokossága képviseltette magát, jelen voltak a székely megyék tanácselnökei, önkormányzati vezetők. Magyarországot Tóth László csíkszeredai főkonzul és Lázár Zoltán külgazdasági attasé, valamint Magyarország bukaresti nagykövetségének agrár- és környezetgazdasági attaséja, Sándor Tibor László képviselte. Az esemény házigazdái Zágon polgármesteri hivatala és a Zágoni Gazdák Egyesülete voltak.

Székelyföldi összefogás

Fotó: Bokor Gábor

Becze István, a nemrég alakult Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a mozgalom előzményeit ismertette. Tíz évvel ezelőtt merült fel a székelyföldi gazdaegyleteket összefogó ernyőszervezet szükségessége, mivel összefogással lehet eredményesen gazdálkodni. A három székely megye nem versenytárs kell hogy legyen – hangoztatta Becze, aki konkrétumokat is megfogalmazott további célként: tanácsadói hálózat kiépítése, jogi segítség pályázatoknál, események egybehangolása, a magyar–magyar együttműködés megerősítése, közös munka az önkormányzati hivatalokkal. A teremből felvetett kérdésre válaszolva mondta el: az egyesületet magánszemélyek létesítették, ketten-ketten a három megyéből. Az ügyvitel egyszerűsítéséért kellett így eljárni, lehetetlen lett volna, hogy a részt vevő egyesületek mindegyike azonos időben jelenjen meg a közjegyző előtt a dokumentumok hitelesítéséhez – magyarázta.
Az egyesület célja a Székelyföld területén működő mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési szervezetek, vállalkozások, oktatási intézmények számára lehetőséget teremteni az ér­dekegyeztetésre, tevékenységük összehangolására, valamint a hatékonyabb érdekképviseletre.
„Bízunk benne, hogy történelmet fogunk írni, Székelyföldet nemcsak a hagyományok, a közös múlt, de a közös mezőgazdaság, erdőgazdálkodás lehetőségei is összekötik, és ezeket csak összefogva tudjuk kihasználni” – összegzett Becze István.
Kis József zágoni polgármester házigazdaként üdvözölte a jelenlévőket, eredményes megbeszélést kívánva a résztvevőknek.
„Azé a föld, aki megműveli, és addig lesz Székelyföld a miénk, amíg megműveljük” – emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki jó lépésként értékelte az ernyőszervezet létrehozását. „A politikum, az önkormányzat tételesen nem foglalkozik a mezőgazdasággal, de amíg az eszünk a helyén van és a karunk bírja, ezen a téren is közösen gondolkodunk és megoldásokat találunk, a jó kezdeményezéseket pedig kiemelten támogatjuk. A székelyföldi mezőgazdasági összefogás előfutára volt több tartalmas együttműködés, itt van jó példaként a székelykeresztúri, csíkszépvízi és kézdiszéki tejszövetkezet összedolgozása, igaz, hogy kényszer szülte, de mindenki melléállt, és működőképessé vált. Ha van összefogás, tudjuk diktálni az ütemet, amihez a nagy felvásárlóknak is muszáj igazodni” – mutatott rá a tanácselnök, aki agráripari parkok létrehozását szorgalmazta.
„Az együttműködés és össze­fogás mellett fontos kérdés a hatékonyság is, és azt gondolom, hogy ennek az egyeztető fórumnak a fő célja, hogy megvitassuk, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a székelyföldi gazdálkodást” – hangsúlyozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. „Mi Maros megyében büszkék vagyunk a Nyárád menti és Küküllő menti gazdákra, de a Maros mentén is kiemelkedő eredmények vannak a mezőgazdaságban, nekik köszönhetően az állattenyésztés területén országos szinten élen járunk. De ez nem azt jelenti, hogy nincs több tennivalónk, van még hová fejlődni, ezért gondolni kell a tájékoztatásra, hogy a gazdákhoz eljussanak a kellő információk a mezőgazdasági programokról és pályázatokról, és oda kell figyelni az oktatásra is. Meggyőződésem, hogy az egyesületnek az is feladata, hogy minél több fiatalt bevonjon ebbe az ágazatba, hogy a fiatalok lássák meg a mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket, hiszen Székelyföldnek erőssége a mezőgazdaság, az erdő és a föld pedig olyan érték, amelyet meg kell őriznünk, mert ez biztosítja a jövőt az elkövetkező generációknak is” – fogalmazott a tanácselnök, megköszönve a kezdeményezők munkáját.
„A legtöbb ember Székelyföldön a mezőgazdaságban dolgozik, ha ezen a területen tudunk jó példát felmutatni, más ágazatokban is lesz előrelépés. És megvannak a saját jó példáink, sikertörténeteink, s nemcsak a mindenki által ismert tejfeldolgozókról beszélek. Minden esetben az összefogás, a közös cél volt a meghatározó. A mai találkozó fontos lépés a székelyföldi mezőgazdaság, a vidék fejlesztésében. Hogy a székelyföldi mezőgazdaság helytálljon, fejlődni tudjon és versenyképes legyen, egységes fellépésre van szükség. Kiemelt fontosságú lesz a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével való közös gondolkodás és munka, valamint az RMDSZ parlamenti képviseletével való együttműködés. Fontos az utánpótlás, hisz lehet látni, nem lett népszerűbb a szakképzés, tehát ezen a téren is sok fejlesztenivaló van, hogy fiataljaink egy-egy mesterséggel induljanak útra. Teremtsük meg azokat a feltételeket, amelyek révén fiataljaink vidékre hazatelepednek, ahol a falusi gyerek is ugyanolyan feltételek mellett tanulhat, mint a városi. Ugyanakkor fontos lesz az együttműködés a magyarországi partnereinkkel, nemcsak az egyes ágazatokat érintően, hanem uniós szinten is, hogy a székelyföldi kistermelők és gazdák érdekeit is meg tudjuk jeleníteni a Közös Agrárpolitika szintjén” – mondta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Tóth László csíkszeredai főkonzul Magyarország kormánya nevében köszöntötte a jelenlévőket. „Ahol stabilitás és egység van, oda szívesebben megy a szakma, de könnyebben jön a támogatás is. A mai világban az érdekképviselet mellett az érdekérvényesítés is fontos, és ezt közösen hatékonyabban lehet megtenni” – hangsúlyozta a főkonzul.
Lázár Zoltán elmondta: külgazdasági attaséként Magyarország szempontjából is fontosnak tartja egy olyan egyesület létrejöttét, amely szakmai hátteret biztosíthat a gazdaérdek érvényesítéséhez, többek között a termékértékesítés anyaországi és Kárpát-medencei támogatásához. Ebben van fontos szerepük a megyei tanácsok vezetőségeinek, a politikai rásegítést a főkonzulátus, nagykövetség tudja biztosítani. De mindezek mellett elengedhetetlen a gazdák össze­fogása szakmai közösségben – hangoztatta.
Megbeszélést kell hogy folytasson a három megye a közös érdekekről, olyan szintre emelve az együttműködést, hogy képesek legyenek közös arculatú, jó minőségű és kellő mennyiségű terméket a piacra vinni – emelte ki az attasé.
Orbán Miklós, az Agrosic Közösségek Közti Társulás igazgatója és Szabó Árpád, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei alapítója ismertette a konzultatív szerepet betöltő egyeztető fórum működési szabályzatát. Döntés született arról is, hogy augusztus 20-ig minden megye egy-egy állandó bizottsági tagot nevesít szakágazatonként.
A fórum működési szabályzatát egyhangúan fogadták el a résztvevők, majd a házigazdáknak köszönhetően közös ebéden vettek részt.

