Azt már megtanulták, hogy az üzlet előtt ácsorogni nem törvénybeütköző

Hiába indított a megyeszékhelyi önkormányzat kampányt a koldulás megszüntetéséért, nem sikerült a jelenséget felszámolni. Az illetékeseket arról kérdeztük, hogy a beletörődésen túl történik-e még valami ez ügyben.

Ahogy az lenni szokott, ünnepek előtt megsokszorozódott az üzletek előtt kéregető gyermekek, felnőttek száma. Bizonyára be is váltak számításaik, hiszen ilyenkor az emberek adakozóbbak. A jelenség azonban időnként elburjánzik, esetenként csapatosan koldulók, négyen–öten fogják körül a lépteit lelassító embert, ami, valljuk be, nemcsak zavaró, de időnként ijesztő helyzeteket is eredményez. A hatóságoknál érdeklődtünk, milyen intézkedéseket foganatosítanak.

Hadnagy István, a közösségi rendőrség vezetője elmondta, a központban sikerült visszaszorítaniuk a koldulás jelenségét, munkatársait most a városszéli forgalmasabb üzletek felé küldi, viszont csak közterületen van joguk beavatkozni, a bevásárlóközpontoknál nem, ott a biztonsági őr dolga lenne elkergetni a kéregetőket. 2017-ben 40 koldust vittek be, kiróttak rájuk összesen 4150 lejnyi büntetést, annak behajtásában azonban már a pénzügy illetékes. Amennyiben nem fizetik be a 100–500 lej közötti összegeket, végrehajtás indul ellenük, ha nincs mit végrehajtani, akkor közmunkára kötelezheti őket a lakhelyük szerint illetékes önkormányzat.

Sepsiszentgyörgyön az utcaseprésnél foglalkoztatja őket a köztisztasági vállalat – ezt Czimbalmos Csaba városgondnoktól tudtuk meg –, de ebből ritkán több a haszon, mint a kár, hiszen csak erős felügyelet mellett dolgoznak, tehát lekötnek egy aktív alkalmazottat, ha éppen megjelennek, és nem jelentenek beteget. Nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki tényleg ledolgozza a rá kiszabott órákat.

Az egy másik oldala a koldulásnak, ha gyereket ér tetten a rendőrség, akkor meg kell keresnie a szülőt, de az le is tagadhatja, hogy hozzá tartozik a gyermek, ez pedig patthelyzet, mert kiskorúval szemben nem lehet intézkedést foganatosítani – fejtette ki Czimbalmos.

Arra azonban volt példa, hogy ilyen esetben a gyermekjogvédelem lépett, és a sürgősségi elhelyező központba utalták be a gyermeket, erről Szász Katalin aligazgatónő számolt be. Egy–két napon belül sikerül beazonosítani a szülőt, de ellene csak akkor lehet pert indítani, ha bizonyítható, hogy szándékosan és ismételten küldi koldulni a gyermeket. Ami igencsak bajos. El is lehet venni a szülőtől a gyermekét, és intézményben elhelyezni, de a rendszer végső célja mindenkit visszahelyezni a családjába – és itt a kör bezárul…

Bodor Tünde / Székely Hírmondó