3 hozzászólás

  1. Ginko

    Egy rettenetes szócsélésnek tartom az egész tanácskozást. Különösen demagóg dumának tartom azt amit:
    Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke,szájába adtak a sületlen beszédírói, meg azok az újságírók akik ezt emelték a rendezvény cégérévé.

    „Azé a föld, aki megműveli, és addig lesz Székelyföld a miénk, amíg megműveljük”. „
    Ez sem nem jó sem nem igaz.

    A 2-10 hektáros birtokok bukásra vannak ítélve. Amint megszünik az ilyen ,olyan ingyen pénz – a támogatás – vége szakad az alibi működésnek is. A koncentráció és centralizáció elengedhetetlen. Az egyszerűbb szántóföldi földművelés esetében a 150-200 hektáros méret alatt támogatás nélkül a gazdálkodás versenyképtelen. Az állattenyésztés, a kertészet,( a zöldség és gyümölcstermelés ) esetében a piacképes árutermelés – ez pedig a gazdélkodás méretével van összefüggésben -nélkül kódolva van a gazdálkodás csődje. A szakosodott termelés , a minimális előfeldolgozás nélkül, még a saját helyiségében sem tudja a mezőgazdasági termelő a megtermelt, előállított termékeit eladni.Nem véletlen, hogy ép eszü, megát valamire tartó fiatal ember nem nagyon marad ebben a meghirdetett mezőgazdaságban. ( de azért elmennek, – többek között 1-2 éves szerződéssel Dániába , ahol állattenyésztő telepeken dolgoznak.) Aki ma a Székelyföldet skanzenné akarja változtatni -és Magyarországon van ilyen hajlandóság- az a székely megyék elnéptelenedését idézi elő. Lehet, hogy akaratlanúl.
    A nagy semmitmondó összeborulás helyett inkább azt kellett volna egyeztetni, hogy a munkaképes lakosságnak, miképpen lehetne munkahelybővítési programokat indítani annak érdekében , hogy minnél kevesebben vándoroljanak el a szülőföldjükről.
    Egy erős, jól működő mezőgazdaság a keresőképes lakosságnak csak 5-7 % -át képes foglalkoztatni. A 93- 95 % munkaképes embernek mi lesz, mi legyen a sorsa ? Ebben a tekintetben egyben kellene kezelni a városkákat és a környező településeket.
    Vajon ki olvasgatja a Székelyföld fejlesztési, foglalkoztatási problémáiról – a Babes-Bolyai, a Szent István , a Sapientia és más egyetemeken – szép számban készült tanulmányokat, terveket ?

    Válasz
  2. antal m.

    Ha egységesen dolgozzák ki a működését a Gazdálkodásnak és minden gazdálkodó részvételével, akkor remélni lehet az eredményt! Szentírásként/igazságosan/ kell felfogni a megszervezést!

    Válasz
  3. Tóducz

    Ha a kezdeményezés nem egyéni politikai vagy egyéni gazdasági érdek mentén lett elképzelve, akkor üdvözölendő!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük